Blog - Attila1980

Filter to this month: 2012. 05.

Tudom itt is fent vagy.
Tudom itt is fent vagy!Nem tudom a milyen névvel regisztráltál. Te tudod az én nevem. És olvasod a blogokat,tudom.Itt a válaszom amit már nem tudtam elküldeni. Kíváncsi voltál milyen vagyok, ebből most itt ízelítőt adok. A választ már nem vártad meg ott, törölted magad,így válaszadásom elbukott! Ha kíváncsi vagy valakire,élvezd az előnyt, válasz adás után,húzd csak le a redőnyt. Én tudom hogy ki vagyok, de beszéljenek helyettem a dalok. Meg akartál ismerni engem, beszéljen ez...

Elfecsérelt örökség!
Elfecsérelt örökség! Hová lett belőlünk a tisztelet, a bizalom,és testvéri szeretet. Erről is híres volt a Magyar régmúlt, talán ez is,őseinkkel sírba hullt! Magyar lett,Magyar ellensége, Nemzetünkre,immár,szégyen néz le. Magasan égett,a Magyar fénylő fáklya, messzire látszott,mint holtakat égető máglya. Hősök szeretete,vére,olajként táplálta lángját, hagytuk megfakulni,besároztuk az örökölt fáklyát. Hátat fordítottunk,romantikának,szenvedélynek, utat adtunk...

Az idiótaságnak nincs határ,de párja van!!!!!!!
Ma reggel én vittem óvodába a kis unokahúgomat. Az óvoda udvarán,két apuka hangosan,kiabáltak egymással. Olyan szavakat használva,amit egy kocsis is elpirulva hallgatott volna. A sok kis gyermek mind az anyukájuk mellett sétálva,hozzájuk bújva,félve nézték a jelenetet.Mindenki elkerülve a két hangoskodót. Unokahúgom erősen szorította a kezemet és ő is félve közelebb húzódott hozzám. Mire közelebb értünk már dulakodásba kezdett a két apuka. Nem tudtam megállni,hogy ne tegyem szóvá...

A mosoly értéke.
Aki nem tudja értékelni a természetet,csodálni,féltve őrizni simogató érintését,a legnagyobb kincsről mond le amit valaha kaphat.Bánatos arcra mosolyt csal,megnyugtatja a háborgó emberi lelket,örömkönnyeket lop az érző lelkek szemébe. Minden embert képes megbabonázni és alázatra kényszeríteni.Ha oda figyel valaki rá szólni fog hozzá. http://www.youtube.com/watch?v=GNkOrURgsAA&feature=related

Apa fia meg a szamár!
Apa fia meg szamár! Egy apa fia meg szamara társaságában vonult Keshan poros utcáin a rekkenő déli hőségben. Az apa a szamáron ült, a fiú pedig vezette a jószágot. "Szegény gyermek! - Vélekedett egy járókelő. - Rövid lábacskája alig tud lépést tartani a szamár gyors járásával. Hogyan is lehet valaki ilyen lusta, hogy tétlenül ül a szamarán, és elnézi, hogy a Kisgyerek agyonhajszolja magát." Az apa megszívlelte a bírálatot: a következő sarkon leszállt, és fiacskáját ültette fel a...