A falhoz dönthetsz de a testem nem a tiéd.
2015. 03. 01. 14:41 | Published: 1048x
Amikor újfent találkoztunk te övben voltál a kis öv úgy szorította a farkad.
Már több mint egy hónapja voltál benne, vártad mikor kerül elő a kulcs, mikor veszem le és mikor érintheted újra a hím tagod.
De sajnos nem úgy történt a dolog, mint ahogy te gondoltad. Nem volt nálam a kulcs, így nem történhetett az amit te szerettél volna.
De ne ugorjunk ennyire előre.
Amikor felértünk hozzád, ölelkeztünk kicsit és a bújás közepedet elkalandozott mind kettőnk keze.
Te a fenekembe markolva húztál magadhoz érezted a fűzőm, én pedig az öved simogatva, kicsit nehézkesen mert szorosan magadhoz szorítottál, amikor felhúztad a kötőt pulcsim, éreztem ahogy kioldod kissé a fűzöm, majd elkezded meghúzni, a szoba kezdett olyan lenni számomra, mintha kevés levegő lenne.
Egyre jobban kapkodtam a levegőt minden egyes húzás után, mikor elégedett voltál a fűző szorosságával, újra a fenekembe markoltál majd megpaskoltad és hátrébb álltál, majd lehúztad rólam a pulcsit és megcsodáltad újfent a fűzőt rajtam.
A melleim a nyakamban éreztem. A testem elszorítva, a derekam centikkel kevesebb lett.
Simogattál, felmérted a testem egymással úgy bántunk, mintha nem lenne alá és felé rendeltség.
Hiányoztunk egymásnak, ezt éreztem az érintésedből, na meg ahogy rám néztél.
Hiányoltalak én is.
Csak tudtad volna, hogy a lánc amit a melleim között a fűző rejt. Azon éppen nincs a te kis kulcskád.
Megragadtál a következő mozdulatoddal a falnak taszítottál, a jobb kezeddel a hasam fogtad és kezdtél egyre lentebb haladni a kezeddel, a bal kezeddel fogtad a derekam majd igazítottad a fenekemhez az öved. Érezzem, ha már a férfiasságod nem érezhetem.
Ezután a jobb kezeddel már az övem csatját bontottad ki illetve gomboltad a nadrágom, majd lehúztad a cipzárom és megállapítottad, hogy már most elég nedves lennék ahhoz, hogy behatoljál. Csak egyetlen kis apró gond állt az utadban, az nem volt más mint a kis öved. S övben az élet szűkös, elég rég azaz egy hónapja benne voltál. Eléggé meggyötört életed letehet a hó alatt ami már lepergett, de nem gondoltad, hogy mikor a bal kezeddel a nyakláncom kihúzod a melleim közül, akkor nem látsz mást, csak azt, hogy nincs rajta a kulcs, végig nézted a nyakláncot és csalódottan és dühösen fordítottál meg.
- Kulcs?
- Nem gondolta, hogy kell a találkára nekünk a kulcs!
- De kellett volna, itt van csak eldugtad igaz?
- Nincs itt, átnézheted a cuccaim is.
- Rendben.
Nem nyúltál a cuccaimhoz, gondolom vártad mikor veszem én elő, mikor szánlak meg vagy éppen nem bírom már a farkad érintése nélkül.
Tehát megfordítva álltam előtted, a nadrágom már már lecsúszott a combjaimról, a fűzőm maximálisan össze húzva a melleim előtted dudorodtak a nyakamig.
Megfogtad a nadrágom és lehúztad rólam a tangám meg csak félre húztad.
Az egyik lábam megfogtad és kicsit felhúztad élvezésig kényeztettél a nyelveddel.
Gondolom ezt azért csináltad, hogy ha kulcs van nálam, hálám jeléül vegyem le rólad és én is kényeztesselek amíg a szám vagy kezem bírja.
De legszívesebben az egész testem élvezted volna, amíg a magadévá teszel.
Szorosan bújtál még mindig a nedvességemhez. Azt hittem csak egyetlen élvezés erejéig kényeztetsz engem.
Szó nélkül tetted a dolgod és én hangos nyögdécseléssel jeleztem az újabb csúcs elérését.
A tangámba törölted a szád és vissza igazítottad e helyére, újra eltakarta a csupasz puncim a kis tangám.
- Sajnálhatod, hogy a kulcsot nem hoztad.
Ez volt az utolsó mondatod és én mosolyogva néztem a szemeidben.
Comments (3)