2017. 10. 20. 20:35 | Appeared: 1120x
Pontos idő: 11 h 42 min.
Északi szélesség 47 fok, keleti hosszúság 19 fok, Magyarország, Budapest.
A keskeny, egyirányú út végén egy betonkeverő nem tud befordulni, fenntartja a forgalmat. Hamarosan kezdődtek is a dudálások. Amint az óra elütötte a 43. percet, hirtelen betört két kirakatunk.
Belőtték az ablakot, és mire felkaptuk a fejüket, már robbant is a boltban két villanó, és két hanggránát. Összeszartuk magunkat. Csengett a fülem. Hirtelen kígyóként csapódott azt aszfaltra négy fekete kötél, és már ugráltak is be a boltba. Közben a hátsó raktár rész kirakata is betört, nagy darab maszkos fazonok hatoltak be, gépfegyverekkel.
Ordítozások, mindenki a padlóra, le a földre a kurva anyátok, vagy kicsinállak, öltöző tiszta, konyha tiszta, raktár tiszta. Komolyan, fel sem fogtam, egy gyors gondolat, hogy egy kicsit eldurvult a köjál, de már kaptam is egy gyomorszájast könyökkel, és a padlóra rogytam. Na ettől tisztult a tudatom, gyors helyzetelemzés, négyen elöl, ismeretlen számú
hátul, ha a mellettem lévő re ráugrok, akkor egyet le tudok szedni, akire ráugrok, azt a viszonttűz szedi le, kettővel meg lesz ami lesz, de a két lány pánikol a földön, túl kockázatos, tűrni kell. Bezsákolnak valamit a pultnál, adrenalin az egekben, de mire bármit csinálhatnék, már a kilépő maszkosokat sortűz fogadja a szemközti épületből, viszonttűz, az egyik térdre rogy, három páncélozott fekete terepjáróba betuszkolják magukat, valahonnan egy helikopter is előkerül, és egyenes vonalban tépi föl az úttestet egy gépágyú a csikorgó kerekkel startoló autók mögött. Próbálunk magunkhoz térni, pár utcával arrébb még egy távoli robbanás robaja... Pár órával később egy aktatáskát pakolok tele kötegelt húszezresekkel a sikeres Pegazus hadműveleti akció honoráriumaként...
Vagy...
A közvetlen felettesem szimplán marha jó fej volt, és azt mondta, hogy jól van, akkor tegyem el és vigyem haza Eccarvot.
Bárhogy is volt, Eccarv már az enyém.
Comments (4)
Ütés, ütés, ütés de hány
legyűrt ütés a bér!
Borisz Butkéjev (Krasznodár)
Horogját állom én.
Na még előbb sarokba tol,
de kibújok úgy-ahogy,
Na itt az államig hatol
a testem földre rogy.
Bekékül az állam, mint búza virág,
oly édes az élet, oly szép a világ.
A hétre meg se moccanok, csajok karéja sír
De felkelek, de fordulok, s a zsűri pontot ír
hogy gyengeséget tettetek, találgatás csupán
az arca én nem üthetek gyerekszobám okán.
Bekékül az állam, mint búza virág,
oly édes az élet, oly szép a világ.
Fütyül, süvölt a fél tribün
"Tiéd a gyáva üsd! "
és harcba kezd Butkejev,
Hitet merítve küzd.
Meg is szorít a vad kölyök
Szibériában élt,
Na én megóvom, ellököm
"Pihenj, az Istenért".
Bekékül az állam, mint búza virág
oly édes az élet, oly szép a világ
Mint sátán üldöz, nagydarab,
Ám meggyűlik baja:
Boksz - nem bunyó, az sport marad,
A bátrak műfaja!
Még pár ütését fölfogom,
De most padlóra rogy,
S a bíró feltartja karom,
Mely nem ütött sehogy.
Bekékül az állam, mint búza virág,
oly édes az élet, oly szép a világ.
Vlagyimir Viszockij - két fordítás keveréke.
https://www.youtube.com/watch?v=zcvtqZM-_t8