K. Alex vágyainak megvalósulásai (1

A történetben szereplő Sub, akit a továbbiakban K.(mint kemény) Alex-nak nevezek - több levélváltás során - ismertette részletesen vágyait velem és én is leírtam, hogy azokból mit tudok elfogadni, mit akarok alkalmazni is. Mert bár a tabuik azonosak voltak, de Alex vágyai között pár olyan is akadt, amit eddig még nem vállaltam be, s most is kihangsúlyoztam, hogy ezeket nem akarom a továbbiakban sem megtenni. Alex ezt elfogadta, így megbeszéltük az első szeánsz idejét is, ami le is zajlott. Mindketten meg voltunk elégedve, átélhettük vágyaikat, teljesültek elvárásaink. Úgy váltunk el, hogy folytatás következik.
Tegnap azonban hirtelen és némileg váratlan esemény történt. Alex sms-t küldött nekem és kérte, kérdezte, hogy tudnánk-e már holnap, azaz ma találkozni a már meg szokott helyen, a kégliben. Kissé csodálkoztam az „azonnali” igényen s kis hezitálás után engedtem is annak. Másnap már a lakásban találkoztunk. Ott rákérdeztem a sürgető igény okára, de azt a választ kaptam Alextól, hogy kérdezősködés helyett inkább cselekedjek. Még kis türelmet kért s ezzel kiment a szobából. Azt gondoltam kimegy a WC-re, de nem, mert hamarosan teljesen mezítelenül tért vissza a szobába, elém. Külön - újra nyomatékosan - kérte, megismételte, hogy most ne legyek lightos, hanem kemény a szeánszon. Határozottan tegyem meg vele, amit lehet, beleértve azokat is, amikről korábban a levélváltásainkban szó esett, s amiktől korábban elhatárolódtam. Csodálkoztam, de nem ígértem meg, hogy mindent Alex kérésének megfelelően és teljes körűen fogok tenni, megtenni, de azért kiadtam a parancsot rögvest Alex-nak: - Alapállásba állni, kezeket tarkóra!
Alex meghallva a parancsot felpattant az addigi térdelő helyzetéből és már állt is kis terpeszben, kezeit a tarkóján összekulcsolva. Kihúzta magát. Végignéztem az előttem álló kicsit tömzsi, de izmos, szőrös, fiatal testet és elégedetten konstatáltam, hogy az elkövetkező időben mindent megtehetek Vele, Rajta. Nem volt kétségem, hogy meg is fogom tenni, amit csak lehet. Azt is láttam, ahogyan Alex a fejét kissé előre hajtotta, hogy a feje tetején már nem olyan sűrű a haja, azaz kezd kopaszodni, elvégre már átlépte a XXX-et. Még nézelődtem egy sort és örömmel láttam, hogy a Sub már fészkelődik, alig várja, hogy elkezdődjön végre a játék. Ezért továbbra is csak ráérősen nézelődtem, időnként oldalt léptem, megnéztem alaposan oldalról is. A formás popóját is alaposan szemügyre vettem mindkét oldalról s ezzel is birizgáltam Alex idegeit. Sikeresen. Végre az már nem bírta tovább, így felkiáltott:
- Tegyen már végre valamit, ne csak álljon ott! – szólt dühösen a hangja.
- Aha, megszólalt a Szolga. Hamarosan már utasítani is fogsz? Te fogsz utasítani engem? – kérdeztem meg évődve tőle.
Alex most kapcsolt, észrevette, hogy tilosba tévedt és most jött arra is rá, hogy ezt akartam elérni. Gyorsan térdre vetette magát újra, felnézett rám, de nem szólalt meg. Nem szegett újabb szabályt.
- Úgy, úgy. Látom azért rájöttél, hogy mi a rend, a szabály itt, nálam. – nyomtam meg az utolsó szót. – Beszélhetsz! – adtam engedélyt a szolgának, mire az megszólalt:
- Uram! Bocsánat. Tudom nincs mentségem, de mégis. Kérlek, mérje ki büntetésemet alaposan s keményen. – tette még hozzá nyomatékkal Alex.
- Keményen? – kérdezett vissza a Mester töprengve, majd megszólalt: – Mikorra mész dolgozni, meddig leszel, s mikorra érsz haza? – peregtek a kérdéseim.
- Igen, Uram, keményen kérem, mint már az előbb is kértem. Dolgozni ma vidékre megyek, így csak holnap érek vissza újra a fővárosban s estére haza is. – válaszolta Alex, majd folytatta: - Ezért is kértem, hogy még ma, most délelőtt találkozzunk, mert addig rengeteg idő van a regenerálódásomra és az sem baj, ha ma maradnak némi nyomok most. Holnap estig majd csak elmúlnak.
- Értem, akkor rendben szolga. Kapsz, de nem csak azokkal, mint múltkor, de pálcával is, mogyorófa pálcával. – cöcögtem közben és már indultam is az eszközeimhez, de nem a mogyorófa pálcát választottam ki, hanem a széles, fa paskolót és visszalépve Alex mögé már vezényeltem is: - Bokafogás, alaposan, vagy inkább keményen! – hangzott tőlem és nevettem a magam viccén.
Alex tette a dolgát és alig hogy érezte a paskolót a fenekén, már hangosan számolt is. Ugyan kicsit elcsuklott a hangja a húsz után, azért folytatta egészen harmincig, de akkor már sziszegett is közben. Ekkor megálltam, végig simítottam a popóit a kezemmel és elégedetten állapítottam meg, hogy nem sebesedett ki, csak erősen piros színűvé váltak.
- Állj fel! – hangzott a parancsom.
Közben már léptem is mögé és előre nyúlva keményen megmarkoltam, ujjaim közé fogtam Alex mell-bimbóit és megmorzsolgattam azokat. Alex kezdetben tűrte, de később már vonaglott, szabadulni akarta szorításomból, de nem tudott. Még valami új volt számára. Eddig nem érezte, nem látta, hogy izgalomba jöttem volna a jelenlétében, de most határozottan érezte a kemény farkamat a popójánál. Elcsodálkozott. Én is észrevettem, hogy valami történt, mert Alex teste már nem volt feszes, inkább kissé megereszkedett, sokkal lazábban áll s a fenekét sem szorította annyira össze. (- Stop! – gondoltam.) Még egyet szorítottam a mell-bimbókon az ujjaimmal, majd elengedtem azokat s egyben hátra is léptem, eltávolodtam Alextól. Hirtelen gondolat villant át az agyamon és cselekedtem. Kicsit meglendítettem a lábamat és bár óvatosan, de középerősen rúgtam is a farpofák közé, úgy irányítva, hogy a lábam inkább a popóit érje, de azért a lábujjaim elérjék Alex golyóit is.
Alex a váratlan „támadás”- tól meglepetten, és az új érzéstől megdöbbenve felszisszent. Utólag be kellett vallania magának, nem fájt, de mégis érzékeny helyen érte a szokatlan rúgás. Kissé össze is görnyedt, da hamarosan már újra mereven állt, előttem. Most oldalt léptem a kitett eszközeimhez és kezembe vettem az előbb már szóvá tett mogyorófa botot. Azzal léptem Alex elé, hogy lássa. Megálltam előtte és magyarázólag annyit mondtam:
- Ez a mogyorófa pálcám, amit ritkán szoktam használni, mert alkalmatlan kezekben nagyon fájdalmas ütéseket lehet ezzel kimérni a Subra és mivel vékony is, így csíkot hagy a testen, ahova lecsap. Annyi csíkot, ahányszor csak éri a bőrt valahol az ütés. Most sem akarom Rajtad kipróbálni, csak azt szeretném demonstrálni ezzel, hogy viszont szakértő kezekben csodákra képes, mint most is tapasztalod majd. Ehhez azonban térdelj le, majd állj négykézlábra, de úgy, hogy a lábaid is minél távolabb legyenek egymástól, szétálljanak V alakban! – hangzott az utasításom és Alex gondolkozás nélkül teljesítette.
- Most nagyon fájdalmas lesz, amit érezni fogsz, de kibírod, mert kemény legény vagy. Különben is keményen kérted. – szóltam határozottan és már le is csaptam, de úgy, hogy a pálca vége, ami félkörívesre volt csiszolva, pont Alex ánuszát érte. Alex az ütésre felkiáltott, megvonaglott, de úgy maradt, ahogyan volt. Kis ideig semmi sem történt, nem volt ismétlés sem.
- Állj fel és megtapogathatod, megsimogathatod, hogy múljon a rossz, fájó érzés! – hallotta Alex a hangomat.
Így is tett, alaposan megtapogatta, megsimogatta, így tényleg lassan elmúlt az égő, fájó érzése.
– Kérdezhetsz! – hallotta a felszólításomat és magában is, de hangosan is megköszönte az ütést, majd kérdezett:
- Köszönöm Uram az engedélyét. Mi volt ez és miért fájt ennyire? – kérdezte.
- Azért Alex, mert nagyon el kell találni pontosan az ánuszrózsádat a pálca legömbölyített végével úgy, hogy pont a közepét érje az ütés. Így sok idegvégződést ér egyszerre ez az ütés, ezért érzed olyan égetőnek és fájdalmasnak egyszerre. – szólt a magyarázatom.
Alex bólintott, majd a Mesterre nézett, aki intett Neki, így újra kérdezett:
(folyt. köv.)