Cica táncolni tanul.

Cica ma eljön Azúrhoz, hogy táncoljanak.
Azúr szeret táncolni. Azúr nem tud táncolni. Nem képzett táncos. Szólnak róla legendák, hogy 'Desanyja beíratta őt ovis csoportban balettozni. De mivel spárgázni már akkor sem tudott, messzeívelő táncos karrierje hamvába holt. Az emlékeiből még elő tudja kaparni, hogy "dömiplié, grandplié, dömiplié, nyújt", de hogy ezek mit jelentenek? Mára jótékonyan takarja a tudatalatti... Aztán volt egy rövid próbálkozása ébredező kamaszkora hajnalán a néptánccal. Nem tartott sokáig. És persze a kábé mindenkinél játszó szalagavatós keringő... (Abból legalább bécsi és angol is...) És slussz. Ennyi tudása van Azúrnak a táncról. A többi, megsejtés. Ráérzés.
Azúrról tudni kell, hogy bár született, de kezdő Dom. Ez az első olyan kapcsolat kezdeménye, ahol deklaráltan domként lép fel. Nem csak úgy kialakul menetközben...
Cica tapasztalt sub sok úr formált rajta. És Cicát -azt mondja- mégse vitte le soha senki táncolni. És a Cica most fél.

Kedves Urak! Értem én, hogy az Úr motivációi eltérőek. De a tánc egy szép mulatsága a Domnak és az Subnak egyaránt. Azok az Urak, kik a Sub építésére, és nem lerombolására esküsznek, kérem, vigyék el táncolni subjaikat.

A tánc kivetülése a kapcsolatnak. Ha szabadon táncolunk, fölmutatja a két lélek kettősét. A Dom vezeti a Subot. A Sub követi. Itt nem lehet kamunzni, nincs mese. Vagy biztos kézzel vezetsz, vagy magára hagyod a partnered, aki vezetni kezd téged.
A tánchoz nem kell tudni táncolni. Kell, hogy ne félj attól, mások mit gondolnak. Kit érdekel? Kell egy kis szabad kreativitás, hogy hová tedd legközelebb a lábad vagy a kezed. A többi (pl: a ritmusérzék, a tánc szaktudása, a figuratár formagazdagsága...) már mind csak cicoma. Ha csak dülöngéltek jobbra-balra, és zene szól, az már tánc.
Ha az Úr vezeti a dülöngélést, akkor a Sub már érzi, hogy jó kezekben van. És ha a Sub elfogadja ezt a vezetést, még az egyszerű dülöngélés is gyönyörű tánccá alakul, mert összhangba kerül a két lélek.
Ha ez nem működik, még a legkomponáltabb akrobatikus rockabilly tánc is megakad, megtörik, elhibázott lesz.

Azúr várja haza a cicáját, és nem érti, miért nem táncoltak vele sokat.

"Az élet szép zenéje most magával ragad.
Ne fékezd, ne is gátold, ne fogd vissza magad!
Engedd, hogy a ritmus mozgassa tagjaid!
A lüktetés, a szép tánc a véredben lakik.
Figyeld azt, amit érzel, repítsen képzelet,
ha hagyod, a világ is táncba kezd veled!
Örülj a múló percnek, legyél könnyed, szabad,
élvezd, mert ez az élet, a röpke pillanat.
Ha hagyod – elvarázsol – örömöd megleled,
az élet így, magától történik meg veled..."