Akarat
A halhatatlan hatalom.
Múltkor az akaratomba karoltam, húztam ahogy tudtam a józan ész felé, de Ő erősebb volt...mint midig. Vitt a lelkipocsolyákon át, az "Én megmondom" bölcselgető stricikhez, a legolcsóbb kipüffedt ondószagú útszéli kurvákhoz, a jókra szomjazó bűnbarlangba, a pokol legmélyebb bugyrába. De hogyan...hogyan kerültem ide? Én Nietzsche-t olvastam, és éppen a napi meditációmra készültem, amikor valami történt... Az élet rám adta a köntösét, az ÉLNI akarást. Necsak létezzek,...