Nekem is volt Ferrarim

Igen, nekem is volt Ferrarim.

Ám akkor még máshogy gondolkodtam.

Nem is volt meg sokáig.

Én csak úgy becéztem “álmaim nője külsejű nő”.

Mindent is felperzselő szerelemmel estem bele. Kicsit több mint egy tucatszor voltam tesztvezetésén.Imádtam vele lenni.

Óvtam, féltettem, vigyáztam rá. Nulla szenvedély, nehogy baja essen.

Ma meg már Ferrari sincs és én sem az vagyok aki voltam.

De a mai napig jár az eszemben.

Ha lenne rá mód, lehetőség, akár csak egy óra hosszára visszamenni oda és akkorra, a mai fejemmel…..hmmmm……nagyon hamar bemelegíteném a motorját, csúcsra járatnám a kenését, a kipufogója izzana mint a Nap, az összes gumit lefüstölném róla, a tank összehorpadna ahogy szívná a benzint…..lőtéri kutyát nem érdekelné, hogy baja lesz-e….kifacsarnék belőle mindent amire gyártották.

Talán majd egy másik életben.