Áldás ha a hobbi = munka !?
Sok állásinterjún kaptam meg ezt közhelyet fejvadásztól vagy éppenséggel hr-estől. Persze kollegáktól is rengetegszer. A valóság ettől jobban nem is állhatna távol. Azt a részét értem, hogy ha valaki csak a pénzért dolgozik, vagy ha ne adj úristen utálja a munkáját, vagy éppenséggel a munkát, ebből a szemszögből ez egy kecsegtető helyzet (lehet/ne).
DE álljunk csak meg egy szóra tanár úr! Mi van ha valaki tényleg szereti? Ha nem csak bemegy elolvassa, a vicces leveleket, végighallgatja...