
Volt itt egy blog a Bábel tornyáról. Régen. Már alig emlékszem…
De a lényeg, hogy azt taglalta benne a hülye, hogy azért volt az isteni cselekedet, hogy összezavarja az embereket.
Összezavarja és ne értselek.
Gyakorlatilag leírta a delikvens ami van a könyvben. Csak közben ment a farka után, és ha még kicsit kaotikusan is, leírta ugyanazt.
De nem!
Tévedett!
Isten nem azért zavarta össze a beszédet, mert ki akart baszni az emberiséggel.
Isten nem azért csinálta, hogy próba elé állítsa az emberiséget.
Isten nem azért csinálta, hogy elvesszél mellőlem…
Egy nyelv. Csak egy van amivel igazán megszólíthatlak.
És amíg ugyanazt beszéljük, addig nem értelek.
Nem, mert nem mész végig azon az úton ami végül hozzám elvezet.
Akkor nem tanulsz, nem küzdesz.
Hangokat mondasz, amit nem érthetek.
Nem mert hülye vagyok, és nem beszélek nyelveket.
De miután összezavart mindent, és megnyitotta az utat a káosznak, megadta a lehetőséget.
Megadta azt, hogy fejlődjünk és megtaláljuk a közös nyelvet.
Az egy, és igazi nyelvet.
Azt amikor elolvadok a szemeidben :)
Comments (0)