Valahogy észrevétlen...

Blogs » Blog - Aranyliliom » Valahogy észrevétlen...
2018. 08. 08. 23:06 | Appeared: 1095x
Jó volt felidézni, mennyire nevettél... én voltam felül, s egyszer csak megálltam... rádnéztem (igyekeztem nagykomolyan, nekem az nehezen megy, ilyen helyzetben pláne),s megkérdeztem: mi lenne, ha most jól ledominálnálak?... csak néztél rám fél másodpercig (imádom, ahogy nézel), aztán iszonyatosan elkezdtél nevetni... majdnem leröpültem rólad, de ami még nagyobb baj, majdnem kicsúszott belőlem a farkad... aztán valamit mondtál, hogy próbáljam meg vagy nem is tudom, mit, nem volt jelentősége, mert már az ujjaiddal elkezdtél a mellemmel játszani, figyelve a hatást, elszálltam... repültünk tovább... mennyire bíztam benned, bármit mondhattál, tehettél... és mennyire nem volt ez így kezdetben... igen, paragép vagyok, szárnyaló fantáziám az ismerkedésnél sem lankad... mi van akkor, ha.. és akkor, ha... és ha annyira profi, hogy azzal téveszt meg, hogy... és mi van, ha csak akkor veszem észre, mikor már... és ezernyi ilyen... hogy segítettél át mindezen? korrekt információátadással... hogy nem kellett szembesülnöm azzal, nem ingatott meg, bizonytalanított el sosem, hogy valami adatról később kiderült, mégsem úgy van... hogy azt éreztem, bármit kérdezhetek,kapok választ (így már messze nem akartam annyit kérdezni)... hogy kérted, foglaljam össze, mi mindentől félek, majd tételesen próbáltad eloszlatni az aggályaim (persze, már, amit lehetett, mert pl. a korkülönbségünk nem változott, igaz, nem sok idő kellett, hogy ne jusson már eszembe)... hogy azt éreztem, van idő, haladhatok, ahogy szeretnék, de ugyanakkor érzetem a kellő határozottságot, elhatározást részedről, a nem sürgető, de csak az alkalmat váró elszántságot, hogy kellek, nagyon kellek... lépésről, lépésre haladva bíztam meg egyre jobban... hittem el, hogy nem történhet velem rossz (már olyan rossz, ami nekem nem jó rossz, mert van rossz, ami jó, persze, az már nem rossz), ahogy a hitekből bizonyosságok és tapasztalások váltak... és azáltal, hogy benned megbízhattam, azt a bizonyosságot is elnyertem, hogy tudok bízni, lehet bízni, érdemes bízni...

És nem, nem adnék senkinek referenciát rólad.. mert csak nem :)
Azért sem , mert azt már előtted megtanultam valakitől, hogy diszkréció mindenek előtt... (vagy ezzel a bloggal már meg is sértem? :)

Comments (10)


#301803 | 2018. 08. 09. 17:25
Ha én leszek a bőrrucis Hamupipőke, akinek a lábára illik a lakk tűsarkú, akkor majd szólok! :D
#301798 | 2018. 08. 09. 17:22
nem féltelek :)

de hátha mégsem ez az út.. mégsem egyedül...

egyszerűen kell nekem
dizniklasszikusra vágyom (kicsit hardpornósítva :)
#301796 | 2018. 08. 09. 17:21
Most ez van. Próbálom megtalálni, merre van az út egyedül. A következő lépést még nem látom, de majd fogom, nem vagyok egy elveszett gyerek :-)

Köszönöm! :*
#301782 | 2018. 08. 09. 17:04
nem ezzel van gondom (ölelés)
egyelőre hadd ne higgyem el, hogy végleges... vannak hullámvölgyek.. és szoktuk úgy érezni, tuti vége... de
#301772 | 2018. 08. 09. 16:50
Csak pár napja vagyok kint megint a húspiacon, most még megengedett egy minimális önsajnálat, de hétfőtől teljes gázzal előre! :D
#301770 | 2018. 08. 09. 16:47
ne viccelődj, Marilyn.. neked nem ez a "játékod".. ugye ez csak valami átmeneti izélkodás...
Marilyn Deleted user
#301647 | 2018. 08. 09. 08:57
Igen. Hullámzik.
#301645 | 2018. 08. 09. 07:45
Köszönöm. Reményt adsz, hogy talán érdemes. Még akkor is, ha most fáj...
Deleted user
#301640 | 2018. 08. 09. 05:04
Nekem így első találkozás előtt segített. Köszönöm.
Deleted user
#301638 | 2018. 08. 09. 01:41
ízlésesen izgalmas, szép történet részlet. :) Köszi, hogy megosztottad.
Jó érzés volt olvasni. Játékosan szexi, érzékien bájos. :)






 
aaaaaaaaaaaa