Nem tudod, nem lehet mindig mindent megoldani

„Egy alkalommal beszélgettem Pilinszky Jánossal, és a költő megjegyezte:
– Utállak benneteket, pszivel kezdődő foglalkozásúakat.
– Miért utálsz János?
– Mert nagyon nagy terheket raktok az emberekre. Azt hirdetitek, hogy minden emberi problémának van megoldása. Ezzel sikerül elérnetek, hogy az emberek többsége úgy érzi, csak ő olyan hülye, hogy nem tudja megoldani a szexuális problémáit, a szüleivel való viszonyát, a házasságát, az egzisztenciális ügyeit, a politikai orientációját stb.- és összeomlik. A valóságban, – mondta Pilinszky – az élet dolgainak többsége nem megoldható. Legfeljebb jól- rosszul elviselhető. Óriási a különbség közöttünk. Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak és megoldásokra van szükség, én meg úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.
Szíven döfve tántorogtam ki Pilinszkytől.” (Popper Péter)

Talán azért nem tragédiák vannak, nem csak tragédiák, de megoldhatatlan helyzetek igen. Amikor nem lehet jót választani, csak maximum a rosszak közül a még optimálisan élhetőt. És sokszor ezt elviselni a legtöbb, mi tehető, és emelt fővel, nyivák nélkül tenni rendkívül tiszteletre méltó.
És nem, nem lehet minden helyzetet megoldani, de törekedni a megoldásra, igen. Olyan megoldásra, ami nem nyomorít másokat. Az emberség, az emberhez méltó lét egyik fokmérője is ez. Nekem.
És tudd, hogy nem vagy béna. És nem vagy egyedül.