2020. 01. 31. 22:56 | Appeared: 1239x
Nem kevéssé fárasztó (de sok örömet hozó) hét nem kevéssé fárasztó péntekén a hét megkoronázásaként színházba mentem.
A darab várakozást felülmúlóan jó volt, de azért nem bántam a végét és azt, hogy felcsillant, belátható időn belül hazaérek.
Igen határozottan vágtam tehát a ruhatáros pultra szimpi, jóarcú (ismeritek a fajtát lányban is, fiúban is, nem ruhatáros, hanem valaki, aki épp ruhatáros, de nyilvánvalóan egyéb szálakon kötődik a színházhoz) srác elé a kabátomhoz tartozó bilétámat.
Elmosolyodott - illúzióromboló, de zavart az időhúzása, egy mosolynyival később leszek otthon...
- Fél óra múlva végzek. És ha a bilétát is odaadod, szívesen megkeresem addig a kabátodat.
Merthogy, amit határozottan és kedvesen-lendületesen (alapbeállítás) a pultra csaptam az orra elé, nem volt más nagy fáradtságomban, mint a lakáskulcsom...
Égőőőő... :)
Comments (11)
jól van ez így :)
ez is érdekes téma
megélni-kihagyni
hogy mik szabályozzák
De én viszont "olyan" voltam, hogy senkit nem hagytam ki, mindegy, hogy ki kezdeményezett! Én mindig hittem a spontaneitásban. Soha nem is csalódtam! 😁
és soha nem is voltam, nekem ezt dobta a gép
és remélem, már ez így is marad
(ill. dehogynem, egyedülálló vagyok, baromi különleges vagyok, mint errefelé mindenki :P :D)
de nem ezért nem tennék ilyet elsősorban
és nem is erkölcsi aggályokból
a legfőbb ok, hogy nekem sose kellene férfi, akiért én "tepertem", akinél én kezdeményeztem, akár ha ilyen szinten is
Nem kiábrándító! :)
Én ha egyedülálló lennék ilyen helyzetben, én vittem volna... 😂 én "olyan' vagyok, illetve voltam! 😉
sose csináltam ilyesmit
nem is vonz az ilyesmi
most még pár okból kifolyólag se csinálnék ilyesmit
meghagyom a műfajt másnak :)
Hazavitted a srácot? Kabáttal együtt? 😊
magánt keveri az ember a publikkal?
nem szoktam :)
baj meg tényleg semmi nincs
(baj? az sosincs...)