2020. 02. 14. 13:15 | Appeared: 1389x
Tegnap volt egy számomra érdekes poszt, amitől elmaradt az általam remélt kommentcunami. Mivel valamit betalált nálam a kérdés, megpróbálom átgyúrni a felvetést, hátha így több hozzászólás érkezik.
Hogyan állok, mint domináns férfi, a határozott nőkkel?
A hétköznapokban a párkapcsolataimban egyenlőségre törekedtem mindig is.
Az egyenlőségről egy általam már sokszor hangoztatott gondolat elismétlése: számomra az egyenlőség nem azonosságot jelent, hanem az értékek kiegyenlítődését. Egyes dolgokban a férfi fél a jobb, a más dolgokban a másik fél. Fontos ezen területek belátása, és értékelése. Mindkét fél részéről.
Egy nő lehet határozott olyan dolgokban, amikben jobb a férfinél. Ez értéket képviselhet. De legyen meg benne a rugalmasság és az értékelés képessége, hogy rá tudja magát bízni a férfira olyan dolgokban, amikben a férfi jobb.
Igen, (itt engedjétek meg, hogy univerzalizáljak, max kommentben kapjátok szét, ha tévednék...), mi domináns férfiak, vágyunk a ránk fölnéző csillogó női szempárra. Ez határozott női szempárral is elérhető.
Ott él bennünk az epikus hős, aki pörölyével csapná szét az ellent, és megmentené a nőt - csak nincs ellen, és nincs megmentésre váró nő se. Ez az epikus hősök tragédiája.
Nagy női bölcsességnek tartom, ha képes valaki a hétköznapokban is előhívni a férfiből ezt a hőst, aki képes elhitetni a férfival, hogy a szemétlevitel, a csöpögő csap megszerelése, vagy egy probléma megoldása felér a sárkány legyilkolásával. Apró párkapcsolati dinamikai figyelmességekkel ez könnyel elérhető, megvalósul a kívánt cél is, éd mindenki boldog.
De ehhez kell egy jó adag rugalmasság és plaszticitás is a nőtől, hogy képes legyen elfogadni a másik döntését is, még ha ez nem is a saját szájíze szerinti. Hogy elfogadni és értékelni tudja a férfi által teremtett értéket. Ha erre egy határozott nő nem képes, akkor kezd hasonulni az epikus sárkányhoz, aki öntudatlan is azon dolgozik, hogy a férfit kiherélje.
Domináns férfiként talán vesződöm egy ilyen nővel egy darabig, aztán inkább hagyom másnak, akinek erre van szüksége.
Comments (21)
De a témafelvetés mindenképpen jó volt, oszt még jövök majd egy poszttal a témában. Csak mert érdekes.
(Ha van kedved, és elég józanságod, dobj majd rám egy privátot, hogy válaszolt-e a feltett kérdésedre a kommentem. Köszönöm! :))
Pedig az én blogom ihletett gondolom.
De tudod mit gondolok?
Vannak itt a "közszereplők". Akik bármit írnak, jön utána a válaszcunami.
Persze ezt is ki kell érdemelni. Nem a Te értéked vonom kétségbe.
Engem nem áldott meg a sors azzal,hogy szépen csűrjem csavarjam a szavakat. Én egyszerűen és nyersen fogalmazok,ami általában nem talál célt.
Ellenben jól szopok;)
Ez összegezve azzal jár, hogy sok mindent próbál meghatározni szülinap előtt, hogy mit szeretne kapni, lehetőleg elkerülve a meglepetést.
Egy idő után már rászóltam, hogy Picim, ezzel bennem olyan érzést keltesz, mintha nem tudnék normális ajándékot kiötölni neked, ráadásul az impulzivitásod miatt folyton úgy érzem, hogy amit kitaláltam, az neked nem lesz jó, mert épp megint mást szeretnél. És pár nap múlva szülinap, szóval szeretném már lezárni az ajándékvásárlást. Megbeszéltük, hogy nagyjából ezeket engedjem el nyugodtan a fülem mellett, ne pörögjek rajta. Igaz, a sok színházjegyből egyet "lealkudott" mozijeggyé (domináns fél plasztikussága...), de ennyi belefér.
Akkor írd körül, hogy neked mit jelent a rossz döntés fogalma.
Nemrég elvittem Cicamacit szabadulószobába. Már rég kinézte, aztán akkor nem jutottunk el, időközben le is mondott róla.
Aztán egyszer csak elvittem. Kaptam előtte hideget-meleget, hogy de ő nem is szereti a szabadulószobát, meg tök ciki lesz, ha nem jutunk ki, meg sok egyéb...
De elmentünk, játszottunk, meghaltunk, nem jutottunk ki, mégis élveztük, vicces volt, és jó. Végig tudtuk játszani úgy a játékot, hogy nem vesztünk össze (kitétel volt, hogy csak akkor viszem el...).
Összegezve, jó volt, élveztük. Jó döntés volt, még akkor is, ha abba a pillanatban máshoz talán több kedve lett volna... Utólag azért ezt el ismerte, de az elejét azért lespóroltam volna. :D
Rossz döntés pl részegen volán mögé ülni, brah8ból benyúlni az oroszlán ketrecébe.
Te is tudod pontosan hogy mik lehetnek azok a hétköznapokban.
Minden olyan, ami felesleges kockázattal jár, és prognosztitálható a sz@r kimenetel.
Legyen töke beleállni a helyzetekbe.
Mi is mindent megbeszélünk, a hétköznapokban csomó programot pl. ő talál meg, vagy szervez le, és jó ez így. Nálam ez nem sérti a szubság fogalmát. Mondjuk mi csak az "ágyban" tartunk fenn D/S-t, még ha ez néha súrlódásokhoz is vezet. :)
A képlékenység terén is sokat fejlődött/fejlődik szerintem. :)
Mióta nevesedett sokkal jobb lett az életem.
A párommal együtt alakult ki a az együttélésünk ritmusa. Csomó mindent rám hagy elintézni, így kényelmesebb is neki. :) De mindenben vétó joga van. Azaz ha valamire azt mondja, hogy nem akkor nem. Nincs rinyálás az van amit akar.
Ha folyton beleköt, vagy állandóan felülbírál, akkor az hisztérika, vagy makacsság. Az olyan nőkkel nem szívesen marad meg sok férfi.
A határozottnak, annak az én olvasatomban nincsen negatív íze. Míg a fafejűnek makacsnak van.
Nem véletlenül van 2 jelző erre, gondolom én.
Makacs
Határozott 😀
Én csak azt emeltem ki, hogy ha valaki fafejűen ragaszkodik a saját vélt igazához, az nem dominancia.
El kell tudni fogadni a másik igazát.
Ettől nem leszel kevesebb.
Aki sárkányosodik, az a nő nem domináns, csak egy hisztérika
A dominánsnak is rugalmasnak kell lennie, de a szub félnek is. Azaz ha csak a szub félben van meg a rugalmasság, az sehová sem vezet. De ha félreértettelek, kérlek fejtsd ki kicsit jobban, mire gondolsz. :)
Azúr, kérlek ne keverd a dominanciát a fafejűséggel 😀😀😀.
Az "öszvér esszenciája" nem a domináns hozzávalók, hanem a bullterrieré pl. 😀