2021. 05. 05. 22:19 | Appeared: 1065x
Létezik valami megfogalmazhatatlan. Amikor megismerkedsz. Vele.
Egy dobbanás.
Egy koccanás.
Egymásba csapódás.
Majd formálod.
Alakítod, alakítja.
Alakultok.
Egy semmi szülte valami.
Valami aminek neve lesz. Besorolható.
De nincs megállás. Terjed, tágul, növekszik, még harcolsz is ellene, majd megszokottá válik.
S rájössz, hogy ez már nem Az.
Egy dobbanás.
S új neve lesz.
Majd beüt.
A Nincs.
Egy dobbanás.
A fájdalom.
Egyre erősebb, kibírhatatlanul kibírható. Tudod, mikor még lépni is fáj... Lélegezni. Aludni, ébren lenni...
Mindenhol ő van, de hiába keresed, már csak magadban találod.
Így lesznek a napokból hónapok.
S néha már valóban nem gondolsz rá.
Túlélted.
Mígnem egyszercsak ott terem.
Egy dobbanás.
S a szemében látod, hogy belenéz egy idegen.
Comments (6)
Ahogy telnek a hónapok, úgy lesz könnyebb, és könnyebb. Ás tényleg, megtanulsz Nélküle élni, és ha nem is hiszed még el, de boldog leszel csak úgy, a semmiért, csak önmagadért.
Tudom mit beszélek, átéltem, belehaltam:), azért is túléltem:).
Később majd már csak a jóra fogsz emlékezni, ami nem volt jó, az valahova tovaszáll:).