Fűszer
2017. 03. 22. 11:10 | Published: 1055x
Fűszer
Hogy miként éljük meg a holnapot, lelkem apró rezdülése talán tudja,
Testem forró vágytól égő kifürkészhetetlen útja.
Talán kell egy kis fűszer, talán ettől többre vágyom,
Kéjtől izzad testem, néha korbácsra vágyom.
Néha csak hangodra, mit letakart szemem érzésekkel teli,
Néha csak láncra verve az estét homály fedi.
Sosem hittem volna mit hoz ki belőlem egy tekintet,
Remegő testem, szolga ekként becézget.
Néha csak játékszere vagyok egy esős hajnalon,
S nem látott mást, csak könnycseppet arcomon.
A titkok kapujában állok, s magam sem tudom mit hoz ki belőlem,
Vonatra szállok majd térdre zuhanok,
Drága Uram megjöttem.
Hogy mi lesz a fűszer, azt csak Uram tudja,
Haragos tekintetét lelkén keresztül súgja.
Szavai mint izzó korbácsnak suhintása érinti lelkemet,
Minden egyes csapásától szívem csak úgy megremeg.
Már azt sem tudom ki vagyok, félek magamtól,
Erotikus vágyaktól szívünk csak úgy barangol.
Néha csak remegek, hol kéjtől izzad testem,
Ekként kelek s vele együtt minden áldott nap fekszem.
Gondolatok melyek nem hagynak nyugodni,
Vajon éppen ma este mivel fog előhozakodni.
Belépek ajtaján s fűszerek sokasága hever az asztalon,
Vajon testem kívánja, vagy lelkem bugyrait fürkészi nagyon.
Már nem vagyok szabad, nyakörve rajtam,
S váratlanul korbács suhintása rajtam csattan.
Felpezsdült érzelmek, vágyak sokasága,
Lerombolt lelkek kínzó érzelmek háza.
Elfogadtalak s mélyen bízom benned,
Tiéd testem s lelkem, Te tudod mit kell tennem.
Önzetlen szeretet mit én adhatok, cserébe fűszerek sokasága mit kaphatok.
De talán ennél sokkal többet is ha érzed majd lelkem,
Szerelmeddel kelek, s vele együtt fekszem.
Fűszer, mi szebbé tette életünk,
Testünk lelkünk egybeforrt, s egyszer csak tovatűnt.
Comments (0)