Felkelsz reggel,
és megkérdezed magadtól: ki vagyok én?
Gyenge?
Törött?
Vagy az a vihar, ami uralja ezt a kibaszott napot?
Nem érdekel a hiszti —
ezt a napot ma márpedig magadévá teszed.
Nem kell kontroll —
Te vagy a kontroll.
Nem érdekel, ki vagy,
nem érdekel, mit akarsz,
nem érdekel, mi volt tegnap.
Azt tudom, mit akar ez a nap — téged.
Szedd össze magad.
Nézz a tükörbe,
és kérdezd újra: ki vagyok én?
Tudod a választ.
Ma nem könyörögni jöttél.
Ma győzni jöttél.
Ez a nap megpróbál kibaszni veled — ne térdelj.
Ne várj senkire és semmire.
Mozdulj, bazdmeg.
Csapd le… bazd szét.
Ma ez a nap a te ribancod.
Hajlítsd meg.
Törd össze.
Uralkodj rajta.
Minden másodperc,
minden lélegzet,
minden pillantás — ma a tiéd.
Most menj.
Emeld fel a fejed.
Mutasd meg a világnak, ki is vagy te:
Te, az ember —
egy kőkemény Vadállat.
…és egy mosoly mindig megszépíti a napot.
Mosolyogj.
Comments (0)