Napi okos(tojás)kodás - ha már húsvét
Blogs »
Blog - Aranyliliom »
Napi okos(tojás)kodás - ha már húsvét
Entries filtered by time
2024. 09. (1)
2024. 04. (1)
2023. 11. (1)
2023. 10. (3)
2023. 09. (2)
2023. 06. (2)
2023. 04. (4)
2023. 03. (9)
2023. 02. (2)
2023. 01. (4)
2022. 12. (8)
2022. 08. (7)
2022. 07. (7)
2022. 03. (2)
2022. 02. (4)
2022. 01. (2)
2021. 12. (2)
2021. 11. (1)
2021. 10. (1)
2021. 09. (2)
2021. 08. (3)
2021. 06. (4)
2021. 05. (1)
2021. 04. (2)
2021. 03. (3)
2021. 02. (2)
2021. 01. (3)
2020. 12. (2)
2020. 11. (4)
2020. 10. (7)
2020. 09. (2)
2020. 08. (4)
2020. 06. (2)
2020. 05. (2)
2020. 04. (6)
2020. 03. (5)
2020. 02. (3)
2020. 01. (4)
2019. 12. (9)
2019. 11. (4)
2019. 10. (9)
2019. 09. (6)
2019. 08. (7)
2019. 07. (3)
2019. 06. (3)
2019. 05. (6)
2019. 04. (5)
2019. 03. (7)
2019. 02. (8)
2019. 01. (7)
2018. 12. (15)
2018. 11. (10)
2018. 10. (9)
2018. 09. (11)
2018. 08. (11)
2018. 07. (15)
2018. 06. (6)
2018. 05. (4)
2018. 04. (13)
2018. 03. (10)
2018. 02. (8)
2018. 01. (3)
2024. 04. (1)
2023. 11. (1)
2023. 10. (3)
2023. 09. (2)
2023. 06. (2)
2023. 04. (4)
2023. 03. (9)
2023. 02. (2)
2023. 01. (4)
2022. 12. (8)
2022. 08. (7)
2022. 07. (7)
2022. 03. (2)
2022. 02. (4)
2022. 01. (2)
2021. 12. (2)
2021. 11. (1)
2021. 10. (1)
2021. 09. (2)
2021. 08. (3)
2021. 06. (4)
2021. 05. (1)
2021. 04. (2)
2021. 03. (3)
2021. 02. (2)
2021. 01. (3)
2020. 12. (2)
2020. 11. (4)
2020. 10. (7)
2020. 09. (2)
2020. 08. (4)
2020. 06. (2)
2020. 05. (2)
2020. 04. (6)
2020. 03. (5)
2020. 02. (3)
2020. 01. (4)
2019. 12. (9)
2019. 11. (4)
2019. 10. (9)
2019. 09. (6)
2019. 08. (7)
2019. 07. (3)
2019. 06. (3)
2019. 05. (6)
2019. 04. (5)
2019. 03. (7)
2019. 02. (8)
2019. 01. (7)
2018. 12. (15)
2018. 11. (10)
2018. 10. (9)
2018. 09. (11)
2018. 08. (11)
2018. 07. (15)
2018. 06. (6)
2018. 05. (4)
2018. 04. (13)
2018. 03. (10)
2018. 02. (8)
2018. 01. (3)
Olvasom itt az ismerkedős blogokat...és valami nem fér a fejembe (persze, mert kicsi)...
Ezer éve mániám, napjainkra mainstream lett, így sajna közhelyes és visszataszító is már, az önismeret. Ami tényleg mindennek az alapja. Ismerd meg önmagad! - már az ókori görögök is... egyszerűen nem nagyon spórolható meg. Nem, nem fölösleges visszatekintés, hanem alap a jelenhez a jövőhöz. Az értéshez. Az érzések értéséhez is. És amíg nagyjából (olyan, hogy teljesen, talán nincs is) nem vagy rendben magaddal, nem kezdhetsz mással.
Mit vársz a másiktól? Rakjon össze, alkalmazkodjon, ismerjen ki, értse meg belőled, amit te se értesz meg, legyen a társalkodó(nő)d, a pszichológusod, a lelki szemetesed, a gyerekkori és azóta folyamatosan érő traumáid orvoslója, türelmes barátod, motiválód, támaszod és persze elsőrangú játék- és szexpartnered, fogadjon el, miközben te nem fogadod el magad, szeressen, miközben te nem szereted magad(és hogy szeretheté az ember azt, aki olyat szeret -saját magad-, akit nem szeretsz?) - nem sok ez?
Ehhez képest elhanyagolható, nem számít, ha megengedő vagy magasság, haj- , szemszín, anyagiak, iskolázottság stb. tekintetében.
És az örök mániám: és te mit adsz? És ha sokat is, azt, ami a másiknak kell? Mert nem érték, a másiknak nem érték, ha te szabod meg és nem az ő szándéka.
Megyek, főzök...
Ezer éve mániám, napjainkra mainstream lett, így sajna közhelyes és visszataszító is már, az önismeret. Ami tényleg mindennek az alapja. Ismerd meg önmagad! - már az ókori görögök is... egyszerűen nem nagyon spórolható meg. Nem, nem fölösleges visszatekintés, hanem alap a jelenhez a jövőhöz. Az értéshez. Az érzések értéséhez is. És amíg nagyjából (olyan, hogy teljesen, talán nincs is) nem vagy rendben magaddal, nem kezdhetsz mással.
Mit vársz a másiktól? Rakjon össze, alkalmazkodjon, ismerjen ki, értse meg belőled, amit te se értesz meg, legyen a társalkodó(nő)d, a pszichológusod, a lelki szemetesed, a gyerekkori és azóta folyamatosan érő traumáid orvoslója, türelmes barátod, motiválód, támaszod és persze elsőrangú játék- és szexpartnered, fogadjon el, miközben te nem fogadod el magad, szeressen, miközben te nem szereted magad(és hogy szeretheté az ember azt, aki olyat szeret -saját magad-, akit nem szeretsz?) - nem sok ez?
Ehhez képest elhanyagolható, nem számít, ha megengedő vagy magasság, haj- , szemszín, anyagiak, iskolázottság stb. tekintetében.
És az örök mániám: és te mit adsz? És ha sokat is, azt, ami a másiknak kell? Mert nem érték, a másiknak nem érték, ha te szabod meg és nem az ő szándéka.
Megyek, főzök...
Comments (3)
magunkat adjuk, nem is adhatunk mást
de nem mindegy egyrészt, hogy miylen magunkat
másrészt, függetlenül attól, hogy milyen az a "mag", milyenek vagyunk, figyelmet mindenki igényel (kér, elvár, örül neki stb.)
és hogy tudsz figyelni a másikra, igazán rá figyelni, ha magaddal vagy elfoglalva, ha nem tudsz magadból kinézni?
nem értek ehhez. de szerintem az a legjobb, ha saját magunkat adjuk.
ha ez a másiknak nem érték, megette a fene.
illetve minden más csak púder vagy erőltetett megfelelni vágyás.
tudnék emellett érvelni, de a gyakorlatban ez mégsem igaz. ha nem érdekel, mit akar a másik, ha nem teszünk azért, hogy a másiknak fontos dolgok is előtérbe kerüljenek, legalább valamilyen kompromisszum szülessen, akkor szintén megette a fene.