Berlini kaland (2)
2018. 02. 23. 13:50 | Published: 958x
Közben barátom megsúgta, hogy hamarosan előadás kezdődik a pincébe, azt meg kellene néznünk, így levonultunk s tényleg érdekesnek találtuk azt, amit ott láttunk. Volt ott minden, szem-szájnak ingere: leder (bőrös)-show, korbácsolás, megdugás, szopás, szopatás, sőt a végén még egy függönyt is elhúztak. A mögött feltűnt, egy másik helyiségben egy keresztfán csüngő fiatal srác, vagy inkább helyette a farka csüngött még akkor, de már nem sokáig. Előkerült a háttérből egy nagydarab, izmos, núbiai fekete srác, aki tett róla, hogy hamarosan duzzadjon, mereven álljon előre a kereszten lévő srác farka. Még később odahívott pár srácot is a nézők közül, akik eléggé kanosnak látszottak maguk is, hiszen mindegyiknek már állt, meredten előre a farka, s akikkel leszopatta, majd megdugatta a keresztfán lévőt, miután persze leengedte a keresztfát, s leszedte arról az azon függőt. Egy kötéllel húzta fel-, át egy bakon, s csuklóinál fogva a bak lábaihoz oda is csatoltatta a srácot, hogy a többiek, sorban, jobban hozzáférjenek. Mikor mind túl volt rajta már, a végén még maga is elővette méretes, eres dorongját s arra is feltűzte, majd alaposan, nem kímélve meg is megdugta az előtte lévőt.
A srác eléggé jól tűrte a műveleteket, főleg hogy a fekete egy másik, félvér srácot is odaintett s azzal betettette a farkát az éppen dugott srácba, így az elől-hátul teli volt.
A műsor után szétoszlott a nézősereg, de Antoine-t még ott állt s bámult, látszott erősen elgondolkozva. Csak unszolásunkra indult el utolsónak, velünk, ki. Mi hárman összenéztünk, de nem tudtuk a magyarázatot, Antoine pedig nem adott.
Ádám s Alan visszatért az egyik szaunába, ahol érdeklődve nézelődtek, mi pedig leültünk a bár elé, a székekre s rendeltünk. Antoine igen elgondolkozva nézett maga elé, míg végre halkan megszólalt:
- Gyere, üljünk át oda! – mutatott egy sarokban lévő asztalra. Nem ellenkeztem.
- Ki vele, min gondolkozol! – szólítottam fel egy idő múlva. Rám nézett először s nehezen, vontatottan szólalt meg:
- Tudod, nehéz, mert szeretném, de nem vagyok biztos, hogy Alan is. – kezdte végre Antoine. S így folytatta: - Alannel jóba vagyunk, sokszor és sok városban, szállodában aludtunk már együtt s többször szexeltünk is már, de csak Ő leszopott, én meg megdugtam, de ilyent még nem tettem Vele, pedig de szeretném megtenni! – sóhajtott fel a végén.
- Mit szeretnél megtenni? – firtattam.
- Azt, amit most láttunk! – válaszolt szinte azonnal egy nagy sóhajjal.
- De hiszen most mondtad, hogy már leszopott, Te meg megdugtad. Akkor, mi hiányzik Neked? – értetlenkedtem. Antoine rám nézett s megkérdezte:
- Ti voltatok már együtt? Sok mindenen átmentetek? – sorolta a kérdéseit.
- Nem, dehogy is. Talán Alan nem mondta, de mi ma reggel ismertük meg egymást a gépen s ott a szállóban is csak egyszer simogattuk meg egymást s mg csak nem is szexeltünk. – válaszoltam teljes nyíltsággal. Antoine elcsodálkozott, de azért megkérdezte:
- S megtennéd, ha tehetnéd?
- Igen, meg, de nem csak Ádámmal, de Alannel és persze Veled is! – nevettem el magam, míg válaszoltam s figyeltem Antoine arcát. Az kicsit elvörösödött ezt hallva, de magához tért s ezt válaszolta:
- Ádám nevében nem nyilatkozhatok, de Alan s én biztosan benne lennénk s talán még másban is….- sejtelmeskedett.
- Miben, mondd! – csaptam le a magas labdát azonnal. Antoine lassan válaszolt, de közben merőn nézett rám:
- Mi lehetne a más? Nem csak sima, vagy vanillia szex, szopás, dugás, de más is…..
- Például, nyögd már ki! – szóltam rá. Ő kicsit hallgatott,majd rám nézve ezt kérdezte:
- A Te fantáziádat nem mozgatta meg az előbbi előadás?
- A fekete s a társa nem, nem tetszettek, túl kegyetlenek voltak. Egy valami azonban igen: a keresztfa s azon a srác, ahogyan ott csüngött. – feleltem komolyan. – És azt is elgondoltam, hogyan lehetne kivitelezni, de rájöttem, hogy otthon, sehogy!
- S itt? – csapta most le Antoine a magas labdát.
- Itt, hogyan? – értetlenkedtem, de kis gondolkozás után, hozzátettem: - Itt már készen van, fel is van szerelve s talán meg is lehetne dumálni, hogy használhassuk….. Mondom talán! – sejtelmeskedtem s felállva a barátom után néztem, egyedül hagyva Antoine-t az asztalnál.
Jó ideig nem kerültem elő, s mire igen, Antoine már nagyon várt, de nem egyedül, mert Ádám s Alan is ott voltak. Én meg odaérve hozzájuk, mosolyogva megkérdeztem:
- Jól érzitek Magatokat? Minden rendben? Nincs hiányérzetetek, mint Antoine-tnek? – soroltam a kérdéseimet.
- Igen, jól, tudod volt ott bent… - kezdte volna Ádám mondani, de leintettem. – Ne most! A kérdésre válaszolj!
- Ja, arra. Igen, arra is a válaszom. Hiányérzetem, csak italban van. – szólt s nevetett. Alan is bólogatott, mire hoztam Nekik is italokat, s közben meghallottam, hogy Antoine-tet kérdezik, mit hiányol, de az nem válaszolt nekik.
- Ha Ő nem, majd én elmondom, figyeljetek! – kezdtem, letéve az italokat. – Az előbb, mg nem voltatok itt, s ott szórakoztatok, jól… - mutattam a szauna felé – Antoine-t s n azon fantáziáltunk, hogy mi is tudnánk műsort adni, ha benne lennétek. – kezdtem lassan.
- Mit, műsort, mi? – hüledezett a két srác. – Persze minket akarnátok bedobni s szopatni, megdugni. – kiáltott fel Ádám s Alanre nézett, aki tagadóan rázta a fejét.
- Dehogy is, csak nem gondolod! – hűtöttem le Ádámot, de folytattam: - Azt nem tennénk, de mást igen, szívesen.
- Akkor mi az a más? – csapott le Alan.
- Ott, bent, a másik szobában…. – kezdtem, de félbeszakítottam magamat s másképpen folytattam: - Voltatok már, éreztetek már kedvet, vágyat arra, hogy milyen lehet, ha az ember akaratát kikapcsolja s átadja másnak a maga fölötti rendelkezést?
- Én még nem. –szögezte le Alan. – Nekem elég, ha a munkámban parancsolgatnak. Néha sok is. – nézett Antoine-re közben, kissé félve. Ádám azonban másképpen válaszolt:
- Igen, volt már ilyen vágyam. Egyszer voltam is egy srácnál, de nyuszi volt s hamar ott is hagytam. De egy olyan srác, mint Te vagy… - mutatott rám: - egy ilyen előtt letenném a kalapomat s meghajolnék. Érdekelne, mit tenne velem! – fejezte be s merőn nézett közben rám.
- Itt az alkalom kipróbálni! – csaptam le én is a magas labdára. – Hely, alkalom, lehetőség és vállalkozó is lenne. Gyerünk, tegyük! – álltam fel.
- Hé, várj! –fogta meg a karomat Ádám. – Azért beszéljünk erről még. Mit tervezel, hol s kivel?
- Ott – mutattam a másik szoba felé: - Veled s keresztre feszítést játszanánk, mint Jézus korában.
- Aha. – szólt Ádám. – Lenne töviskorona, korbácsolás, keresztcipelés s felkötözés is?
- Igen, bár a keresztcipelést elengedném, de ha Alan s Antoine-t is hagyná, akkor mást is tennék még, ott. – sejtettem határozottan.
- Alan, Antoine, benne vagytok? – kérdezte meg Ádám tőlük.
- Én nnneeeemmm. – kezdte félénken Alan.
- Én, igen. – lett határozott Antoine.
- Akkor én is benne vagyok. – határozott Ádám. – Már csak egy a kérdés: - Lehet-e, szabad-e használnunk azt. – mutatott a másik szoba felé.
- Igen, lehet, de csak négyen, azaz öten lehetünk ott. – válaszoltam.
- Ki az ötödik? – kérdezte meg Ádám, de meg is válaszolta maga: - A barátod?
(folyt. köv.)
Comments (0)