Szükség Letek

Egyik ismerősöm beszélt nekem a szükségletek pszichológiájáról. Pontosabban arról, hogy milyen motivációk sorakoznak az emberi szükségletek mögött. A motiváció pszichológiai megfelelője a drive. A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. Azt mondta, hogy ezt úgy kell elképzelni, mintahogy a természet is az egyensúlyra törekszik, úgy az emberi szervezet is. Biológiailag igyekszik tartani az egyensúlyt, ha pedig ezt az egyensúlyt nem sikerül tartani, akkor lép életbe a drive. Elsődleges hajtóerő például az éhség, szomjúság, alvás, szex, hőtartás. Szóval ha pucéran flangálsz a hideg lakásban reggel, akkor igyekszik a tested a hőtartásra, ha nem sikerül még dideregni is fogsz, hogy hőt termelj, és ha az se jön be, akkor meg simán utasítást kapsz, hogy öltözz fel. Vannak aztán a másodlagos hajtóerők, melyek az elsődlegesek mentén alakulnak ki tanulással. Ilyenkor maga az elsődleges hajtóerő válik motívummá - minden olyan helyzet és tárgy, ami az elsődleges drive esetében a kielégülésnél játszott szerepet itt motívum lesz.

Beszélt nekem egy Abraham Maslow emberről, akinek a nevét úgy jegyeztem meg, hogy magamban kimondhom Abraham Lincoln, aztán róla eszembe jut. Azt mondta, hogy szerinte Maslow helytelen módon határozta meg azt, hogy magasabb rendű szükséglet csak akkor jelentkezik, ha az alacsonyabb rendű ki van elégítve. No ekkor kezdett érdekessé válni a beszélgetésünk, mert nem értettem vele egyet. Ő ugyanis azt állította, hogy ugye elsődleges és alacsony rendű szükséglet például a szex, illetve azt is mondta, hogy ettől magasabb a fizikai vagy anyagi biztonság, meg magasabb a valahova tartozás szükségessége, és a legmagasabb az önmegvalósítás. Azt is mondta, hogy ezek a szükségletek egymástól függetlenül is felléphetnek úgy, hogy közben egy alacsonyabb rendű szükséglet nincs kielégítve. Példát is hozott: albérletbe is szülnek gyereket és albérletben élők is képesek karriert csinálni.

Igyekeztem meggyőzni arról, hogy miért nem értek egyet vele és habár én nem vagyok ilyen elméleti ember, a pszichológiai sem vonzott soha, csupán mindennapos tapasztalataim vannak a BDSM világából, egész jó beszélgetés sikerült összehozni. Tehát elmondtam neki, hogy tudja - mert tudja, hogy BDSM függő vagyok - erős domináns vagyok. Úgy hozta az élet, hogy három hosszabb kapcsolat mellett számolatlanul volt szub nőkkel kapcsolatom. Miután pedig tisztáztuk, hogy akkor a Maslow fickó mit állít és én mit tapasztaltam, kétség nem fér hozzá, hogy nem a barátomnak, hanem a Maslownak van igaza. Azok a nők kivétel nélkül instabilak voltak, hianyerzettel érkeztek, nem csupán sőt nem csak és kizárólag igazán a szexuálitás hiányának érzetevél, hanem pont azoknak az alapoknak a hiányával, amiről a Maslow fickó beszél. Erkölcsi, anyagi, fizikai biztonság, hovatartozás, szeretet, intimitás. Valamilyen szexecske mindannyiuk életében volt. Volt közöttük karrierista, független, házas, háztalan, kicsi, nagy, kövér, sovány, szőke, barna, fekete - egy biztos közös pont volt bennük, az pedig a hiány. Egyszóval csinalhatott karriert 33 éves korára a szőke Dorina, csak éppen kibaszottul bizonytalan felnőtt lett belőle, mert az érzelmi biztonság és a valahova tartozás utáni igény felemésztette. A vörös Klaudia is ugyanúgy hiányokról beszélt nekem, pedig maga sem tudta megfogalmazni, hogy mi hiányzik neki úgy, hogy a legújabb Mercedessel gurult be a garázsomba.

Tévedés lenne azt gondolni, hogy felnőttek felnőtt kapcsolataiban ki van elégítve szépen egymás után sorban minden. A legalapvetőbb hiányzik a leggyakrabban és ez a minőségi szex. Maslow papa jól mondta. Nagy ember volt, isten nyugtassa. A kielégületlen felnőttnél feszültebb ember meg a világon nincs.

Persze a beszélgetésünk folytatódik, jelen pillanatban abban értünk egyet, hogy nem értünk egyet.