Játék és valóság

Blogs » Blog - Azurit » Játék és valóság
2018. 09. 25. 08:37 | Appeared: 1815x
Sokan érzékenyek arra, ha bdsmet játéknak nevezik. Számukra a bdsm a megélt valóság.
Én arra vagyok érzékeny, ha a bdsm-et valóságként kezelik. Ha egy játékon/szeánszon/alkalmon kívül is olyan dolgokat tennék a partneremmel, amit a bdsmen belül, akkor az már nem férne bele.
Hogy miért van így? Mert az ágyon kívül az egyenlőtlenek egyenlőségében hiszek. (Igen, volt már kommentben ez tőlem, de mivel értékes gondolat volt, amire sokszor van szüksége Csillagnak, önálló posztra emelem.
Úgy gondolom, a férfi és a nő között reális különnségek vannak. Azonosságot tenni a két nem között értelmetlen veszteség lenne. A különbség még érzékelhetőbb, ha "éppen ezt" a férfit és "éppen ezt" a nőt hasonlítjuk össze.
Akik abban hisznek, hogy valamelyik nem a másik fölé helyezhető, eddig úgy találtam, hogy ők az általános tulajdonságok közül kimazsolázzák és gyakran felnagyítják azokat, amelyek nekik megfelelőek, és devalválják, vagy tagadják azokat, amelyekben az általuk preferált nem általánosságban gyengébben teljesít.

Én ismerem mindkét nem elég erényét és hiányosságát ahhoz, hogy belássam, morális értelemben egyik nem sem helyezhető másik fölé. De hiányosságaik és erősségeik szerencsés esetben kiegészítik egymást. Ettől vállnak egyenlővé az egyenlőtlenségeikben.

Csillag nehezen veszít társasban. És mivel nagyon szeretek társasozni, ez gyakran megesik vele. Ilyenkor jön a csöndes durci és kétségbeesés: butább nálam, nem elég jó nekem.

Szeretném, ha mindig tudnád, Picim, nem baj, hogy néhány részképességben felülmúllak, hiszen -hála istennek- te is ezt teszed velem. Ezért is tudok rád felnézni. Lehet, hogy Scrabbleben eltángállak, de tudod mindig büszke vagyok rád, amikor ritkább, érdekesebb, szép szavakat raksz ki. Nekem kevésbé fontos a győzelem (kivéve, ha Viki is játszik :D), a játék esztétikáját élvezem.

Tény, hogy elmémre mindig is büszke voltam. Jól megmunkált darab, nem utolsó matériából. De hogy butább lennél nálam? Nem hinném. Például mit csinálék nélküled esténként? Jó filozófushoz méltóan azt mondanám: "Tételezzük fel, hogy van vacsora!"? Közel sem főzök olyan jól, és nem is szeretek annyira, mint Te. Ez is tudás, egy nagy rakás ismeret. Vagy ott van például a vezetés. Nem érzek nagy hajlandóságot, hogy pótoljam eme hiányosságomat. Talán egyszer. De miéyen jó, hogy te tudsz. Lehet, hogy könnyebben átlátom a nagy egészeket, de nagy könnyebbség nekem, hogy a részletekel nem kell vacakolnom. És mondá az Úr, cseréljük le a padlót, és mire elnyüglődném magam odáig, hogy foglalkozzak a mikénttel, már egy rakás oldalt átbújtál, és meg is találtad a közelben, olcsón lévő szépeket, amiből kiválasztjuk közösen, melyik legyen. Ha az Úr (tizen)hetedik napon megpihenne? Már tudod is, hogy akkor van-e program, és ha nincs, mit érdemes. Bűvészkedsz a napokkal, eseményekkel, és nekem elég elmenni rájuk, a közbülső időkben meg terhelhetem magam más dolgokkal. Tudod, hogy te vagy a külső memóriaegységem. Butább lennék nálad? Nem hiszem, csak nyugodtan támaszkodom rád abban, amiben jobb vagy.
Így vagyunk jó páros. Te se félj hát, ha fel lehet rám nézni. Nem szédítő a távolság.

Comments (31)


Deleted user
#309175 | 2018. 09. 25. 23:31
*növeléséhez, szemlélő el mi, perverzek
Deleted user
#309168 | 2018. 09. 25. 23:09
Szerintem jó íràs. Nincs azzal gond ha az ember tisztàban van az erősségeivel, gyengeségeivel. A nő ês férfi opcionàlis esetben kiegészíti egymàst. Ezekben is. És sok minden màsban. A dominancia a férfiakban benne van alapból, szerintem. Màs az, hogy valaki kêpes e êlni vele. Van akiről messziről süt. Màsok a képességek. Pl: gyerekgyàrtàshoz kell a nő és a férfi. Kihordani viszont csak a nő képes. Nevelését, szocializàlàshoz viszont nem àrt mindkettő. De egyéb példa. Külső informàciók alapjàn tudok és nem rosszul sütni, főzni. A tàrsam meg enni szeret. Külső szemlélők nekem mi mocskos perverzem lennénk, de nekünk ez a normàlis és ebben is kiegészítjük egymàst. Valószínűleg én vagyok a dominànsabb, de nem okoz problémàt. Neki viszont több a fétise. A betűfétis az közôs. Tisztelem, becsülöm, szeretem. Imàdom, hogy úgy beszélgethetnek vele, hogy be tudnà fejezni a mondatokat, megvàlaszolja a még el sem hangzott kérdéseket. Ja és ez vissza is működik.

Egyébként meg ha úgy vesszük jâték az egész élet, hiszen a szocializàciónk soràn tanult szerepeket hasznàljuk. Ha így nézzük, akkor az egész élet BDSM.

Az informàciók amiket megszerzünk, tudunk, örökíthetőek és sok hasznos a fennmaradàshoz. Pl kenyérsütés.
Richard Dawkins: Az önző gén c. művében ezeket mémeknek nevezi. Vannak egyedek akik hasznos vannak akik haszontalan (létfenntartàs, előbbre jutàs szempontjâból) informàciók tudói, és ezt örökítik tovàbb. Hogy jött ez ide? A tanult szerepek K.
#309161 | 2018. 09. 25. 20:49
Nem az a baj, hogy én vitatkozom, hanemhogy mi is az, hogy nem értesz mindenben velem egyet? :D :D :D
#309155 | 2018. 09. 25. 20:41
Aszontam hogy is. Te vitatkozol?!
Jo az neked?!
#309152 | 2018. 09. 25. 20:17
És Hurrikán még csak nem is ellenfél. Mert nincs harc. :)
#309149 | 2018. 09. 25. 20:15
Ja es kurva hideg van a teraszon ezt muszaj volt hozzatennem mert lefagynak az ujjaim potyoges kozben. :D
#309148 | 2018. 09. 25. 20:14
Csillag ne legy merges folosleges. Nem kell Azurral egyeterteni ha masnak mas az ertekrendje vagy a tapasztalata. En sem ertek vele mindenben egyet de attol meg szeretem. Egy jo ellenfelet is lehet tisztelni ha megerdemli. ;)
#309146 | 2018. 09. 25. 20:08
Hát, csak remélem, Picim, hogy a nevetésed őszinte, és nem szívtad mellre, amit Hurrikán írt, mert szerintem valid a szempontja. Még ha nem is értek vele egyet (nem is kell mindenben), a szövegből lejöhet is. Aztán ha az élet úgy hozza, egy jó sörözéses beszélgetés talán felülírja a kellemetlen szájízt. :)
Deleted user
#309138 | 2018. 09. 25. 19:51
Könnyen nevetsz az (esetleges) nagy tévedéseimen. Vedd figyelembe hogy én abból a morzsából dolgozom, amit ebből a blogból ki lehet olvasni.

Régebben olvastam már tőle néhányat és úgy rémlik, nem írt rosszakat. De nem fogom most visszakeresni. De ha így tennék, az is max. 7-8 oldal lenne. Semmi ez ahhoz képest, mint amikor te akár csak egy teljes együtt töltött nap alatt tapasztalsz.

Az itt leírtak alapján viszont tartom a véleményem. Ha ez nagyon távol áll a valóságtól, akkor rossz az írás.
Azurit Deleted user
#309123 | 2018. 09. 25. 19:01
igen
Deleted user
#309122 | 2018. 09. 25. 19:00
Ha nevetsz, az jó! Már megérte.
Deleted user
#309116 | 2018. 09. 25. 18:38
Igen, sokkal jobban mint Te, aki szart se tud róla és fújod a dolgaidat.
Egészségedre :D
Én legalább jókat nevetek a kommentjeiden :D ;)
Deleted user
#309103 | 2018. 09. 25. 15:11
ez egy jó blog, ez egy szép kapcsolat. örökké tartson
#309102 | 2018. 09. 25. 14:16
Úgy értem, hogy nálad pont elérte azt az ingerküszöböt az írás, ahol már érdemes volt ezt szóvá tenni, és beszélni erről. ;)
Azurit Deleted user
#309100 | 2018. 09. 25. 14:05
Mármint engem?
Engem sehogy sem érint. Ha nem érzek kereknek valamit, akkor élek a hozzászólás jogával, hátha tisztul a kép.
(Más esetben, ha pont úgy gondolom, mint a blog, akkor örömködök rajta.)
#309095 | 2018. 09. 25. 13:28
Max a erősségeim említése kicsit érzékenyebben érint téged, mint amit érzek ezen sorok mögött.
#309092 | 2018. 09. 25. 13:21
Persze, "a mondá az Úr" részek már erősen önironikusak, de az alapot jól látod. Tisztában vagyok némely erősségemmel, ahogy tisztában vagyok egynéhány gyengeségemmel is. Épp a gyengeségeim ismerete révén nem nehéz egyenlőnek éreznem magam az erősségeim ellenére. De igen, az alapot jól látod, mégha ez most pont egy kevésbé szimpatikus oldalam is. ;)
Azurit Deleted user
#309089 | 2018. 09. 25. 13:04
Amíg nem válaszoltál, volt egy olyan gondolatom hogy az egész csak egy paródia. Paródia arról, hogy a "felsőbbrendű gondolkodó" hogy próbálja az elvárásoknak megfelelően egyenrangúnak beállítania magát. Én meg hogy bejöttem a csőbe, hogy nem vettem észre az iróniát. Te meg majd jössz a válasszal és jót röhögsz, hogy nem vettem észre elsőre.
De akkor nincs irónia, nincs paródia. Ezek szerint elsőre értettem jól. Oké.
#309084 | 2018. 09. 25. 12:26
Hmmm. Ez viszont jó szempont ebben tök igazad van! :)
Amikor írtam épp az járt a fejemben, hogy mondjuk ha nyílt színen kevernék le egy pofont, vagy mondanám akárkinek hogy térdelj le és szeress, na az nem férne bele.
Illetve egyszer mondtam ezt egy lánynak poénból, ő meg ágyékon küldött a térdével, és kaptam egy puszit a fejem búbjára. Így megvolt a letérdelé és szeretés is...
#309082 | 2018. 09. 25. 12:19
Köszönöma kritikát, itt gyorsan regaálok is rá. Tudod, hogy én szeretek vitáni, hiszen ott törekszik az ember a mélyebb megértésre/megismerésre, a veszekedést nem szeretem, mivel az nem kosntruktív - és köztünk nincs is ilyen. :)
Igazából abban igazad van, hogy az elmémre büszke vagyok, és ez tűnhet önhittségnek, bár én szerénytelenül önismeretnek tartom. (Álszentség lenne mást mondanom.)
Ha összehasonlítjuk a két nemet, (pl tipizált férfiaagy tulajdonságok a tipizált női aggyal szemben), ami az egyik oldalon errősség, összehasonlítva a másik nemmel, az hiányosság. Ennek ellenére az elvi szintenél maradva balgaság lenne azt állítani, hogy egy nő vagy sosem lehet olyan jó ebben vagy abban, mint a másik nem. Lehet, max keményebben kell megdolgoznia érte.
Ebben az írásban nem választottam szét a készségeket és a képességeket, csak írtam, ami épp eszembe jutott. A nyelvi kreativitáshoz bennem van egy adag született képesség, amire rá is dolgoztam. Ezért elég jó vagyok Scrabbelben. Vikivel is nagyon szeretek játszani, pedig ott borítékolható neki az első hely. Annak ellenére is, ha néha belecsúszik nála egy, "a Google talált egy XV. Századi azerbajdzsáni falut, amit így írtak". :D
A főzés egy szintig tanulható (talán egyszer mesélek erről is...). Előre hallottam ezt a kifogást Csillagtól, hogy ezeket meg lehet tanulni. Persze, hogy meg, bár akkor sem hinném, hogy mondjuk jobb tudnék ezekben lenni nála.
Készségszinten ilyen különbség köztünk, hogy az én agyam nem arra van behuzalozva, hogy a részletekkel, a hétköznapi "apróságokkal" törődjek. Képes vagyok rá, de sokkal nagyobb nyűg nekem. Csillag ezekben nagyon jó, a talpraesett szó a legjobb rá. Aki hozzám hasonló karakter, az pontosan tudja, hogy milyen baromi fonotsak ezek a kis részletek, mert ezek nélkül nem áll össze a nagy egész. Csak a nagy egész sokkal látványosabb...
De abban igazad van, hogy ha mondjuk pont a főzésre lenne tehetségem, és azt gyakolrotam volna éveken át, akkor valószínűleg abban lennék csudajó - csak nekem nem ezt dobta a gép. :)
Deleted user
#309078 | 2018. 09. 25. 11:56
Te picivel jobban ismered :)
Deleted user
#309075 | 2018. 09. 25. 11:51
Egy picit tényleg túltolt az első bekezdés vége, nagyon szofisztikálttá akarod zsúfolni, de szerintem nem hat önhittnek, és tényleg szimpatikus amit írsz. Ettől függetlenül nem értek egyet. :) Nem csak "szeánszra", fix órákra bontva átélt akkor ha egy kapcsolat alapul dominanciára, eleve a határok sokkal elmosottabbak ennél.

Eleve mi számít már BDSM-nek? Ha láncok és bőrcsizmák kerülnek elő, a négy fal közti rituálék? És mi van mindazokkal, akik ezt teljesen eszközöktől mentesen élvezik? Legyen mondjuk adott egy bevásárlóközpont, kasszához sorban állás, a tétlen vacakolás meg a csokis sorra hatodszori mélázás után egy férfi és egy nő szemezni kezd. Nem ismerik egymást, semmi előtörténet, de a nő megérzi a férfiban a domináns személyiséget. A tartásából. A nézéséből. Ha ez vonzza, ez telíti el és vonja a hatása alá mikor a férfi leszólítja, ha ezért követik ezt randevúk majd viszony v párkapcsolat, ha ez izgatja, akkor ez nem ugyanúgy a "játék" része? Szerintem de, ezer olyan kapcsolat van ahol valamilyen formában már eleve zajlik egy BDSM felállás, a mindig balhés, "csibészes" férfiaknak derekat beadó és magukat folyton meg is égető nők (ami nyílván a rossz véglet), az érzelmi mazochisták, a szervilisek. Vagy a másik véglet, a karakán és nehéz természetű, agilis, akarnok nők/férfiak, tucatszámra fogsz a sarki zöldségeshez platós rakodójától az ELTE különböző tanszékeiig botlani beléjük, nem keveset látsz, és jó eséllyel egyikük sem nevezné magát ebbe a szubkultúrába tartozónak, pedig igenis van fel-alá rendelés a magánéletükben, mert így működnek. Valahol ezek a kimondatlan mozgatórugók is dominanciáról szólnak.

Az már egészen más kérdés amit az egyenlőtlenek egyenlőségében élsz, ez teljesen korrekt, és a fenti sem annyira vérkomoly kivetnivaló. Csak a kicövekelt határvonal ami furcsa, úgy hangzik mintha a szemedben a BDSM tényleg csak egy gyertyás-ostoros rituálé lehetne, pedig ahányan vagyunk, annyi féle vágyak. Nem csak átalakulás lehet ezt megélni, ahogy eleve szerintem már az hibás, ha valaki "a" BDSM-et skatulyázza.

"Én arra vagyok érzékeny, ha a bdsm-et valóságként kezelik."
Főleg ezért, ebből kiindulva mondom. :)
Deleted user
#309072 | 2018. 09. 25. 11:42
Nem gondolom, hogy önhitt lenne :D
Lol :D
Deleted user
#309071 | 2018. 09. 25. 10:54
Nekem nem tetszik.
Úgy érzem erőltetetten próbálod egyenrangúnak értékelni magad.
Közben folyamatosan azt érzem, hogy az önhittség járja át a gondolataidat.

(Eddig minden írásod tetszett, szimpatikus is vagy. Néha beszélgettünk is kommentekben. Egyáltalán semmi problémám veled. Vitát sem szeretnék generálni, szerintem erről nem is lehet.)

Az írásban több helyen érzem ezt. Pl ilyen kinyilatkoztatás: "Én ismerem mindkét nem elég erényét és hiányosságát ahhoz, hogy belássam.."
Ha azt írtad volna: te ismered mindkét nem elég erényét... és ezáltal beláttatod velem..."

"Nekem kevésbé fontos a győzelem (társasban)". Amiben gyakran nyersz, mint megtudtuk. Mivel nem fontos neked, (csak a halandóknak), így biztos nem is erőlteted meg magad, csak úgy a kisujjadból rázod a győzelmeket, miközben az esztétikáját élvezed.

"..elmémre mindig is büszke voltam. Jól megmunkált darab". De miért is lenne butább az, aki vacsorát főz! Világos gondolatmenet. "Közel sem főzök olyan jól, és nem is szeretek annyira". Gondoltam. Ha szeretnél, akkor világbajnok magasságokat érhetnél el ebben is.

"Vagy ott van például a vezetés. Nem érzek nagy hajlandóságot, hogy pótoljam eme hiányosságomat." De ha lenne hajlandóságod, Fittipaldi lehetnél, nyilván.

"..könnyebben átlátom a nagy egészeket, de nagy könnyebbség nekem, hogy a részletekkel nem kell vacakolnom." Itt ugyanazt látjuk. Az NAGY EGÉSZET átlátó gondolkodó, akinek nem kell vacakolni a részletekkel. Tudnál te vacakolni, iszonyat magas szinten tudnál. Csak nem akarsz. Méltatlan lenne hozzád.
Deleted user
#309068 | 2018. 09. 25. 09:24
Nagyon jó írás, gratulálok!
#309067 | 2018. 09. 25. 09:23
Korulbastyaznalak azzal hogy mindenbe belevau. :D :D

Bocsi azt nem tudtam kihagyni. ;)
#309066 | 2018. 09. 25. 09:17
Másrészről, ha szolga lennék, valószínűleg nem csak az lenne fontos számomra, hogy az úrnőmet kiszolgáljam, hanem az is, hogy a legjavából részesüljek én is, és körülbástyázzon azzal, amiben ő jobb nálam..
#309065 | 2018. 09. 25. 09:09
Meg ugye nálam a birtoklás logikája is azt diktálja, hogy ha valaki/valami nem értékes, akkor minek birtokolni? Csak a vesződség van vele. De valami minél értékesebb, annál inkább birtokolni, megtartani szeretnénk. :)
#309064 | 2018. 09. 25. 09:06
En a tetofedesrol nem tudtam semmit. Elmeletben most mar tudok de egyedul nem allnek neki igy multkor en voltam a szolgam segedje. Ettol nem erzem magam kevesebbnek csak ot tobbnek. ;)
#309063 | 2018. 09. 25. 09:04
Te kierdemelted Csillagot es Csillag kierdemelt Teged. Mert egymas tarsaiva valtatok es ez nem ment volna ha a par egyik tagja tobbnek/kevesebbnek erzi magat a masiknal.
#309059 | 2018. 09. 25. 08:47
Mikor mi összekerültünk semmit se tudtam a politikáról, nem is érdekelt. Desnek a mindene. Sült halnak éreztem magam mellette. Ma már büszkén hallgatja ha én "okosítok" másokat bel és külpolitika témába, olyan szakszavakkal dobálózva amin én is ámulok..és igen, megszerettem, kíváncsi vagyok én is ma már.

Ő viszont az egészségügyi "tudásom", a természet ismeretem, a buddhista filozófia iránti érdeklődésem hallgatja, tanulja...

Bizony, egymás mellett állva is fel lehet nézni a másikra .