Blog - Lheureux

Filter to this month: 2024. 10.

Szexmentes szadizmus
A fogalom egyik definíciója szerint értelmiségi az, aki talált valamit, ami jobban érdekli, mint a szex. („An intellectual is a person who has discovered something more interesting than sex.”) Ha ebből indulunk ki, akkor az mindenféleképpen elmondható Donatien Alphonse François de Sade márkiról, a szadizmus névadójáról, hogy értelmiségi volt. Foglalkozásának megfelelően ugyanis sokkal inkább morálfilozófiai, mintsem szexuális kérdések érdekelték – legalábbis fennmaradt írásainak egy...

Szadizmus és szabadság
Meghökkentő tény, de tény: szadizmus és filozófia számos ponton kapcsolódik össze. Ami azt illeti, már mindjárt a születésnél (ti. a „szadizmus” fogalmának megszületésénél) is: a névadó, Marquis de Sade, ugyanis, foglalkozására nézve filozófus volt. De biztosan nem ő az egyetlen bölcselő, aki behatóan foglalkozott ezzel a sajátos lelki alkattal; sőt, közülük némelyek érdeklődése nem is maradt meg elméleti szinten. Sade néhány évszázaddal később élt honfitársa, a posztmodern sztárgondolkodó...

Még egyszer a traumáról
"Aki nem ismeri a múltat, az arra ítéltetett, hogy megismételje azt" – tartja egy rendkívül figyelemreméltó aforizma. Különösen aktuálisnak látszik ez a bölcsesség abban a szomorú korban, amelyben élünk. A múlt elfelejtése vagy tökéletes félreértése sokkal súlyosabb következményekkel jár annál, minthogy némely területeken hézagos marad a műveltségünk. Önmagától idegenedik el az, aki nem ismeri saját történetét. A helyzetet tovább bonyolítja az a körülmény, hogy ennek a történetnek...

A felszínességről
A felszínességgel az a gond, hogy könnyen félreviszi az embert. A látszat sokszor merőben különbözik a valóságtól: a vízbe dugott bot, például, sosem törik el, és a vasúti sínek sem érnek össze a távolban. Aki ezen dolgok tekintetében beéri az első benyomással, az alapos tévedésben marad a jelenségek valódi természetét illetően. Így van egy a szadisztikus vágyakkal is. Ezek persze nagyon is integráns részei az ember személyiségének, és lényeges tényeket árulnak el arról - csakhogy...

A szadizmus fogalmáról
Valószínűleg mindig is akadtak olyanok, akik élvezetet találtak abban, ha embertársaiknak fájdalmat okozhattak, de a szadizmus kifejezés, amellyel manapság e sajátos hajlamot jelölni szokás, mindössze alig másfél évszázada született meg. Anyja nem volt, csak apja: bizonyos Krafft-Ebing nevű, osztrák pszichiáter. Ő intézte úgy, hogy a nemi eltévelyedés eme formája visszavonhatatlanul összefonódjon egy, az ezerhétszázas évek vége felé alkotó író-filozófus: de Sade márki nevével.   ...

A szub
A bolygó, ahova a kis herceg megérkezett, alig volt nagyobb, mint az előzőek, és látnivalóból sem akadt több rajta, mint ezeken. Tulajdonképpen csak egyetlen dolog ragadta meg a jövevény figyelmét: egy nagyobbacska ketrec. Mikor a kis herceg közelebb lépett, és benézett a rácsok közé, egy furcsa teremtményt vett észre belül. Akkora lehetett, mint ő maga, de meglehetősen besorolhatatlannak látszott: volt benne valami kutyaszerű, ugyanakkor határozottan emlékeztetett egy nyúlra is. Félénken...

A szadista
A következő bolygó valamivel nagyobb volt az előzőnél. Egyetlen lakója rendkívül elfoglaltnak látszott: egy hatalmas polc előtt állt, és a rajta lévő eszközöket tisztogatta. Annyira elmerült a munkájában, hogy észre sem vette a jövevényt. „Ez is olyasforma lehet, mint az üzletember” – gondolta a kis herceg, és közelebb lépett, hogy szemügyre vehesse, voltaképpen miféle dolgok is vannak azon a polcon. De mikor felismerte ezeket, visszahőkölt. Csupa baljóslatú tárgy hevert ott: láncok,...

Sade márki dilemmája
Mindent, amit érdemes elmondani, azt el lehet mondani világosan. Egy író esetében a legfigyelmeztetőbb red flag, ha dagályosan fogalmaz: hímez-hámoz, tudálékoskodik, maszatol, csapong és ködösít. Az ilyentől a legjobb távol tartani magunkat: a tartalom bizonyára épp olyan silány lesz, akárcsak a forma. Persze, itt is kettőn áll a vásár: a jó írónál talán csak a jó olvasó a ritkább tünemény. Habár ennek a feladata, ti., hogy azt olvassa ki a szövegből, ami le van írva, ugyan egyszerűbbnek...

A konszenzualitásról
Sade nem volt híve a konszenzuális szadizmusnak. A márki műveiben szó sincs arról, hogy a hatalmasok és az alávetettek közös megegyezése lenne az alapja az előbbiek kegyetlenkedésének. Éppen ellenkezőleg: mintha ezeknek a szadistáknak kifejezetten fokozná a kéjét az a körülmény, hogy áldozataik akaratát semmibe véve cselekedhetnek. Persze, erősen kétséges, hogy a márki ezeket a fantáziákat meg is valósította volna; viszont bizonyosan rengeteget foglalkozott a kérdés erkölcsi vetületével....