2019. 12. 07. 09:43 | Appeared: 1244x
Megint elvesztettem. - Állapította meg tárgyilagosan. Jó lett volna, ha üvölteni, felzokogni, vagy elrettegni tudja ezt a mondatot - de lélek nélkül már nem ment.
Cigarettát sodort, és az ablakhoz lépett. Elnézte a járókelőket. Délutáni forgatag. Autók, villamosok, emberek kavalkádja.
Milyen láthatatlan erő mozgatja őket célok felé? Miféle pecséttel képesek önmagukhoz láncolni a lelküket? Vagy ha mégsem, hogy tudják, mint egymást, rendre kikerülni lelkük hiányát?
Úgy érezte magát, mintha csak Gödöcs tanár úr hívná ki a táblához. Ott állt előtte a példa, nyilvánvalósága csak kelti a feszültséget. Mindenki tudja a megoldást, de ő nem.
- Mi lesz így belőled fiam, ha még ezt sem tudod?
- Utazó, Tanár Úr kérem!
Utazó... Fölkapkodta ruháit, magára kanyarította a hosszú szövetkabátját, fejébe nyomta kalapját.
Még nyolc döngés a földszintig. Még hét a nagy faajtóig.
Kaparták dobhártyáját Federico García Lorca szavai. És mint dagadó vitorlába, kapott a kabátja szárnyaiba a körúti szél.
https://www.youtube.com/watch?v=ou9NljFpH1c
Comments (0)