Csak alázattal...

Blogs » Blog - Aranyliliom » Csak alázattal...
2021. 06. 16. 16:35 | Appeared: 844x
Alázat.
Számomra talán a legfontosabb (vagy minimum az egyik legfontosabb) emberi tulajdonság.
Nem, nem keverendő össze a megalázkodással.
Nem magunk "lealacsonyítása", nincs köze hierarchiához.

Az alázat annak a feltételezése-megengedése, hogy nem tudok mindent/valamit/akármit/bármit egészen biztosan jól, hogy tévedhetek, hogy mindenféle bizonyosságok nem engedik meg azt a fajta önelégültséget, hogy én (te, ő) tökéletesen tudom, tévedhetetlen vagyok.
Az alázat véd meg a hübrisztől (a tragikai vétségtől, ami, mint tudjuk, jóra sose vezet).

Az alázat az apró kis kérdőjel, az örökké világító jelzés: ember vagyok, értelmem megtéveszthet, érzékeim becsaphatnak - tévedhetek.

Az alázat az örök kétely, az előremutató bizonyosságkeresés, fejlődésünk, önmegismerésünk záloga. Az alázat nem hagyja lankadni figyelmünk (figyelmünk egymásra), teszi lehetővé (kíváncsisággal és figyelemmel párosulva), hogy mély kapcsolat alakulhasson ki ember és ember között.

Hogy az alázat nem férhet össze a dominanciával, a dominánssággal? Már hogyne férhetne össze! Sőt! Nélküle el nem tudok képzelni dominanciát. Nélküle csak gőg, önteltség létezhet.

Comments (11)


Aranyliliom Deleted user
#397442 | 2021. 06. 17. 07:24
:)
#397437 | 2021. 06. 17. 06:53
:)
"Mit rózsának hívunk,Bárhogy nevezzük, éppoly illatos."
#397436 | 2021. 06. 17. 05:58
Több a szerénységnél. Összetettebb. Az is benne van.

Mi a baj az alázattal? Mi van benne (jelentésében), ami miatt nem jó ide/erre?
#397421 | 2021. 06. 16. 23:08
én is ezt mondom. wheello minden szavával is egyetértek. kivéve egyet, az alázatot.

ez nem alázat, sokkal inkább szerénység.
Aranyliliom Deleted user
#397409 | 2021. 06. 16. 21:45
értettem én az elején is, hogy mit akartál a bloggal kifejezni. Egyet is értek vele, ám nekem csak a szóval van bajom, de ez csak az én véleményem, s nem is olyan fontos. Hívhatod Te alázatnak, ha így akarod. Mindenki annak nevezi, aminek akarja.
Deleted user
#397408 | 2021. 06. 16. 21:37
Az én esetemben elég sok idő kellett ahhoz, hogy belássam: tanulni mindig, meríteni mindnekiből, változni jó irányba mindig érdemes..ha nincs az emberben alázat és nem ismeri el, hogy van nála sikeresebb, okosabb, tapasztaltabb, boldogabb, hogyan is működhetne ez? Aki nem tud alázatos lenni, maga ellen jászik, vagy pedig tényleg tökéletes? :) A sportolók esetében is minden vereség egy lecke, minden nyers tehetség mögött ott áll egy kívülről szemlélő, tapasztaltabb edző, a siker egy részről nekik, a szurkolóknak, a támogatóknak is köszönhető. Minden erős férfi mögött ott áll egy törődő nő, és minden érett felnőtt, többek között két másik sikeres munkájának eredménye. Ezt nem elismerni egy ál önelégültség, amivel áltlában azok értékelik fel magukat, akik más téren gyengék. Elég érdekes, de mióta rájöttem, hogy bizonyos dolgokban érdemes tanácsot fogadnom, van egy bizonyos korosztály és társadalmi réteg, akire mint szub feltudnék nézni alkalmanként. Bár őszinte leszek, a saját dominanciám beteljesítéséhez használnám fel ezt, itt megint csak a tapasztalatból és a sikerből merítenék, valahogy így fogom fel ezt..de lehet egy helyben melldöngetve ácsorogni is, bár kicsit életszerűtlen ez pl. huszon-harminc évesen. Mégis vannak akik nagyon nagy dominának vallják magukat fiatalon, játszanék egy nézünk farkas szemet az nevet aki a végén nevet játékot, felelsz vagy mersszel egybe kötve :) az emberséget inkább párosítanám sok egyéb mellett a toleráns, empatikus, megbocsájtó, segítőkész, türelmes, megértő jelzőkkel, tehát pont arra a gondolok, hogy emberségesen tekinteni a gyengébbre, együttérzeni, megérteni, segíteni őket. Az alázatos pediz elfogadja ezt az erősebbtől, mintha kicsit pont egymással állnának szemben. Mind kettő pozirív tulajdonság az biztos.
#397400 | 2021. 06. 16. 21:13
"pont ilyesmiről beszélek"
tudom, azért írtam ezeket. és hogy ezt ne ezzel a szóval fejezze ki.
ez nem alázat.
#397395 | 2021. 06. 16. 20:17
sajnos, elég sok szót elkoptattunk, divattá tettünk (és ezzel "elrontottunk"

"egyrészt azt akarja kifejezni vele, hogy nincs elszállva az eredményeitől, hogy tiszteli az ellenfeleit, hogy tudja, van még hová fejlődnie"
de hát, pont ilyesmiről beszélek
nem elszállás (ami nem álszerénység, de nem is önmaga alulértékelése), tisztelet (ami a figyelmet vonzza magával), fejlődésre való nyitottság
ezek tök fontosak és értékes tulajonságok (nekem)

"mert ha nem mondja, akkor csak nagyképű, önelégült faszkalap lehet"
nyilván nem az számít, mit mond
de ha nem érzi, ha nincs köze az ilyesfajta alázathoz, akkor elég sanszos tényleg az önelégült faszkalapság
#397394 | 2021. 06. 16. 20:10
persze, kedveld jobban az emberség kifejezést
de én nem arról írtam
emberség - emberre irányul
én ponthogy nem arról az alázatosságról írtam, ami ember-ember kontaktusban lehet
alázat valamiféle tudás, tapasztalás irányában - erről szóltam én

a címet módosítom is
alázatosan helyett mindjárt alázattalt írok

"mert hogy mutat már az, hogy alázatos domina?"
igen, ez is egy érdekes felvetés
akit zavar, annál valószínű gond van azzal a nagy domsággal-dominasággal
#397391 | 2021. 06. 16. 19:21
engem is zavar ez a szó.
ma már nincs pl.sportoló, aki ne mondaná magáról, hogy van benne alázat. vagy az edzője ne mondaná a tanítványáról.

egyrészt azt akarja kifejezni vele, hogy nincs elszállva az eredményeitől, hogy tiszteli az ellenfeleit, hogy tudja, van még hová fejlődnie. másrészt egyszerűen elvárják tőle ezt a mondatot, mert ha nem mondja, akkor csak nagyképű, önelégült faszkalap lehet.

valami más szót kéne erre használni.
Deleted user
#397388 | 2021. 06. 16. 17:43
Személy szerint nem annyira kedvelem ezt a szót használni arra a tulajdonságra, mert nekem mindig az eredeti jelentése jut eszembe. Jobban kedvelem az emberség kifejezést.
Jobban lefedi, s a dominánsokra is használható, mert hogy mutat már az, hogy alázatos domina?






 
aaaaaaaaaaaa