A 327-es kisbolygó (Iszákos)

A 327-es kisbolygó (Iszákos)

Személy szerint nekem ez a kedvencem. Bár egy nagyon rövid kis rész, de egy igen jellemző problémát jelenít meg, az lefelé húzó öngerjesztő gondolati örvényt. Ezt a részt rövidsége miatt beillesztem most ide:

„A következő bolygón egy iszákos lakott. Ez a látogatás nagyon rövid ideig tartott, de nagyon elszomorította a kis herceget.
Ott találta az iszákost egy sor üres meg egy sor teli palack előtt.
- Hát te mit csinálsz itt? - kérdezte tőle.
- Iszom - felelte gyászos képpel az iszákos.
- Miért iszol? - kérdezte a kis herceg.
- Hogy felejtsek - felelte az iszákos.
- Mit? - tudakolta a kis herceg, mert máris megsajnálta.
- Azt, hogy szégyellem magam - felelte az iszákos és lehajtotta a fejét.
A kis herceg szeretett volna segíteni rajta.
- Miért szégyelled magad? - kérdezte.
- Mert iszom - vágta el a további beszélgetést az iszákos, és mélységes hallgatásba süllyedt.
A kis herceg meghökkenve szedelőzködött.
"Bizony, bizony - gondolta út közben -, a fölnőttek rettentően furcsák."”

Sokan írtak rám az itt tartózkodásom alatt. Mindenkivel szóba elegyedtem, kivel hosszabb, kivel rövidebb ideig. Rengetegszer tapasztaltam, hogy mindegy mit írok, mit válaszolok, a gondolati spirálja a partnernek már rég elindult, valaki elindította és én csupán ebbe a gondolati örvénybe csatlakozom be pát mondat erejéig.

Egy példa. Természetesen kicsit a lényegét kihangsúlyozva, hogy ne sértsek meg senkit:
-Mikor baszol meg Uram?
-Nekem több kell, mint egy baszás…😊
-Te is csak egy egoista barom vagy!
-Köszönöm szépen a véleményed, további szép napot!

Másik:
-Te csak az interneten vagy?
-Nem, van hús és vér testem is. 😊
-Te sem tudsz értelmesen válaszolni, na szia!

Számtalan hasonló párbeszéd után rá kellett jönnöm, hogy nem velem beszélgettek, hanem egy régen folyó beszélgetés kicsin részlete vagyok csupán. Beszélget egy ember a világgal.

Ezért én nem egy külön álló személyiségként vagyok értelmezve, hanem egy massza részeként. A rengeteg negatív tapasztalat és csalódás így az én bűnöm is (mea culpa, mea maxima culpa). Nincs tiszta lap (tabula rasa), ne is akarjak ilyet. És jobban tenném ha bocsánatot is kérnék azonnal. ;)

Természetesen minden rövid beszélgetés után érzem, hogy a beszélgetőpartnerem nyugtatja magát: -Megérdemelte, hisz ő is olyan, mint akikkel eddig találkoztam. Ez igy is van, ez a massza már csak ilyen, amig nem tudunk kitörni a saját agyunk negatív örvényéből, addig nincsennek emberek, se férfiak, se nők.

Pasik vannak és Qrvák akik pont olyanok, mint amilyenre festjük őket. Magunknak teremtünk jót és rosszat egyaránt. Ezért én megpróbálok mindenkinek tiszta lapot adni. Hol sikerül, hol nem, és nem érdekel én mit kapok. Hisz, ha nem kapok azt, az hamar kiderül. Ilyenkor órákon belül az "Egoista Beképzelt Barom", "olyan mint a többi" megtisztelő címet szokás szerint megkapom…:D