Uff

Nem szoktam reagálni blogokra mert felesleges. Ő nem változtatja meg az én tapasztalataimat, és az én érveim sem az ő gondolatait. :-) Az meg hogy ő jobbra én balra most is tiszta, kár belemenni. (Ezért sem engedélyezem a hozzászólásokat a blogomhoz, levelet írni meg lusták szóval nyugi van :-) )

Tegyük félre írtam az empátiáról, a works4me jelenségéről, mint a szűklátókörűség netovábbjáról. De sosem mondtam, hogy téved, mert így, vagy úgy gondolja (fordítva napi szinten kapom persze). Csak annyit állítottam (és állítok most is), hogy a saját szerény példát kivetíteni nem más, mint vak hit. Ha én lennék a helyében a pozitív tapasztalatokat osztanám (gyk. csináld így vagy úgy) meg és nem a másikat fikáznám hogy szarul csinálja, de ugye ezzel az empátia írásom második bekezdésére is ugrottunk. :-)

Sokszor vádolnak általánosítással többé-kevésbé jogosan. Én azt szoktam felelni, hogy rossz ha 87-95%-ról általánosítok 100%-ra és aki 5%-ról állítja, hogy nem így van az meg "jól tudja"? :-) Nos itt véget is szokott érni a nemes eszmecsere. Illetve elmegyünk a "de akkor is jogom van hülyének lenni" irányba, amire valóban nincs cáfolatom. :-)

Írtam a szerénységről, amivel nem találkozom egyáltalán sem a fenti esetben sem, akik miatt leírtam az egészet. Ez további gőgöt váltott ki, amin csak jót tudok nevetni. Ahogy a mondás tartja "nem az a baj ha valaki osti, hanem ha nem látja azt..." :-)

Azt az apróságot ne felejtsük el, hogy aki a normális reakciókat hiányolja, az nem azt jelenti hogy csodára vár, hanem sajnos helyesen értékelve kimondja az említett normához fogható egyének nem akadnak 99%-ban. EZ pedig nem az ő hibája. Nem is a bdsm hibája. Ez tanulható volna, de ehhez bele kellene tudni nézni a tükörbe. (Lásd igénytelen vagyok!? illetve empátia című írásaim.) Az "eszmélés" nélkül a tanulás nem indulhat el, és az így van rendben "ne változtassuk meg a történelem menetét" pont ezt cáfolja.

Amiben tévedek, hogy érző és értelmes lények az emberek, és hogy ehhez mérten próbálok sok sorstársamhoz hasonlóan viszonyulni. Aki ismer (kevesen vannak) az tudja milyen vagyok, de egy fotóról ez sosem derült ki, így sosem jutottam tovább. :-) Sosem voltam elvtelen és célvezérelt így feladni sosem sikerült magam hogy elérjem a céljaimat. Ebben tévedek... ebben igaza van aki ezzel vádol. De akkor maradok egyedül, bocsi. :-) Ha ment 20 éven át menni fog újabb 20 éven át is. Ebből a gőgből nem kérek! :-)

Adyt idézhetném de felesleges.

Mindenkinek kellemes hetet, én megyek dolgozni, meg tudom keresni a betevőt nem kell itt kuncsorognom. :-) És mielőtt megvádolnak a 95-99%-nál tehetősebb vagyok szóval kár a gőzért, de már megénekelték "nem lehet boldogságot venni...".

De mielőtt sutba dobjuk tisztázzuk... jelenleg a barátságok elv alapon köttetnek és nem őszinteségen. :-)