Blog - Ella (4/7)

Te
Ki vagy Te, hogy aggódsz értem? Jó az neked, hogy aggódsz? Jó az nekem, hogy aggódsz? Egyszer azt mondtuk, majd egyszer... Most azt mondtad, álmodtál velem. Régen már öleltelek. Régen öleltelek már...

hírnév
Milyen áron kell hősnek lenni? Megteremtetni hogy jobb, gyorsabb, ügyesebb, erősebb legyél, mint az átlag? Gyilkossá válni, mert arra alkalmasak a készségeid? Legyőzni a lelkiismeretedet, mert a világ ilyen körülötted? Mint egy robot, akit mindenki kihasznál, mindenki manipulál. Lényegtelen, hogy a szeretet vagy a haszonlesés okán, de nem nézik a lelkedet, fáj-e amit tesznek veled és amit ez miatt neked másokkal tenned kell. Dicsőségesen meghalni a semmiért, másokért, vagy dicstelenül...

.
Köszönöm a verseket! Mindenfélét, fájót és szépet, ami összetör és ami felvidít. Múltkor olvastam egy könyvet és a prológus után, ami nem volt talán csak 10 mondat, megállt bennem az ütő. Elolvastam 3x és elgondolkodtam rajta, bele merjek-e fogni... A művészet maga a csoda, nem kell hozzá semmilyen ünnep, saját magát ünnepli minden szó, minden hang, minden ecsetvonás és minden gondolat ami akár az alkotóban, akár a nézőben/hallgatóban megfogan.

Nyugalom
Finoman árado zongoramuzsika. Lágy és lassú, mély és magas...újra és újra hallgatni akarom mert megnyugtat. Elandalítja a lelkemet mint a szavak. Én értem őket. Más mást ért bennük...mindenki a maga lelkét...

...
Álmodik a világ, de te még nem állsz készen, hogy beteljesítsd az álmait... Álmodsz te is, de a világ még nem áll készen, hogy beteljesítse az álmaidat...

fájdalmas szépség
https://www.youtube.com/watch?v=ZWhSbeGRE4k napok óta ezt a zenét hallgatom, de csak ma értettem meg, miért. megkaptam a régen várt könyvemet és néha összefacsarodik a szívem. mintha egymásra írták volna a könyvet és a zenét... https://moly.hu/konyvek/hayden-moore-csendkiraly

.
most, ahogy leültem a gép elé, önkéntelenül is beugrott egy verssor. nem tudom, miért… pár napja mutattam a gyerekemnek, hogy inkább szavalja ezt a másik helyett, rövid, tömör, könnyű…most csak egy sora ugrott be és ledöbbentem rajta, mekkora mélység van benne. hogyan lehet így gondolkodni, felvetni valamit, ami másnak talán az életben eszébe sem jutna? szavakká és rímekké formálni valamit, ami egy értő emberbe úgy csapódik bele, mint egy bomba és akkorát is robban a tudatában? aztán...

az ő hite meg az enyém :)
D! Nem tudom, milyen Őrmesterek vannak és azt sem tudom, milyen vezető volt R. L., de beszarok a stílusán. "A motorház mellett egy drabális, egyenruhás nőszemély beszélgetett egy csapat vénasszonnyal. Még ez is. Ki nem állhatom a nyanyákat, főleg másnaposan. Mármint, ha én vagyok másnapos. Kiszálltam a kocsiból, és utat törtem magamnak a rendőrnőhöz. – Helló – lengettem meg előtte a jelvényemet. – Cameron Larkin őrmester vagyok. Mától én is itt dolgozom. – Jó napot! Fair...

Kíváncsi vagyok
Ez egy mostani levélváltás és kíváncsivá tett, ti akik itt vagytok, hogyan látjátok ezt. "én úgy gondolom, mindent megadtam a társadalomnak, ami alapszinten elvárható. többet nem vagyok hajlandó és arra mégúgy sem, hogy mások normái szerint éljem az életemet." "Ugyan kit érdekel a társadalom...??? Amit a saját 4 falam közt művelek az az én dolgom. Sajnos sokáig mások életét éltem, de azért mert szerettem őket. A szerelem és a logika, józan ész, szexualitás, életvitel, értékek,...

.
Amikor valaki, aki mindig az életed része volt örökre eltávozik, amikor nincs senki más, aki megértené a rémálmaidat, csak ő, mert ugyanúgy átélte őket…aki a testével védett az erőszaktól és beburkolt a lelkével…akinek félhalottként, zombi módban intézed a temetését és vállalod, hogy elmondod a gyászbeszédet, hiszen ki is ismerhette volna nálad jobban… És amikor jelentkezik az a személy, aki miatt eldobta az életét és ott akar lenni a temetésen, mert joga van hozzá és aki miatt te is újra...

görbe tükör
Lehetne akár reakcióblog is, szólhatna a nyilvános és kevésbé nyilvános megalázásról, de pusztán önmagunk kereséséről is: az életben és a BDSM-ben egyaránt. Rövid és velős semmiképpen nem lesz, viszont elgondolkodtató igen. Bennem sokáig megmaradt ez a könyv, néha kinevetett, néha lehülyézett. Nem akarok (történelmi) indulatokat gerjeszteni, csak olvassátok el (aki akarja) és vegyétek ki belőle a saját részeteket. "NÉHA AZZAL SZÓRAKOZTATOM MAGAM, hogy a fekete öltönyömben indulok el reggel...

T.Á.
Ő volt a kedvencem. Estéken át faltam az érzéseket, amiket kiváltott belőlem. Tinédzser lelkem minden átélése, fájdalma, jajszava az övé volt. Meglepett magamban a kettősség, hogy az ő halálvágyát milyen nyugalommal és természetességgel fogadtam, a magamévá tettem, ringattam a lelkemben, érleltem mint egy jó bort, mégis egyfajta távolságból szemléltem. A szelídsége meggyőző volt és megnyugtató, szépséget adott minden búskomorsággal átszőtt gondolatnak. Ő a kedvencem. Ha...

Felelősségtudat?
Ma megkorbácsolt egy dom. Csak pilláztam, honnan jutott arra a következtetésre, hogy nekem erre van szükségem így kora reggel...nem mondom, lehet gyorsabban felébresztene, mint a kávé, de na! Amúgy is utálom a flörtöket, mert némelyik megalázó, még a szövegdobozban elhelyezett szia ellenére is. Gondoltam, megnézem magamnak az illetőt, és megkérdezem, komolyan gondolta-e ezt így hajnalok hajnalán, de fájó szívvel tapasztaltam, hogy letiltott. Ebben a posztban nem ez a sírás tárgya, hanem...

versből dalszöveg
https://www.youtube.com/watch?v=EMMXCsCBECY Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti virágok Még zöldel a nyárfa az ablak előtt De szíveddel érzed a téli világot Nehezebben veszed már a levegőt Majd eltűnünk mi is, mint a nyomtatott sajtó Az idő az úr, mi a nyikorgó ajtó Meleg a testem, még érezni akarlak Ki tudja, holnap föld alá kaparnak Ha így lenne tényleg, szánnál rám időt? Lennél-e a növényem? A földem kihűlt Tavasszal, télen és esőben nyáron Lennél az...

Tegnap...
Tegnap újra kimondtam, hosszú idő után. Nem úgy, ahogy eddig, nem annak, akinek eddig, de szívből és igazán. Megint elkapott az érzés, feszített belülről, ki akart törni! Köszönöm, hogy újra éreztem, köszönöm, hogy van kitől megkérdezni: - Mondtam már, hogy szeretlek? Örülök, hogy ott voltatok, hogy nem csak én éreztem ritka jól magam, hanem láttam a ti arcotokon is a társaság és a "barátság" örömét. Azon mosolyogtam múltkor a cappuccino-s blog alatt, hogy nekem a legkönnyebb, mert...

na...vagy mivan :D
Várady Szabolcs: Hét disznó limerick Volt egy nő, úgy hívták, Dalma, sosem volt addig nyugalma légyottra érkezve, míg meg nem kérdezte: “Tisztelt úr, dug ön vagy nyal ma?” Volt egy nő, úgy hívták, Debóra, zsebében mindig volt zsebóra. Kettyintett bárhol, ha ebben nem gátolta se ciklon, se tájfun, se bóra. Volt egy nő, úgy hívták, Emese, nem tudni, pór volt vagy nemes-e. Egyszerre két úr jól elölről-hátulról… Mit mondjak? Nem rebbent szeme se. Volt egy nő,...

...
B(A)rátom, ez rólad jutott eszembe. :) "Amikor mondják, hogy ők nem hisznek, Remélem, látnak majd minket!" https://www.youtube.com/watch?v=CLlqMBibX64&index=27&list=RDGMEMJQXQAmqrnmK1SEjY_rKBGAVMSVcQXD7qFmc

mai napi szépség
Francois Villon Szerelmes ballada D’Aussigny Yssabeaunak A dombtetőn a sziklák, mint a nyársak merednek, lassú szél nyög és a hársak hasadt odvából tejszín nyál csorog; a tar bozót mélyén szerelmes árnyak ölelkeznek s a holdas fák úgy állnak tótágast, mint mezitlen asszonyok. Öledre vágyva sírok itt e holt avarban, hol szerelmünk fészke volt, s vonagló, izzadt testedért üvöltök. …vérembe folyt a vörös telihold. Emlékszel még? Bimbók fakadtak, lanyha est volt s a fény...

perverz és szép
Somlyó Zoltán Mária Abariendos 1 Sűrű spanyolbort szürcsöltél-e? Vagy ittál-e már téli estén hajadonlány-szeretőd ajkán legördülő parfőmös nyálból? Vagy aludtál-e sátorában a lángoló nő üstökének? És húnytad-e már szemedet le, látva egy vérző, hűs narancsot? … Én Mária Abariendost tartom a borok velejének! A szeretők anyjának tartom én Mária Abariendost! Áldassék érte minden lépte, mely forró combját összehajtja, hogy egyszer húsa volt a párnám s véréből ittam...

Ölelés nekik is
Van pár kedves ismerősöm, akikkel faljuk egy írónő könyveit. Az első történet óta szerelembe estünk velük és nem múlik a varázs. :) Múltkor kaptam egy linket, amit mosolyogva néztem, bár az alaptörténet, amire a zene íródott szomorú. Neked küldöm, akivel a minap megbeszéltük, miért is nem „egymást keressük”. Plusz a másik kedvenc klipem az énekesnőtől. :) https://www.youtube.com/watch?v=sdYK5DYGcD4 https://www.youtube.com/watch?v=KWZGAExj-es