Vidáman a szabadban (9)
2015. 05. 13. 18:16 | Published: 894x
A présház előterében Bandita már kapásból el is mondta az ötletét, amit meghallgattunk Ákossal, majd kiküldtük, hogy terelje be a kint lévőket. Ezt javasolta Bandita:
- Először is el kell kapni, hátracsavarni a kezét, majd úgy addig kényszeríteni, míg csak térdre nem esik, akkor kötéllel megkötni hátul. Közben szabad párszor jó nagyot belerúgni a farába. Utána…- elakadt majd a bejárati ajtóra nézett s folytatta: - Szóval, itt a megkötözött kezű tolvajt rányomnám az egyik hordóra, majd azzal a fenőszíjjal jól elagyabulálnám. – mutatta. - Közben itatnám is az ellopni akart borral, s mikor már tántorog, akkor kikötném a kezeit oda, meg ide s hagynám egy ideig, majd lerántanám a nadrágját, s kicsúfolnám azt, amit látok, ott. Van kint csalán, abból szednék s felhúzva az ingét is, kissé végigverném, had tudja meg, milyen a csalán igazi csípése. Végül pedig, kapna pár pofont is s mezítelenül, kihajtanám a szőlőbe, azaz végig a tövek között. – fejezte be.
- Nem rossz, kezdetnek – állapítottam meg. – Szerinted? – néztem Ákosra. Ötöst mutatott a kezével. Bólintottam, legyen ötös, akkor az együtt tíz. Megvártuk, míg a kint lévők besorjáznak és mutattuk álljanak előttünk egy sorba. Ekkor megszólaltam:
- Kitalálunk, egy szitut s arra kell ötletelnetek, ki, mit tenne. A téma: Egy tagot elkaptunk itt a szőlőben, mint tolvajt, amint feltörte a pincét és vinni akarta borból. Mit tennének vele, hogyan fenyítenétek meg? Ezt kell elmondani! Mi pontozzuk. Az nyer, aki a legtöbb pontot kapja. S az meg is teheti a javasoltat azzal, akit kiválaszt. A srácok eltöprengtek, majd Zivatar jelentkezett:
- Én azzal kezdeném, hogy már összekötözve felállítanám, s mivel nincs rajtunk a nadrág úgy sem, a hordót lovagoltatnám meg a komával. Utána megfordítanám s a hasára is kapna, na meg a melleire is kézzel, vagy kötéllel. Közben ráülnék a lábaira és megnézném csiklandós-e, mert ha igen, akkor sokáig elszórakoznék vele és a testével. Van itt toll is, mint látom, meg ott a sarokban olyan kötelet is látok, ami kisodorható s akkor a több vég kedvezőbb esélyt jelent a csikizéshez. Majd átnyomnám a hordón úgy, hogy a feje a padlóhoz érjen, csak a lábai álljanak felfelé az ég felé s ott a talpai is, sorra kerülnének. A kezei kikötése se volt rossz ötlet, én erre a prés erősebb oldaltartóit használnám fel, s meg is húznám erősen a köteleket, had feszüljön. Akkor jöhetnének a seggberúgások. A pofonnal és a mezítelen elzavarással fejezném be.
- Valamivel jobb, mint Banditáé, hat pont. – állapítottam meg. – Ákos, szerinted? – Hét, ez együtt tizenhárom. Most kis Ádi jön! – szóltam
- Az én megoldásom másképp kezdődik. Addig jó, hogy kéz hátracsavarás, megkötés, de nem hátra, hanem a test mellé és hozzá! (– Hopplá! – kiáltottam fel.) - Ekkor menni tud, de a kezeit nem tudja használni, ezért kiküldeném a fához, majd végig kergetném az asztal körül, miközben kapna némi bíztatást kötéllel, vagy a fenőszíjjal. Majd ott az asztalra borítanám, lába égre, majd feje mellé s akkor a gatyáját a szájába tenném. Így tökéletesen meg lenne kötve, de a popója szabad és kínálja magát…akármire, fenekelésre, piros pacsira, de másra is! – hallgatott sejtetően. - S ott is hagynám, aki arra jár, tegyen vele, amit akar! – nyomatékosította még. Én és Ákos is kilencet, kilencet mutattunk a két kezükkel.
- Akkor ez összesen húsz. - összegeztem. – Te jössz! – szólítottam fel Marst a mesélésre. Az nehezen kezdte, de azért lassan megszólalt:
- Én is fenekeléssel kezdeném, de ehhez nem kötném ki, terpeszbe állítanám, de viszont megígérném, ha elmozdul, vagy elhúzódik, odanyúl, stb. akkor duplázom az addigit. – kezdte Mars s így folytatta: - A csapatás után, amit beáztatott, vizes kötéllel végeznék, rádönteném arra a hordóra és megint megkötözés nélkül jönne előbb a lábai csikizése, majd hanyatt fordítva sorra venném a hasát, mellkasát, de a hónaljait és az ágyékát is. Mikor már nagyon fetrengene a csikizésektől, akkor – pihenésképpen – jöhetne a kizavarás, de nem csak a kinti fáig, hanem futás fel a szőlőtőkék között a domb tetejéig és onnan vissza, ide. – fejezte be Mars.
- Tíz, tíz, azaz összesen húsz. – állapítottam meg. – Még ketten hátra vannak: Niki és Encsi. Te jössz Niki!
- Ha szabad, akkor én nem adnék tanácsokat, ötleteket, hanem bevállalnám az elhangzottakból azt, amit rám mérne ki a kiötlője, ha nem az nyert a versenyben. – szólt Niki és Encsi csatlakozott hozzá.
- Rendben, így is lehet. – néztem Ákosra, aki bólintott beleegyezéséül.
- Megállapítom, hogy Mars nyert húsz ponttal, tehát Ő kezdi bemutatni, amit eltervezett. Válassz! Ki lesz a delikvensed? – néztem rá.
Mars kicsit tétovázott, kis Ádira, de Banditára is nézett, majd végül határozottan Zivatarra mutatott. Mindenki felhördült erre. Mi is Ákossal, mert nem erre számítottunk.
- Rendben, legyen. Ti kezditek Mars! – erősítettem meg, majd így folytattam:
- A második kis Ádi lett tizennyolc ponttal. Te kit választasz? – néztem rá. Ádi zavartan toporgott, hosszan gondolkozva, majd lassan Marsra mutatott. Felnevettünk.
- Akasztják majd a hóhért is. – szólalt meg nevetve Ákos.
- Rendben, legyen. Akkor Ti lesztek a második pár a bemutatón. – erősítettem meg.
- Te jössz Zivatar a tizenhárom pontoddal! Ki a választottad? – néztem rá.
Zivatar végignézett először Marson, majd a kis Ádin, Banditán, de végül Nikire mutatott.
- Ő legyen, nekem való. – szólalt meg kicsit huncut mosollyal.
- Rendben Zivatar, akkor Bandita neked marad Encsi, mint delikvens. – összegeztem.
Ebben maradtunk, majd sorban végre is hajtották a kiválasztott delikvenseiken a korábban elhangzott, javasolt fenyítéseiket a kitalálóik. Természetesen, aki éppen dominált, az felhúzta a gatyáját, s ha akart pólót is vehetett. Nem mezítelenül tette ezt.
Volt kis szünet is, mikor Mars végzett Zivatarral, mert meg kellett várni, míg Zivatar visszaér a szőlőtőkék közötti futásából. Addig Marsnak le kellett vetnie a gatyáját, pólóját, átállnia Sub szerepre és ihatott is közben pár kortyot.
Zivatar nem zavartatta magát, azonnal tudott kezdeni Nikivel, majd utána Bandita Encsin hajtotta végre a maga által kigondoltat.
Mikor mindegyik végrehajtásra került, akkor újra felsorakoztattuk magunk előtt a srácokat,de nem kint, hanem bent a pince előterében. Többen közömbösen álltak, mint Zivatar, Niki és Encsi, de Bandita, kis Ádi és főleg Mars feszengett, zavarban volt.
Én Ákosra néztem, aki végig a fiúkon, majd megszólalt:
- Végre tudtátok hajtani, amit elterveztetek, sőt volt, aki még kicsit hozzá is tett, mint Bandita, vagy Mars. – kezdte az értékelést. – Ez nem volt baj, csak szabálytalan. – szögezte szigorúan le. – Ezért lesz büntetés, de a végén. – mondta.
- A verseny nem csak a kigondolással, eltervezéssel, annak elmondásával, de végrehajtásáig tartott. – szólaltam én is meg. – Most a végrehajtást értékeljük Ákossal.
- Igen. Szerintem Mars volt ebben a legjobb, s még Ádié is tetszett, de Banditáé és Zivatar, a tied, nem. Miért nem? Mert a tiedben Zivatar nem volt tűz, Banditáéban meg sok is volt. Igaz fiúk? – fordult Nikihez és Encsihez, akik csak bólogattak erre.
- Akkor az összesített versenyt Mars nyerte, ezek szerint. – állapítottam meg.
- S mi volt, vagy lesz a versenydíj? - kotyogott közbe örömmel Mars. Leintettem.
- Még nem fejeztem be! Ákos által ígért büntetést megkapod előtte, majd utána a díjat.
Mars leszegte a fejét, de később felemelte és Ákosra nézett. Az vissza rá, de nem szólalt meg.
- Azt javasolom – kezdtem, majd folytattam: - a büntetés és a díjátadás sem itt lesz, hanem most ebéd következik, kis borkóstolóval, majd visszaautózunk a Sasfészek parkolójáig és ott, fent lesznek este, a büntetések lebonyolítva. Mert ne feledjétek nem csak Mars, de Bandita is kap büntetést. S az után pedig a díjátadás jön. Jó étvágyat az ebédhez! – fejeztem be.
- Igen, de a jó étvágy miatt ruha fel! – szúrta közbe már nevetve Ákos.
(folyt. köv.)
Comments (0)