Articles by time
2024. 04. (39)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Az első 4-es

Deleted user
2010. 02. 08. 12:50 | Published: 687x
Ritka rossz nap volt, elegem volt a főnökömből, a hülye kollégákból, mindenből.
Csak azon járt az eszem, mikor érek már haza, ahol a kis megszokott nyugalmamban
Játszadozhatok a férjemmel.
-Mikor dughatlak már meg?? –suttogott fülembe a Z. Majd felrobbantam, mit akar ez már megint tőlem?? Ezt is untam már.
-Nejed, hogy van? –próbáltam visszavágni, de nem túl sok sikerrel. Csak nézett rám a hatalmas kék szemeivel és vigyorgott. Majd felrobbantam a méregtől, persze a legjobb
védekezés a támadás J.
-4kor végzek, várj meg a kapunál. –vigyorogtam vissza sejtelmesen.
Teljes önbizalommal vártam a nap végét, biztos voltam benne, hogy fülét-farkát behúzva sunnyog el.
Hogy én mekkorát tévedtem!!! A hatalmas piros autó pontban 4kor ott állt az épület előtt.
A hatalmas üvegajtón keresztül láttam, hogy csak engem les, nem volt mit tenni, menni kellett. Gyors ellenőrzés, hajam, kibontva épp a fenekemig ért, smink rendben, ruha rendben.
Az infarktus kerülgetett mikor kiléptem az ajtón, azonnal kipattant a kocsiból és rohant, hogy besegítsen a kocsiba.
-Hova vihetem hölgyem?
-Mindegy csak haza ne, otthon van a férjem.
-Értettem. –és már fordultunk is visszafelé. Újra a sárga irodaépület, leparkoltunk. Nagyon szerettem volna megszökni, de már nem volt merszem hozzá és izgatott is vajon mit tudhat ez a 2 méter magas szőke félisten.
Nagyon udvarias volt, visszakísért az épületbe, fel az emeletre és automatikusan be a nagyfőnök irodájába. De mint aki hazamegy, rögtön tudtam nem én vagyok az első aki ott köt ki J.Remegtem a félelemmel kevert vágytól, nem tudtam mi fog történni.
Ő teljesen laza volt, megkínált üdítővel, amit persze nem fogadtam el.
Aztán nem kérdezett semmit, leült velem szembe a bársonyhuzatú karosszékbe és elkezdte cirógatni a hajam. Megborzongtam, borzasztó jól esett. De nem viszonoztam semmivel.
Egyszerűen kiszolgálta magát, gombolni kezdte a fekete blúzt rajtam, ami alól vágyakozón bukkantak elő szatén mögé rejtett melleim. Sokáig játszott velük, csak hátrahajtottam a fejem és élveztem. Falta őket, mindkét markát, száját, egész arcát arra használta, hogy megduzzadt bimbóimat kényeztesse. Már hangosan ziháltam, elengedtem magam vártam, hogy történjen valami. Megragadtam a fejét és csókra húztam ajkaimhoz. Nagyon mohón szívtam magamba nyelvét és éreztem, szétveti a vágy. Nem igazán bírtam tovább, felpattantam kigomboltam szűk nadrágom de innentől kezdve újra nem volt semmi dolgom.
Melleim közé temetve arcát kezével letolta rólam a nadrágot, megragadott csípőmnél fogva és háttal magának az üveglapra hasaltatott, ami a főnök asztala volt. Először csak bugyimon keresztül fúrta magát a combjaim és a fenekem felé. Éreztem, ahogy a nyála áthatol rajta fokozatosan és keveredik az én nedveimmel. Már hangosan nyögtem, egyre hevesebben és ellenkezést nem tűrően izgatott. Nyilván látta halotta, hogy közeledik a vég egyre erősebben markoltam az asztalt, megfeszítettem minden izmom. Alig vártam, hogy segítsen rajtam.
De nem az történt amire vártam vagy gondoltam, hogy történni fog.
Félrehúzta a bugyimat és belémtolta 2 ujját, boldog nyögéssel jeleztem, hogy csak így tovább. Vártam, hogy egyre többet kapok, hogy ő is belémbújik de nem tette, csak erősen, szinte fájdalmasan ujjazott és nyalt egyszerre. Persze nem bírtam tartani magam és könyörögni kezdtem, hogy dugjon meg, de hajthatatlan volt. Addig simogatta belülről a vaginám míg teljesen erőmet vesztve, majdnem sírva rogytak magam alá lábaim.
Néhány perc múlva mikor összeszedtem magam, láttam, hogy le sem vetkőzött.
Csodálkozó tekintetemre csak 1 fél mosollyal felelt. Szó nélkül rendbe szedtem magam és elindultunk hazafelé. Nem is szóltunk egymáshoz csak ültünk. És tudtam, hogy ez volt az 1. De lesz még 2,3 és 4 is. ;)

Comments (0)

The comments are only available after login.