Május 14 - Furcsa nap van

Az íróasztalra kiömlött kávé beterítette a jegyzeteket, füzeteket, naptárat, ősrégi szótárat. Visszafordíthatatlan károkat okozva, és egyúttal sugallva, hogy ez a nő rendetlen. Thymos Emm dominanciáról szóló könyve ellenben megúszta. A jó erős fekete, mert az volt, tiszteletből kitért a tekintélyes könyv elől, melynek igazmondó lapjai makulátlanok maradtak. Ez minden fizikai törvénynek ellent mond. Mennyi annak a valószínűsége, hogy a nyitott ablaknál megszólaló tűzjelzőhöz pont akkor fut ki a zuhanykabinból ugyanez a nő, mikor a tűzoltók elrobognak az ablak alatt? Azért végignézhették az utcáról, amint a nő kétségbeesetten leszereli egy sámliról a visító tűzjelzőt. Keine Sorge, es gibt Freikörperkultur in Deutschland*.

Minden okés fiúk, nem kell felmászni tüzet oltani. Körülbelül ugyanennyi volt a valószínűsége, hogy a Hoteldate-csávó hallat magáról. És mégis megtörtént, pont ezen a napon.

Május 6 - Kiszállás a körhintából

Ebben az évben kétszer találkoztunk. Ez a kettő is csak formalitásnak érződött. Valami nem kerek. A nyílt kapcsolata oly mértékben nyílt, hogy a barátnője nem is tud róla. Édes közös profilkép face-n. Persze, kifelé minden rendben.

A lány terhes, ide a rozsdást. Kb másfél éve költöztek be a mostani lakásukba. Teljesen elégedettek voltak vele. Most meg hirtelen átköltöznek egy házba.

Aztán egy későbbi üzenetében már a BDSM-játékszereit szelektálja és igyekszik megszabadulni tőlük.

Mit csináltunk rosszul?

Igazából semmit.

„Wenn die Sehnsucht ständig erfüllt würde, das Ersehnte plötzlich verschwände**.” És tényleg. Azt hiszem, kimaxoltuk.

Ez volt az a kapcsolódás, amit annyira óvni akartam hétköznapoktól, a hétköznapiságtól. Olyan volt, mint egy sziget, amint becsukódott mögöttünk az ajtó.

Egy utolsó boldog szülinapot-üzenet. Éreztem, hogy nem fog rá válasz jönni. Túl sokat tudtam így is. Engem ez szórakoztatott, a Hoteldate-csávót valószínűleg zavarta. Lehetne rendes neve is, de ne általánosítsunk.

Bálinttal is ki kell maxolni. Ez a kulcs. A titok nyitja.

Gyorsan, sokat. Amíg van fantázia, szenvedély (tüzet nem mertem írni) és kovalens kötés. Aztán felbomlik a vegyület, elillan a vágy és már egyikőnk sem ér rá hétvégente.

Elmesélek valamit, mert úgy érzem, nagy a valószínűsége, hogy újra megtörténjék. Bea évtizedekig szeretője volt egy férfinek. Sub rosa. Titokban. A férfi az egyik hétvégén nem ért rá, mondván esküvőre megy. Azt már nem tette hozzá, hogy a sajátjára. Bea közös ismerősökön keresztül tudta meg később. De addigra már szerelemes volt. Viszonzatlanul ám reményekkel teli. Abban bízott, hogy a férfi egyszer úgyis elhagyja a feleségét és őt választja. Így is lett. A férfi végül elvált, de nem Beához ment (aki 10 évvel idősebb volt nála), hanem egy másik nőhöz. Így alakult a 20 éven át tartó affér lezárása.

Hoteldate-csávó kiszállt a körhintából, de nem mondta ki nyíltan. Az ilyesmi ritkán van kimondva egyenesen, egyértelműen. Inkább résnyire nyitva hagyják az ajtót a beszűrődő fénynek, vagy félhomálynak, amiben a másik fél megvárattatik. Bea benne ragadt időtlen időkig a körhintában, egészen 50 éves koráig, gyermektelenül. Nem vette észre, hogy a hinta már nem forog, nem repíti, nincs flow, csak szenvedés.

Hány kört akarsz még Kedves, amikor csak egyre fizettél be és annak is már rég vége?

* Pánikra semmi ok, Németországban hagyománya van a nudizmusnak.

** Ha a vágy folyamatosan beteljesülne, maga a vágy tárgya eltűnne.