Blog - Azurit

Filter to this month: 2020. 04.

Azurit, a szubmazo
Van egy ismerősöm, aki néha érdeklődik nálam, hogy ez vagy az hogyan működik a bdsm terén, illetve "bdsm"-es szemmel milyenek azok a dolgok. Konzekvensen próbálom képviselni, hogy ne a jelenségek felől próbálja megérteni a bdsm-et, hanem a párkapcsolati dinamika alapján, mert ugyanazt a dolgok meg lehet élni mindkét oldalon - csak máshogy. Például szubként és domként lehet kinyalni egy nőt. Szub félként ha nyalsz, megpróbálod úgy és addig nyalni a nőt, ahogy neki a legjobb, ő irányít....

Készülődések
Néha olyan, mintha látnám már az alagút végét. Talán csak a beígért tetőzés miatt. Annak ellenére is a véget tervezem, hogy elkezdem szokni a maszk használatát, ha már kötelező lesz. [Kép a galérián.] Eddig nem nagyon kellett kidugni az orrom sem, hát nem kellett... Csak ne feledjem el, hogy a vírus görbéje nem azonos a férfiorgazmuséval... Ha jön majd az enyhítés, irány kirándulni. Ha kevésbé enyhítenek, titkos lázadás és társasjátékparti. Ha még kevésbé... Akkor tánc:...

Karanténrinya
A bezártság úgy érzem, most már derékon kapott, és földhöz baszott. Ez még vagy depi, vagy már depresszió? Ki tudja. Nem válik el a hétköznap a hétvégétől, a délelőtt a délutántól vagy az éjféltől. A kinti idő múlását sem érzékelem. Cicamaci azt mondja, nyílik már a nyárfa. Előjött az allergiája. Gyerekkorom óta ambivalens a kapcsolatom a nyárral. 'Desanyám is allergiás volt rá, égett tőle szeme. Sajnáltam őt, de imádtam nézni, ahogy szállingózik a nyári hó. Az ablakomból mára nem...

Változás, vagy mi a fene
Van bennem egy fura változás, amivel nem tudok épp mit kezdeni, mert nem igazán értem. És most olyan, mint amikor letörik a fogadból egy darab. Folyton vizsgálgatod, mennyivel lettél kevesebb, fáj-e, basztatod a nyelveddel, míg hozzá nem szoksz. Adott az önkép, itt is mondtam eleget, birtokló típus vagyok. Aki az enyém, csak az enyém. Ennek a hátterét clara et distincta értem. Benne van szüleim kapcsolata, hogy egy életen át néztem, mit él át a megcsalt fél. Hogy ifjú rézérc koromban...

"Fehér babák takarodója"
Koraserdülő korom óta kis házi démonom az elmúlás és a nyomtalanul való törölhetőség gondolata. E kis házi démonnak remek játszóteret nyújtanak lelkemben a régi nők. Bereményi Géza mondta egyszer, hogy a régi nők fehér babákká nemesülve ülnek az emlékezetünk polcain. Néha levesszük és leporolgatjuk őket, mert jobban mutatják az időt múlását, mint bármi: ezekben a fehér babákban van megírva a sorsunk. Nekem is van vagy egy féltucat női név, akik időről-időre eszembe jutnak. No, nem...

Szobahatár-feszegető - napikult
Románc //Federico García Lorca elpattant húrjaira szerezte egy magyar vándorénekes// keresgélt a repülőgép fél szárnnyal a vizet szántva míg a lagunák közt rálelt a parázsló betonsávra domborodott az ég kékje komorult a földnek zöldje mikor a gép alázökkent fújtatva és dörömbölve húzta a sok kis cölöpház maga alá az árnyékát rezegtek mint a bazári fölhúzható bádog-békák föld az éggel kék a zölddel borult össze elalélva szerelemtől részegülten betűzgettem cartagena...

Én kérek elnézést
Számos rossz tulajdonságom közt van egy roppant idegesítő. Tudom, mert ebben az apámra ütöttem. Ezt a vonásom a koronavírus, és a (női léptékben mérve) közelgő szülinapom hatványozza. Ez a faszságom pedig, hogy nem kötődöm tárgyakhoz. Nagyon ritkán vágyakozok kézzel fogható javakra. Én is utáltam az összes karácsonyt, amikor ki kellett apámnak ötölni egy bármit, aminek jó eséllyel nem örül - ráadásul felnőtt fejjel tök meg is értem. Ha lehetne képet blogba tenni, most ide tenném azt a...

A korona fényes oldala - Napi kult
NEGYVENES FÉRFI SZERELMI SZÓZATA SZÍVE HÖLGYÉHEZ Gyere babám, dédelgess, nincs ma este BL-meccs -Varró Dániel -

Napikult - Terek
A pokol térélmény. A mennyország is. Kétféle tér. A mennyország szabad, a másikra lefele látunk, mint egy alagsori szobába, föntről lefele látunk, mintha egy lépcsőházból kukucskálnánk lefele egy akarattal nyitva hagyott (felejtett?) alagsori szobának ajtaján át. Ott az történik, ami épp nekem kibírhatatlan. Talán nem egyéb, kibontanak egy rongyosládát, lemérik, hány kiló egy hattyú, vagy ezerszeres ismétlésben olyasmiről beszélnek azzal az egyetlen lénnyel, kit szeretek, miről...

Karanténos locsolós
Manapság már a korona öleléssel terjed Ezért van hogy Győrfi Pál is locsolókra gerjged. Maradj otthon, minek mennék, az ösztönöm súgja Másfél métert úgyse visz át a parfümnek svungja De ha nő vagy, úgy is van még rózsavíz a spájzba' Ne hervadj'tok, öntse lécci mindenki magára. De a tojást tegyék ám el, jövőre a lányok Oszt jövöre szag alapján hozzád eltalálok.

04.11
Kis kortól fogékony voltam a költészetre. Igazi jelentőségre persze kamaszkorom hajnalán tett szert az életemben, a rákom után. 11 éves fejjel kevés alternatívát lát az ember a halhatatlanságra - a költők és az írók életútja pont egy ilyen. Serdülésem végigkísérte a költészet, sokszor bújtam a Szepes-Szerdahelyit is, de elég tálentum nem adatott a kitörésre. Magyar szakos is voltam, és 12.-ben egy József Attila esttel búcsúztunk a tanárunktól. Vicces volt, gyakoroltunk, egymás után...

A bezártság veszélyei
Cicamaci újra regelt, és elkezdett körbenézni az oldalon. Hiba volt... - Nem értem, hogy lehet valaki szubként Anyagias. Azt még értem, hogy domként valaki pénzt kér azért, hogy foglalkozzon egy másikkal. De szubként hogy? - Tök egyszerű. Szolgáltatást nyújt. Fizetsz és a megbeszéltek szerint engedelmeskednek neked. Nem mindenki tudja ezt megélni otthon, ezért inkább fizet érte. - Akkor gyorsan beárazom magam neked. Mit is szeretsz? - Ismersz. Ha utcára akarsz kerülni, azt oldd meg...

Játékos lét.
Ah, szívemhez szóló poszt volt ez az oldaltárstól, aktuális kérdés miatt önálló poszttal reagálok. A számítógépes játékok végigkísérték az életem, ami azért nem feltétlen tett rám jó hatást, de ez van. Gyerekkoromtól volt Comodore64-ünk, két Joystickkal. Aztán viszonylag hamar lett PC-nk. Fú, neveket már nehezebben idézek fel, de az első korszak a dosos játékoké volt. Első, amit imádtam a Transport Tycoon. Sokat játszottam én ilyennekkel, hogy Aladin, meg Lion King. Valahol mellbe...

Már a spájzban vannak
Ifjú rézérc korom óta a Húsvét a kedvencem ünnepem. A nyuszi mindig is erdőben jött nálunk, kirándulás közben kellett megkeresni a tojásait, ami sokkal izgibb, mintha csak ott van az ajándék fa alatt. Halál vs. születés 1-0. Ez egy olyan családi hagyományunk, amihez ragaszkodom, viszem majd tovább is. Ma némi kétséggel várjuk a bejelentést, hogyan lesz tovább. Azon áll, vagy bukik, hogy látjuk-e a családot. Persze kocsiban ülve, háztól-házig, szeparálva, az ablaktörlő folyadék helyére...

Élet és halál
Mellékvágány, kötekedésmentes poszt továbbgondolásra. Mert gyakran előkerül a gondolat, hogy hány pasi ír rossz nyitólevelet. De fordítsuk most meg a játékot. Hölgyek, egyetlen leveletek van, hogy kiderüljön, élők vagytok-e, vagy holtak. Vagy hogy egyáltalán felkeltsétek fizikusotok figyelmét, hogy ne kelljen tovább a hasadó anyag társaságba zárva lennetek. És persze ott él bennetek egyetlenségetek és pótolhatatlanságotok tudata - miközben szegény fizikusunkat már a világból ki lehet...

kultúrkereskedés
Most jött el az idő, amitől féltem. A hónap eleje, amikor több időm lenne, de nem lehet semmit csinálni. Kellenének nagyon az új ingerek... Sokat gondolkodtam az e-learningben rejlő potenciálon a jelen helyzetben. És jön egy elméleti kérdés: Vannak-e itt olyanok, akik szívesen benne lennének egy kis kultúrkereskedelemben? Jó lenne, ha minden nap tartana valaki valami érdekes kis előadást, pár falatnyi kultúrbonbont kínálva, hogy a négy fal közt ne legyenek öngyilkosok az agysejtjeink....

Változások
Azt hiszem terhes vagyok. Nem is tudom, mikor jött meg utoljára. Az tuti, hogy megkellett volna már jönnie. A hasam is kikerekedett. Ahogy számolom, nagyjából a 60. hónapban lehetek. De mivel csak az életbevágó műtéteket, meg a koronavírust intézik, sajna nem találok egy dokit, aki beindítaná a szülést. Szóval arra gondoltam, hogy ha már ilyen faszán megy a dohányzásról való leszokás, (ma már megvan az egyhónap is, ;) ) akkor legalább 2 dolog van még, amin mindenképp szeretnék változtatni...