Mennyit ér a szépség?

Csinos darab, annyit meg kell hagyni. Nem feltétlen az én zsánerem, de megfelel a korízlésnek. Kicsit műanyag, hiányzik belőle a természetesség.

Nem én vagyok a célcsoportja, de ha én lennék sem én lennék az.
A szépségét árulja, semmi mást bája mázán kívül. De ezt legalább nyíltan és őszintén teszi - ennyiben le a kalappal előtte. Nem ígér semmi többet, mégis minden állítása kong, miközben egy roppant ujjú kéz már kaparász szépsége tojáshéj-életén.

Elkezdtem gondolkodni, mennyit ér a szépség egy nőben. Önmagában édeskeveset.

Ébred bennem a szánalom. Szegény kislány. Egyszer talán rájön, hogy nem az a kunszt, hogy pisire szomjazó pasikat fizettet azért, hogy nyeljék a hugyát. Hanem az a teljesítmény, ha ki tudja építeni mindazt, amitől egy szájba vizelés nem lesz feltétlen undorító, vagy megalázó. Egyszer majd rá kell jönnie, hogy az élet nem úgy működik, hogy a pasi jön, leteszi a pénzt, és elmegy, hanem bizony mindenért meg kell dolgozni. Hogy nem elég nem tűrni az ellentmondást, hanem el is kell tudni érni, hogy ne legyen.

Legalábbis az én világomban. És nekem így jó.

https://www.youtube.com/watch?v=pAskcq4gl9Y