Az a NŐ vagyok, aki...

Az a fajta NŐ vagyok, aki soha sem fog hazudni.
Aki ha egyszer megszeret valakit, soha nem felejti el.
Akit nehéz megérteni, de annál könnyebb szeretni.
Aki tartalmas, felejthetetlen emlékeket visz a másik életébe.
Aki mindig a társa mellett áll, figyel rá és a lehető legjobbat akarja neki.
Az, aki színt visz a másik életébe.
Aki nem bújik álarcok mögé, és ha teljes valójában szeretik, kiteljesedik a társa mellett. Olyan, aki hisz abban, hogy a kedvesség kedvességet, a hűség hűséget, a bizalom bizalmat szül.
Aki erős, határozott NŐ, ilyen vagyok, csak meg kell ismerni, teret kell adni nekem. És... ha megkapok mindent, amit csak kívánok, akkor fogja érezni a másik, amit remélni sem mert soha.

Én csak egy egyszerű Nő vagyok, akit az élet megtanított arra, hogyan kell erősnek lenni. Megtanított tűrni, nyelni, leküzdeni a dühömet. Tudom, hogy kell harcolni és tudom, mikor kell elengedni. Megtanultam, hogy kell felejteni és tudom, nem mindent kell elfelejteni. Érzem, hogy kell változni, változtatni. Megtanultam bízni, remélni és csalódni is. Kaptam pofonokat, könnyeket és mosolyt is.
A jó élmények feltöltenek, a rossz emlékek erőssé tesznek.

Bocsánatot kérni, vagy megbocsátani...változni, vagy változtatni...elengedni, vagy magunkhoz ölelni...magányt, vagy szerelmet választani?... A döntés mindig nehéz!
Tagadni az érzéseket lehet, de nem éri meg. Próbálkozni, élni, szeretni és elengedni kell azt, aminek mennie kell.
Ennyi az élet titka!

De bármi is történik ez az Én életem, nem bánok semmit sem, hisz Én mindig csak több leszek.
A sebek után maradt hegek és a mosolyok általi ráncok is az enyémek.
Büszke vagyok rájuk, mert általuk vagyok az, Aki lettem.