2021. 03. 25. 10:49 | Appeared: 1035x
A GONOSZ GYÖNYÖR.
A Shibari művészetéről mesélek most picit.
Annak idején japánban a harcok során nem mindenkinek vágták le a fejét, volt, akit elfogtak. Igény merült föl tehát arra, hogy a foglyok ne szökjenek el, lehetőleg eszükbe se jusson, hogy itt most lehetőségük van bármire az együttműködésen kívül. A Szamurájok mesterei lettek ennek a módszernek és mint mindent, ezt is a végtelenségig csiszolták és felfedeztek egy érdekes hatását.
Azt, hogy ezt megértsük, picit meg kell említeni a japán hitvilágot. Japánt a Shintoizmus hatja át, amiben- az európai hitvilággal szemben- nem csak két pólus létezik. Nem fekete vagy fehér egy dolog, nem ördög és angyal, nem jó és rossz állnak egymással szemben. Hanem kis istenségeik vannak (Kamik). Szinte mindennek van Kamija, hegyeknek, folyóknak, de még a Honda gyárnak is. A Kamik nem rosszak vagy jók, hanem olyanok amilyenek, az erényeikkel és hibáikkal együtt. Nem szürkeárnyalatosak, hanem a szivárvány összes színe.
A Japán társadalom szabályokra épül, mindenre meg van, hogy mit illik és mit nem, mit szabad és mit nem. A nőkre különösen sok szabály vonatkozik. Az életüket úgy élik, hogy mindig viselkedni kell, a szabályok gúzsba kötik őket. Ha egy férj, testvér vagy apa igazán meg szeretne egy nőt ajándékozni, akkor remek módja ennek, hogy ha elviszik egy Shibari mesterhez.
Ott egy érdekes ceremónia veszi kezdetét. Illatos fürdőben megfürdetik, alaposan kimasszírozzák az összes izmát, majd a Mester elkezdi művészien kenderkötéllel felöltöztetni. A kötél egyre szorosabb lesz. Sokszor pontosan az idegpontokra csomókat is elhelyez. Az utolsó csomó feszíti meg az addig lazának tűnő rendszert. Ilyenkor a lélegzet is elakad.
Otthagyják ezek után, hogy a nő agya végezze el a többi munkát. Érzi, hogy mozdulni sem tud, a csomók minden mozdulat kísérletnél nyomják az idegpontokat. Egy darabig küzd, mozdulni akar, de minden kis fájdalom emlékezteti, hogy itt most nem tehet semmit, nem ellenkezhet, nem szabadulhat. Az agyacskája először kiutat keres, majd mikor rádöbben, hogy most bármit (is) megtehetnek ezzel a testel, pánikba esik és elmenekül. Szabad lesz a nő, felszabadul a saját agya fogságából. Nincs gondolat, nincs erkölcsi szabály amiért ő felelne, csak befogadni, elfogadni képes. Kész lett a további procedúrára.
Ekkor a Mester, vagy a férj -ki mit szeretne- kezelésbe veszi a nőt. A testén keresztül olyan orgazmust él át az női agy, hogy a fogságból szabadság lesz, a fájdalomból pedig vegytiszta gyönyör. Nem számít már hogy kötelék van, az sem, hogy fáj, megszűnik minden külső dolog. Egy áramlás jön létre, egy flow, ahol nincs már se idő sem tér.
Képeket találhattok a Shibariról az albumomban!
/Kis kontraszt: Basszunk rá egy bilincset, és „Térdre Ribanc szopni!”. Ugye milyen hidegzuhany?! :P/
Comments (0)