Tony és Linda - 3. Körbevezetés
2014. 09. 24. 15:17 | Published: 1298x
Miután eljöttem Lindától, kisebb kerülő utakon mentem, ahol tudtam, hogy nem lehet sok ember, így nagyjából épségben haza értem, ismerőssel se találkoztam. A néhány ember, akivel meg találkoztam, nem is nagyon nézegetett. Szóval nem volt gáz a haza út.
Most pedig a negyedik napja már annak, hogy ez megtörtént. Nem kerestem Lindát, úgy gondoltam, hogy majd ő fog keresni engem. Eseménytelenül teltek a napok, barátokkal össze ültünk vízipipázni nálam, söröztünk. Egyébként pedig, mint ma is, nyakamon viseltem a kis nyakörvemet és gépeztem, vagy edzettem.
Viszont két hibát is elkövettem. Az egyik, hogy a jutalmul adott önkielégítésen kívül, tegnap is kivertem, valamint egyik nap nem viseltem a nyakörvemet itthon. Persze azért igyekszem betartani a szabályokat, viszont ezek a kis bűnözések sajnos becsúsztak. A legközelebbi találkozásnál elsunnyoghatom, vagy bevallhatom. Megérzésem szerint, inkább el kell majd neki mondanom, és el is fogom. Megnézzük a reakciót. Bár valószínűleg úgy is büntetés lesz a dologból.
Épp böngésztem, amikor a csengő hangját hallottam. Mivel kertes házban élünk, és a szobámból pont kilehetett látni a kapura, pontosan láttam ki áll ott. És csak bambán néztem, közben pedig éreztem, hogy a gyomrom nagyot ugrik.
Linda állt kint. Nem láttam pontosan, és mintha a haja lófarokban lett volna, de biztos voltam benne hogy ő az. Gyorsan kikeltem a székemből és kisiettem. Délelőtt volt, valószínűleg munkában vannak az emberek, így inkább nem vettem le a nyakörvemet. Más kérdés, hogy viszont most boxert viseltem a nadrág alatt, de ebből nem lehetett gond. Emlékeim szerint a tanga viselése csak akkor volt kötelező ha hozzá mentem. Most viszont ő lepett meg engem, a nyakörv pedig rajtam, ahogy mondta.
Kinyitottam az ajtót, majd a kis kerten átérve miután szétnéztem, hogy nincs-e senki a környéken, a kaput is kitártam. Térdre ereszkedve puszit nyomtam lábujjaira.
- Üdvözlöm Úrnőm! - álltam fel, és végig néztem rajta. Gyönyörű volt, mint mindig, és valóban lófarokba fogta a haját. Szorosan össze volt kötve, nagyon jól állt neki. Egy szűk egybe ruha volt rajta, és egy telitalpú magassarkú.
- Tony, nyakörv, köszöntés, nagyon elégedett vagyok. Esetleg ha beinvitálnál...
- Óh elnézést! - szabadkoztam azonnal, majd beljebb hívtam.
- Nem baj ha a cipőmet nem veszem le? Nem piszkos. - már bent voltunk a házban. Kérdése meglepő volt, hogy most ő kér engedélyt valamire, de természetesen nem bántam, amúgy is már azonnal megszerettem rajta. Viszont eljött a vallás ideje. Elé álltam, ő pedig kérdőn nézett rám.
- Úrnőm, két hibát is vétettem az elmúlt napokban. - kezdtem bele, ő pedig csak szigorúan, de várakozóan tovább nézett, meg sem szólaltam.
- Engedély nélkül maszturbáltam, illetve egyik nap, amikor egyedül voltam itthon, nem viseltem a nyakörvet amit kaptam. Nagyon sajnálom! - hajtottam le a fejemet, és válaszra várva vissza néztem rá.
- Nos, az utasításaim megszegéséért büntetést fogsz kapni. - bólintottam. - Másrészt nagyon örülök, hogy ezt bevallottad, jó úton haladunk a nevelés területén. Természetesen ezt is figyelembe fogom venni. - mosolyodott el, és én is elmosolyodtam. Lám, úgy látszik még sem volt rossz ötlet bevallani.
- Most pedig vetkőzz le! - parancsolta, én pedig hozzá is láttam, és csakhamar boxerban álltam előtte.
- Azt mondtam vetkőzz... ebbe minden beletartozik... meztelenül akarlak látni.
Nyeltem egyet, és szép lassan elkezdtem letolni a boxert is. Nagyon zavarban éreztem magam. Habár már látott tangában, sőt olyankor az álló farkam ki is látszódott, azért csak volt rajtam valami. Még ha női darab is. Most pedig meztelenül kell előtte lennem. Végül letoltam, és kilépve belőle ott álltam, meztelenül. Szerencsére gyakran borotválom.
Linda csak huncut mosollyal méregetett, mintha csak egy darab húst szemlélt volna meg a hentesnél.
- A szüleid mikor érnek haza? - kérdezte, de szemével csak a tökömet mustrálta. Kedvem lett volna rászólni, hogy a szemem fent van.
- Csak három órakor jönnek Úrnőm.
- Jólvan, akkor van idő. Nos, négykézláb. - rendelkezett, én pedig úgy is tettem. Ekkor a letett táskájából előhúzott egy pórázt, amit a nyakörvemhez csatolt.
- Szeretném ha körbe vezetnél a lakásodban. Kezdetnek nézzük meg a szobádat.
Elindultam négykézláb a szobám irányába. Nagyon szokatlan volt. Egyrészt azért mert meztelenül mentem, és éreztem ahogy a tököm ide-oda mozog, másrészt mert a nyakörv állandóan feszült. Linda Úrnőm keményen tartotta a pórázt, ha kellett visszahúzott, hogy lassítsak az amúgy is lassú tempómon. Megérkeztünk a szobámba, és ahogy szét néztem, mögöttem a pórázomat tartó Úrnőmmel, akkor tudatosult bennem, hogy mekkora rendetlenség van.
- Hm, egy fiús szoba. - csak ennyi említést tett a szobámról, beült a székembe, én pedig mellé mentem.
- Youtube, meg egy cikk a Breaking Bad-ről. Viszont ami engem érdekel, az az előzményekben van. - itt rám nézett, én pedig visszanéztem rá. Csak ő kárörvendően, én pedig ijedten.
- Ugye nem bánod, ha vetek rá egy pillantást? - kérdezte negédesen, én pedig ráztam a fejem, hogy nem. Mit lehetne tenni. Netre csak néha mentem fel, amúgy csak játszottam. Viszont lesz ott egy-két érdekes dolog.
Nem is kellett sokáig keresgélnie.
- Ühümm, bondage oldalak. Hát látom megnéztél pár videót, no meg képet. Mond csak édes szolgám, ezekre verted ki, amikor megszegted a szabályomat?
- Igen Úrnőm. - válaszoltam.
- Meg van a büntetés. - tapsikolt a kezével. - Itt és most verd ki előttem!
Na hát ez érdekesen hangzott. Eléggé megalázónak tartottam, hogy egy teljesen felöltözött nő előtt verjem ki. Főleg a szolga-úrnő felállás miatt is. De lehet erre másképp is gondolni, kiverem, és tök jó lesz.
Kerestem egy pontot a földön, és megakadt a szemem a lábán. Magassarkújában pihenő lábujjai... szexi.
- Tony, közben végig a szemembe nézz.
Na ez már kicsit meredek volt. Verjem ki úgy, hogy farkas szemet kell néznem vele? Hát ez így már még rosszabb, még csak nem is nézhetek félre, vagy valami. Hogy ne érezzem magam annyira zavarban.
- Értettem Úrnőm! - válaszoltam inkább, és hozzá láttam. Fel-le húzgáltam, kicsit szorosabbra fogva, közben Linda szemébe néztem. Láttam a mosolyt az arcán. És mintha még mást is láttam volna rajta. Mintha egy aprót beharapta volna az alsó ajkát. Nagyon kicsit, szinte láthatatlanul.
- Szólj ha már érzed, hogy elmennél. - mondta, és még időben szólt, mert már pár perce biztos verhettem, és éreztem, ahogy kezd egyre jobban közeledni az elsülés pillanata. Néztem a nagy barna szemeit, ahogy ott ült, és arra gondoltam, basszus, hova menjek el előtte?
- Úrnőm, még pár rázás és elmegyek. - kötelességtudóan előre jeleztem, miközben éreztem, hogy kezdek egész testemben megfeszülni.
- Rendben, akkor most azonnal fejezd be, ennyi elég volt. És el ne merj élvezni! - néztem őt, és azonnal abbahagytam, elengedtem a mereven álló farkamat. Minden erőmet össze kellett szednem, hogy visszatartsam. Sikerült, már csak égett a vágytól, de az elélvezés esélye vissza lett szorítva. Én pedig elég csalódott lettem. Ez aztán tényleg kemény büntetés volt. Jól felhúzni, majd ott hagyni. Bár jobb volt, mint a múltkori büntetés, itt elég gáz lett volna kiállni.
- Akkor élvezhetsz el, amikor azt én megengedem neked. Most pedig menjünk a konyhába, kapsz valami finomat. - felállt, megrántotta a pórázt, én pedig mutattam az utat. Hát kedves tőle, a saját lakásomban, a saját hűtőmből ad a saját kajámból. Hát még jó. És egy kicsit tényleg éhes voltam.
Kiértünk a konyhába, ott már átvette az irányítást, ő ment elöl, és szinte húzott maga után. Nem volt könnyű négykézláb tartani a tempót vele, de igyekeztem, és végül megálltunk a hűtő előtt.
Linda kinyitotta az ajtaját, majd pár másodperces válogatás után ki vett egy csokis Danette joghurtot. Átmentünk az asztalhoz, ő leült, majd lerakta a széke mellé a kibontott joghurtot.
- Kéz nélkül, nyald ki az egészet belőle. Nézzük, mennyire ügyes a nyelvtechnikád. - kacsintott rám, én pedig zavarba jöttem. Még azt is elfelejtettem, hogy most kutyaként vagyok kezelve. Lenéztem a joghurtra, majd közelebb hajoltam. Nyelvemet kidugva belenyaltam egy nagyot. Finom volt, nagyon szeretem ezt a joghurtot, bár így még nem ettem soha. Szerencsére nagy szája van, de kis adag, így nem lehetetlen a feladat. Újra belenyaltam egy nagyot, szinte a felét már ki is ettem. A következő nyalásnál oldalt húztam el a nyelvem hegyét, és úgy gyűjtöttem össze az ott maradt csokis mennyországot. Még egy nyalás és elértem az egy szinttel nehezebb részhez. Most már az alja volt ott, ehhez tényleg ki kellett nyújtanom a nyelvemet. Amennyire az orrom engedte, belehajoltam a joghurtba, és egy nagy nyalással le is értem az aljára. Még kétszer megismételtem, és tessék, ott volt a szépen kipucolt joghurtos doboz.
Büszkén felnéztem Lindára, aki azonnal elnevette magát. Hát persze, kicsit olyan lehettem közben.
- Jajj, tiszta csoki vagy. - nevetett, miközben kerített valahonnan egy szalvétát, és megtörölte a számat, illetve a környékét.
- Várj, mindjárt jövök. - nevetve ki ment a bejárati ajtóhoz, majd amilyen gyorsan elment, olyan gyorsan vissza is jött.
Kezében pedig ha jól láttam, egy zabla volt. Egy rúd szájpecek. Néztem, ahogy közeledik, és vártam mi lesz ebből. Nagyon meglepő dolog nem történt a nyilvánvalón kívül, államat megfogta, én pedig kinyitottam neki a számat. Linda belerakta a rudat a számba, és hátul összekapcsolta. Most már beszélni se nagyon tudtam, habár ha nagyon megerőltettem volna magam, biztos kitudtam volna nyögni valamit.
- Gyerünk ki a kertbe! - majd elindult, és húzott maga után. A kertre nyíló ajtó mindjárt a konyha melletti kis nappaliban volt. Kitárta az ajtót, és kimentünk a napfényes teraszra. Maga a hátsó rész szerencsére bokrokkal volt körbeültetve, így nem nagyon láthattak be. Már arra számítottam, hogy körbe járjuk, amikor Linda húzott egyet a pórázon, jelezve hogy álljak meg.
- Hú, az egy vízipipa? - kérdezte, én pedig jobb lehetőség híján csak bólogattam. Láttam rajta, hogy nagyon fel lett csigázva a látványán. Volt vagy 60-70 cm, szép kis darab volt. Linda közben ránézett az órájára.
- Hm, hát majd legközelebb. Most pipázni szeretnék egyet! Ugye nem bánod Tony? - felnéztem rá, megsimogatta közben a fejemet, én pedig megint csak ráztam a fejem, hogy nem baj.
- De aranyos kis kutyusom van. - duruzsolta. - Akkor hát töltsd be nekem. - újra csak leült, én pedig értetlenül álltam ott négykézláb. Nem adott semmilyen utasítást, és ez két kezes meló. Ő is levághatta mi bajom, mert azonnal rendelkezett, hogy álljak lábra és csináljam.
Felüdülés volt újra két lábon járni, és a kezeimet használni. A zabla még mindig a számban volt, és a póráz vége is Linda kezében volt, de egyik sem volt akadály, minden a közelben volt. Betöltöttem a kerámiába a kókuszos ízű dohányt, rátettem a fóliát, tűvel kilyukasztottam, majd jöhetett a szenek begyújtása. Tíz perc elteltével, már ott állt a kész és szívható pipa. Ránéztem Lindára, hátha engedi hogy vele szívjak, de persze nem...
- Tony, vissza négykézlábra, ide elém. - én pedig újra ott voltam. Teljesen váratlanul ért hogy hátamra rátette mindkét lábát, mintegy támasznak használva, és elkezdett magában pipázni. Én meg sajnálkoztam, hogy nem szívhatok belőle én is. Ránéztem, ő pedig mosolyogva, elégedetten vissza tekintett rám.
- Nagyon jó, finom az íze és jó füstöt ad. Elégedett vagyok. - majd szívott egy nagyot.
És ez így ment egy órán keresztül, néha felálltam szenet cserélgetni, hogy tovább működjön. Ilyenkor levette a lábát rólam, de már szólnia se kellett, azonnal visszamentem a helyemre, ő pedig újra rám rakta a lábait. Aztán persze elkezdett leégni a dohány, rossz ízű lett, így le is rakta.
- Lassan idő. Jajj Tony, mik azok a nyálcseppek a földön meg a szádon? Töröld le azonnal. - letöröltem. Közben meg füstölögtem. Igen, eléggé folydogált már, és nem tudtam megtörölni, csak akkor amikor szén csere volt. Nem baj. Linda leguggolt elém, és nagyon közel hajolt hozzám, ahogy hátra nyúlt a szájpecek szíjához. Egész közelről tekinthettem meg a melleit, és meg kell mondjam, megérdemelt látvány volt szerintem. A pórázt is leakasztotta.
- Most van a búcsú. - szólt, én pedig tudtam mire érti. Gyorsan elvégeztem a szokásos búcsú puszit, majd felálltam. Közben végig néztem magamon, és már majdnem el is felejtettem, hogy meztelen vagyok.
- Öltözz fel, az ajtónál megvárlak.
Mire elkészültem, ott várt és kikísértem. Közben a nyakörvemet is leszedtem, és amikor kiértem nem szólt semmit.
- Nos köszönöm a pipázást, holnapután várlak majd délután hatra. Szia! - mosolyogva elköszönt, én pedig visszafele gondolkoztam, hogy milyen korrekt. Egész gyorsan el telt az idő, a szüleim is bármikor betoppanhattak volna ilyenkor ő pedig vigyázott ránk.
Comments (1)