Másvilág a szekrényben

Millió gond és aggodalom, fejfájós gondolatok…
A világ elől menekülve szekrényünkhöz szaladok.
– Varázslatos tükrös ajtó, tárulj fel most előttem! –
Sóhajtozom, s kegyeiért vágyakozva epedek.
Megnyikkan a szekrényajtó, és mint egy új világ,
Friss levegő lehelete hirtelen arcon vág.
Pezsgő vérem szerteárad egészen a testemben,
Miközben a másvilágban a nyugalmam keresem.
Kötél kígyók lábam alatt tekeregnek kéjesen,
Incselkedő játékszerek teremnek a nagy kertben.
A madárijesztők csupa latex ruhában,
Maszkjuk alól integetnek, szép parókában.
Az erdő mélye egy harisnyahálós rengeteg,
Rezgő lények lakják tele e csábító helyet.
Levegőt is alig kapok, már mindenem lázban ég,
Elértem a magas sarkún forgó palota hegyét.
Már nem emlékszem arra sem, hogyan kerültem ide,
Izzadt testem repülni kezd, kering a végtelenbe.