2019. 04. 17. 21:22 | Appeared: 1294x
Újra meg újra el szoktam merengeni azon, hogy annyi, de annyi a párját kereső ember... látom a szándékokat, elszánásokat, akaratokat, türelmeket, türelmetlenségeket... de akkor miért annyira sok a párra nem lelő? Hol lehet a hiba? Mert valami hibának lennie kell...
És akkor egyik nagy bölcsességként elő szokott kerülni (pl. tőlem is), hogy mert az ismerkedéshez, párkereséshez nyíltságra-nyitottságra, kíváncsiságra van szükség. Bizám! A siker meg valahogy mégsem jön...
Most (2019.ápr.17.) azt gondolom/úgy látom, hogy azért nem, mert sok esetben, amit kíváncsiságnak és nyitottságnak tartunk, ezeknek élünk meg, valójában nem "igazi" kíváncsiság és nyitottság.
Hanem pusztán kíváncsiság-nyitottság arra, hogy megleljük-meglássuk-megtaláljuk a másikban azt, ami nekünk épp kell, amit keresünk, amire vágyunk. De ez nem a másik ember. Hanem mi vagyunk, a mi egy szeletünk, részünk.
Magunkat keressük, magunkat találjuk. És "vak dióként dióban zárva" csodálkozunk a társtalan magányon.
Comments (9)
Tágra nyílt lélekre-elmére talált nálam :)
"Csak a szívével lát jól az ember. Így sajnos a legtöbb képzett, egyetemet végzett, diplomás ember nem jól lát, nem jó döntéseket hoz.
A gondolkodás nem isteni, univerzális működés, pusztán emberi. Vagyis boldogtalanság, az alkotóerő elvesztése, elerőtlenedés, betegség, dráma az eredménye.
Az emberlétben szükség van gondolkodásra, de mindenképpen rendszeresen szüneteltetni kell azt. Kikapcsolva a gondolkodást, élvezve az életet olyan teremtő erőhöz jutunk, ami megtermékenyíti a gondolatokat és így azok valóban hasznossá válnak.
Jellemző a Newton story. Akkor jött rá a gravitáció törvényére, amikor egy almafa alatt pihent."
nem egy életre kell készülni
most legyen jó meg holnap
és ez maradjon így, míg a világ és hét nap
az élet sok-sok holnap láncolata
szerintem
(mintha én jellemzően nem örökökre terveznék folyton :D)
Az Elég jó alatt én azt értem, akivel le tudnál élni egy életet.
meg olyan is, hogy túl sokat "pöcsölünk"
"igazi"-ban én se hiszek, de ne, ne elégedjünk meg az "elég jó"-val
az az igazi elég jó, ha nem agyalunk azon, hogy elég jó-e, hanem simán csak élvezzük folyamatosan, hogy jó (meg néha azt is, ha nem jó)
Más meg nyissa ki az ablakát és hátha " köbüki" "fénypost" küld valamit.
Én anno leveleztem valakivel azóta is tart és egymást kerestük.
Köszönöm a figyelmet. :-)