2012. 07. 09. 20:33 | Appeared: 1215x
Egy nap egy kis pillangó látszott egy félig nyitott selyemgubóban. Egy férfi ült és nézte a pillangót néhány óráig, ahogy küzdött, hogy testét kiszabadítsa a kis lyukon keresztül. Aztán úgy tűnt, a folyamat teljesen megállt. Úgy látszott, mindent megtett, amit tudott, és semmi többre nem képes. A férfi eldöntötte, segít a pillangónak: fogott egy ollót és kinyitotta a selyemgubót. A pillangó könnyen kijutott. De a teste összeaszott volt, gyenge és a szárnyai összezsugorodtak. A férfi tovább nézte, mert várta, hogy bármelyik pillanatban kinyílhatnak a szárnyak, megnőnek, kitárulnak, és képesek lesznek elvinni a pillangó testét, szilárdak és erősek lesznek. Semmi nem történt! A pillangó az életét ebben a gyenge testben, összeaszott szárnyakkal töltötte. Soha nem volt képes repülni. Amit a férfi, az ő kedvességével és jóindulatával nem értett. Hogy a szűk selyemgubó és a küzdelem a szűk nyíláson keresztül szükséges a pillangónak, ez a természetes útja, hogy a pillangó kiszabadítsa testét a selyemgubóból, szárnyaival képes legyen repülni.
Néha pontosan a nehézségekre van szükségünk az életben. Ha hagyjuk az életünket akadálytalanul folyni, ez megbénít minket. Nem leszünk erősek, amikor annak kell lennünk. Nem fogunk tudni, repülni.
Kértem Erőt…és kaptam nehézségeket, amelyek erőssé tesznek.
Kértem Bölcsességet...és kaptam problémákat, hogy megoldjam őket.
Kértem Jómódot...és kaptam agyat és izmot, hogy dolgozzak.
Kértem Bátorságot...és kaptam akadályokat, hogy legyőzzem azokat.
Kértem Szerelmet...és kaptam bajban lévő embereket, hogy segítsek.
Kértem Jóindulatot...és kaptam lehetőségeket.
Semmit nem kaptam meg, amit akartam...
De mindent megkaptam, amire szükségem volt.
Éld az életet félelem nélkül, nézz szembe az akadályokkal, tudd, hogy képes vagy legyőzni őket.
Comments (12)
A nehézségekben az az egyetlen jó dolog, hogy megerősítenek. Ahogy írtad, "olimpiai bajnokok" nevelődnek általa... :))
Légy ügyes továbbra is és minden jót neked! :))
Engem soha nem zavart,ha más feltett ide olyat is ami nem tőle van.Nem sajátomként ismerem el,de attól még vannak akiknek tetszik és örömmel olvasnak ilyet.A vicceket sem mind mi találtuk ki,de attól még a nevetnek rajta.
A közmondások is igazak attól még,hogy máshonnan valók.
Az ember inkább az ilyet terjessze,mint a betegséget amit mástól kapott el.:)
Ha sajátomként tüntetném fel,megérteném a negatív kritikájukat.
Nagyon tetszik a blogtéma,amit írt.:)
Finom megfogalmazás,és elgondolkodtató!
Köszönöm,kedves szavait.:))
LadyGabriela név mögött szerintem egy angyal bújt meg!:)
Tetszik, hogy ilyen kis édes töprengő vagy.:P
De tetszik ez a név.:)
Egy filmből szerettem meg.Ha jól tudom a Nibelungok gyűrűje,vagy hasonló címe van.
Mitológiában is erős jellemű nőkhöz fűződik.
Szívesen,de az én érdemem csupán annyi,hogy a meglévő sorokat,kiegészítem néha és felteszem.
Ez egy picike segítség olyanoknak,akik elkeseredettek,reményvesztettek.
Tudom,hogy nem könnyű így élni!
Ismerem az ilyen mondókákat,amit írtál.
Engem nagyon,nagyon szeret a Jóisten!:))
Azt,hogy miért szeret ennyire nem tudom.
De már,én is egy olimpiai bajnok vagyok a szerettei között.:)))
De lássuk be, azért rettentő nehéz így élni. Szokták volt mondani, hogy a Jóisten azokat próbálja, akiket szeret. Nos, néha nem bánnám, ha utálna egy kicsit... ;)
Nagyon igaz ez a kis történet.
Mindent megkaptam én is,amire szükségem volt.