2020. 11. 05. 18:57 | Appeared: 1106x
Folytatás... és ha rinyablogok legfőbb témáit semmissé téve, személyre szabott, tisztelettudó, intelligens levéllel megtalál gepárd/párduc/gazella/rodoszikolosszus/stb. testű férfi/nő itt, a pixien... passzoló vágyakkal, tűréshatáron belüli közelséggel-távolsággal...végre-végre... és kiderül, hogy egyszerűen unalmas... ilyenkor mi van?
Mert testet lehet formálni... modort/jólneveltséget, kommunikációs technikákat lehet tanulni... de érdekessé-izgalmassá lehet válni? Egyáltalán, fontos ez?
Comments (55)
Van hogy nem fog meg semmi egymásban.
Ettől még lehet két ember szimpatikus egymásnak, és barát is.
csak család nem lesz belőle.
a nemunalmas, ha a semmit csinálja, akkor sem az
:)
"nem egymást keressük"
szerintem legtöbbször elég ennyi
pl. azért is, mert sokszor nincs is tettenérhető/megfogalmazható oka, hogy miért nem
Nem..másról volt itt szó.
voltak arra utaló jelek, amikből tudom hogy más a helyzet.
nem működik a kémia. ilyen is van.
egyszerűen csak nem egymást kerestük.
Ez csak egy randi volt ha jól értem, itt nem unalomról kellene beszélni...
és te voltál unalmas?
Voltam valakinél randin..
és hiába volt szép a leányzó...
hiába volt rendes, és kedves..
Valami nem fogott meg benne..
mondhatjuk rá hogy unalmas volt.
Mondjuk így visszagondolva, engem nem is akart szerintem felvállalni, de a kommunikációban is éreztem hogy ez is csak játszmázik....átlátni ám mindenkin...még aki azthiszi hogy nem, azon is :D
Sok Nő azthiszi hogy nem látni át ezeken a játékokon..pedig egy Férfi is átlát és megérez mindent..sokszor sokkal jobban mint a nők.
a kegyelemdöfést én adtam meg a hosszú levelezés végén :
rosszul voltam egyik héten...meg is írtam neki hogy nem vagyok jól...akkor beszélgettünk..aztán azóta nem írtam, és Ő se kérdezte meg hogy jól lettem -e azóta...
Hát ez van..tovább kell keresgélni. :(
Azért van az, hogy addig szépnek látott csúnya lesz, vagy csendben ülős semmittevést egy szürke helyen, csodának élik meg.
Nem tudom milyen az unalmas ember, még nem találkoztam unalmas emberrel.
A kérdés csak az lehet, mi ennek az oka? Vagy mindenkiben találok valamit ami aztán foglalkoztat, vagy egyszerű vagyok mint egy faék. :DDD
Mindenki képes változni valamennyit, ha akar, de általában mindig a másikat okolják, magukban hibát nem találnak, így valószínűleg ha azt mondod valakinek, hogy unalmas, akkor mindennel is meg fogja magyarázni.
Jó az őszinteség, csak sokan nem tudják értelmezni, felfogni, ha pacekba kapják.
Szóval nem hazugság, ha azt mondja az ember a másiknak, hogy bocs, de úgy érzem nem egymást keressük, és talán ezt még elég sokan képesek értelmezni is.
ezt a kettőt ne raboljuk egymástól
(azaz az elsőt ne raboljuk, a másodikkal ne áltassunk)
drága kincsek ezek
Különben itt szokott a haverokkal különbözni a véleményünk anno. Én nem akartam magam mögött elvarratlan szálakat. Minek szarakodsz vele? Lépj le alapon.
Ezért én továbbra is azt gondolom, hogy legyen szó kövérségről, farokméretről bármiről, ha nem jön be a másik, akkor azt jelezni kell, és mindezt úgy, hogy lehetőleg az emberségét minél kevésbé sértsük.
Vagy ha nem ír miért botránkozik meg fennhangon...akkor most minden nő, akinek a paraméterei nem felelnek meg az ilyen igényeskedő akárkiknek, vonuljon le a pixieről, hogy ne rontsa az ő vadászterepének a minőségét? És esetleg a 150 cm-nél alacsonyabbak, a barna hajúak meg a szeplősek is vonuljanak le? Meg még ki?
de
ha előre tudható a súly, akkor ne ismerkedjen olyannal, akiről tudja, hogy nem lesz jó
műskülönben áltatás, nem?
jó, az is kellene ehhez, hogy a valóság legyen kiírva (és persze, nem abszolút naprakészségről beszélek)
Meg lehet mondani, hogy sajnos ez a beszélgetés ellaposodott.
De nem lehet neki azt mondani, hogy te olyan lapos vagy mint egy palacsinta és ráadásul 80+ dömdödöm...
Nem mindegy, hogy a valóság feltárása mellett meghagyod az ember méltóságát vagy sem.
Mondom én, aki rettenetesen cinikus tudok lenni, ha felnyomják a cukrom.
de a tapasztalat az, ez nem szokott elég lenni
az eltűnés semmiféleképpen nem jó, így van
Elég annyit tudnia, hogy nem és neki sincs ahhoz semmi köze, hogy miért nem.
A szó nélkül eltűnés gazemberség, nyitva hagyhatja a remény kapuját, az összes negatívval meg fölösleges a földbe döngölni a már úgy is a földön fekvőt.
lehessen megmondani, bocs, unalmas vagy
és lehessen azt is, hogy bocs, de túl kövér vagy nekem
valahogy a megítélése a két nyílt kommunikációnak nem egyforma
valahogy...
Amúgy saját megfigyelésem nem olyan ritka, férfi> legyen kaja, pia, pina.
és kb. ezért nyitottam a blogot
de egy idő után... így inkább nem érdekel... "úgy" nem érdekel
ahogy
nekem az is fontos, hogy én kelljek neki
külsőleg is
ne szoruljon háttérbe más szempont, mert mondjuk elég érdekes (sőt, izgató) vagyok
vagy
szó nélkül eltűnök a ködben,
az még nagyobb gyomros.
De ha párkapcsolatban gondolkodsz, akkor a dugáson kívül eltöltesz a másikkal mondjuk a kapcsolat elején napi négy órát, hetente mondjuk háromszor, az túl sok idő ahhoz, hogy beleragadj.
Nem okoz problémát, ha szóvá kell tennem bizonyos dolgait az embereknek, de ezt nem tudnám mondani. Nem csak azért, mert nem tehet róla, és ha megszakad se tud változtatni rajta. Hanem ha még el is hiszi nekem, akkor nagyon mély gyomrost adok ezzel.
csak egyenesen.
de ha unalmas, azon semmi nem segit.
a valós ok sanszosan meg nem fordul a fejében
én úgy vélem
a valós ok sanszosan meg nem fordul a fejében
én úgy vélem
Őszintén nekem is volt nem kevés beszélgetésem ami csak úgy elhalt. De ezt nem szeretem. Jobb szeretem elmondani, hogy mi a gondom, miért nem szeretném folytatni.
Van olyan is, hogy egy ideig fölfele ível a dolog, aztán egyszer csak "elfogy" és rém unalmassá vagy kiábrándítóvá válik.
Ha póz van benne, akkor pláné.
nehezen hiszem, hogy a valóságot
ilyenkor jönnek a mindenféle magyarázatkeresések... túl válogatós, nem is akar ismerkedni, gyáva stb.
nem?
(és számomra egyre érdekesebbek)
régebben rá tudtram csodálkozni párokra
hogy mennyire más kaliber az egyik, mint a másik
hogy a fenébe lehet ez?
ma már azt gondolom, pl. pont a BDSM az, ami ilyen össze nem illésekre magyarázatot ad
(mert ezredig szemponttá tud hátralökni egy vágyban-irányultságban passzolás minden más szempontot.. persze, kérdés, meddig...)
és biztos, nagy különbségek vannak
mármint abban, hogy kinek mi (ki) az unalmas
de kezdeti ismerkedéskor volt olyan férfi, akiről fél rossz szót nem tudtam vona mondani, minden klappolt
csak egyszerűen nem tudtam figyelni rá, annyira unalmas vol... próbáltam, én próbáltam, meg értem én, hogy ez valahol az én gázom (igen, én igen nagy ingerigényű vagyok), de nem ment...
egyszer egy celeb interjújába hallgattam bele... és mondta, hogy most, hogy épp szingli lett (celebékkel elég gyakorta megesik valahogy az ilyesmi), találkozgat férfiakkal... és van, hogy a találkozás harmadik percében, a beszélgetés ötödik mondatánál biztosan tudja, hogy a másik soha, semmi érdekeset nem tudna neki már mondani... és én ezt akkor annyira, de annyira átéreztem, mert igen... nekem igen sok emberrel volt/van ilyen érzésem... pl. ezért sem randiztam kávézóban/étteremben elsőre... hogy kivárjam a rendelés-kihozás-fizetés, ilyen helyzetben évezredeknek tűnő idejét? (nomeg, keményen nem korrekt) ,és az sem garancia semmire, ha írásban korábban működött...
súlyfélretéve
egy újabb szempont
Kicsit biztos bosszantó, mert megint kell keresgélni, és a gazellák nem dőlnek glédába, de még a 80+-os dömdömök sem, így melózni kell a dologért, ami fölöttébb érthetetlen, hiszen minden nő legfőbb vágya egy átlagnál nem jobb, de öntelt pasi, neeeem?!