Római történet 5.
2017. 12. 19. 09:14 | Published: 1196x
Claudia ismét végigheveredett a kereveten, továbbra is élvezettel figyelte rableányai sürgését-forgását, sőt, a szokásos élvezetébe most valami új, számára eddig ismeretlen izgalom is keveredett. Még nem egészen tudta, mi ez, bár azért sejtette. Nézte a két megszeppent, sírással küszködő núbiai lányt, és a látvány valamiért nem hagyta érintetlenül. Nem, nem megsajnálta őket, ilyesmiről szó sem lehetett egy ízig-vérig római Domina esetében, inkább valami különös izgalmat érzett. Bár egész életét rabszolgák között élte le, számtalanszor látta, hogy egy rabszolgát vagy egy rabszolgalányt megbüntetnek, de ez soha különösebben nem érdekelte. Ez a mindennapok része, egészen természetes, a legkegyetlenebb korbácsolás sem érdekelte, amellett is érzéketlenül elment. Most azonban, ahogy elnézte a két csodaszép fekete testet, valóságos ébenfa, házának igazi ékessége, s mindkettő reszket, valahogy izgalmassá vált számára az, amit egyszerű büntetésnek szánt. Kedvelte a lányokat, mármint nem valódi érzéssel, nem úgy, ahogyan egy patríciusnő akár egy római polgár iránt is érezhet, talán még annyira sem, mint egy aranyos kis ölebet, de úgy igen, mint valami karkötőt, hajpántot, vagy egyéb csinos ékszert. Most pedig kifejezetten izgalmasnak találta, hogy végignézze majd, ahogyan a két lány végrehajtja majd egymáson az általa kiszabott büntetéseket. Igazából már örült is, hogy Aisha ügyetlen volt és elejtette a porcelántégelyt.
Elégedetten hevert a kereveten. Az járt a fejében, hogy aznapi programját mégis megváltoztatja, a rabszolgapiacra mégsem megy el, inkább átadja magát annak a különös élvezetnek, aminek a mibenlétét még maga sem ismerte.
Eközben a két núbiai rableány folytatta a munkáját. Aisha bekente Úrnőjét finom olajjal, Lilian pedig óvatos, mégis erőteljes kézmozdulatokkal addig masszírozta Claudia márvány szépségű testét, míg az olaj egyenletesen bele nem ivódott a csodálatosan finom bőrbe. Claudia érezte, hogy a szokástól eltérően mindkét lány keze kissé remeg. Máskor ez felbőszítette volna, mint minden, ami felborítja az általa megszabott rendet, de most örült neki, még nagyobb izgalommal várta, hogy a két lány kimérje majd egymásra az általa megszabott korbácsütéseket. Furcsának találta maga is, hogy inkább izgatott örömöt, és nem dühöt érez, furcsának, de egyáltalán nem kellemetlennek. Kifinomult érzéke pedig azt diktálta neki, hogy ne siesse el a rá váró élvezeteket, ezért amikor a fekete lányok már alaposan bemasszírozták bőrébe az olajat, nem kelt fel.
- Aisha, Lilian! – parancsolta. – Úgy döntöttem, kicsit szunyókálok. Hozzatok egy selyemlepelt, takarjatok be.
- Parancsára, Úrnő – felelte a két leány, és már rohantak is.
Amint visszatértek és betakarták úrnőjüket, Claudia kiadta a további rendelkezéseket.
- Nehogy azt higgyétek, hogy elfelejtettem, mi vár még rátok. De most előbb pihenni akarok. Tehát lábhoz, térdre!
- Igenis, Úrnő – felelte a két lány egyszerre.
- Helyes! – mondta Claudia. – Most, amíg alszom, masszírozzátok a talpam. Ha felébredek, és érzem, hogy valamelyikőtök nem masszíroz rendesen, abból még nagyobb baj lesz.
- Parancsára, Úrnő – felelte a két lány, immár Claudia lábainál térdelve.
- Ja, igen – folytatta Claudia. – Azt ugye mondanom sem kell, hogyan masszírozzatok? A nyelvetekkel!
folyt köv.
Comments (0)