Warning: rinyablog

1.
Úgy érzem...

Egy hatalmas, törődő kéz uzsonnát csomagolt. Megsimítja a kis karmocskákat, puszit nyom a kis szarvacskákra. jó utat kíván.
És megindulnak felénk a bibliai szörnyek.

2.
Pilinszky János: Agonia christiana

Szellőivel, folyóival
oly messze még a virradat!
Felöltöm ingem és ruhám.
Begombolom halálomat.

3.
"Miért rág szú módra, szét a tenger"?

Néha túl sok. A mentális torzítás se segít, bajban minden közelgő probléma katasztrófává növi ki magát, és az emberben hatványozódik a bekövetkezés valószínűsége. Így a valahol-mélyen-pontosan-tudott-hogy-nem-így-leszek valós veszélynek tűnnek.
És most körbenézve a tájékon a frappáns "kávé szar, minden szar"-ral jellemezhető az élet miden területe.

4.
A megoldások előtt egyelőre csak az akadályok tornyosulnak. Most nem sokat tudok tenni. Néha csak a drága, sekélyes póz segít önmagamnál maradni, hogy ne essek végleg kétségbe. Próbálok kivárni, míg az adatok segítenek dönteni, de ez se megoldja, csak lefojtja a problémákat. Persze a kétségek közt néha felbukkannak lehetséges megoldások is, de nem akarok szemétkosár problémamegoldást játszani (összeöntjük a problémákat, és a megoldásokat, és majd csak megtalálják egymást).

5.
https://www.youtube.com/watch?v=LWheSfRs7gE&t=208s

Így készül a halkakas:
Végy vizet és sót,
Adj hozzá vajat és lisztet!
S aztán gyúrjuk,
Csak gyúrjuk!

Majd nyers halat és szalonnát
Tölts a tésztába, drágám!
Így készül a halkakas:
Végy vizet és sót,
Adj hozzá vajat és lisztet!
S aztán gyúrjuk,
Csak gyúrjuk!