Szokatlan módon, privát üzenetben érkezett a Korom című blogra egy válasz. Rövid egyeztetés után a szerző hozzájárult a közléséhez. A szabályok megkövetelik, hogy megjelöljem. A lehetőséget hálásan köszönöm. Íme teljes egészében, változtatás nélkül:
"Tetszik az avétos sparhelted, találó képeket rajzol a szöveg. A nyilvános kefélés, talán túlzás...
Tudod, nekem is van egy ilyen, régi, kopott.
De, azért jó emlékű.
Először kipucoltam a kéményt, magam.
A bekötésig volt tele a régi cuccokkal. Csoda, hogy egyltalán füstöli is képes volt.
A következő maga a készülék. Szétszedtem, a törött samott lapokat kiszedtem. Megpróbáltam megragasztani samott habarccsal (OBI), csak részben sikerült.
Végül elszántam magam új belső burkolat készítésére. Thermokulit a neve, ez most tényleg :), kézi fűrésszel illeszthető.
A külsejére új "bőr" kellett.
Elfogadta.
Lassan.
De megértette, vagy legyőzte belső hiúságát, hogy az avitt külső szépen tuningolható. Hiszen egy egész iparág épül erre, biztos nem véletlenül.
A kedves, ártatlan push-up a csillogó latex fűzőig nemesült és nem is kellett olyan sok idő.
Így, kiszidolozva, a régóta szárazon tartott tüzifát boldogan befogadta. És élvezni kedte, újra!, hogy melegedek mellette.
És új funkciókat is produkált. Elkezdte követelni a száraz keményfát, torokra, amit addig még soha.
És kimeszeltük a kiskonyhát, és azóta nem koszosak a sarkok, és azóta irigykednek az idegenek a tisztaságért."
Comments (0)