Minden a konyhában kezdödött..
2014. 04. 22. 16:43 | Published: 1300x
Szendvicset készítettem, este bekuporodni a Tv elé..
Mikor hozzám simultál és a derekamra fontad a kezed, a vállaimon áthúztad a hajam és a nyakamra adtál egy puszit, tudod nem szeretem, meg is borzongtam. Te csak nevettél rajtam és a csípődet közelebb toltad a fenekemhez, az erényöved éreztem..
Hátra nyúltam és megsimogattam..
- Tudod, hogy még nem veszem le, menj szépen én mindjárt kész vagyok!
Az asztalig mentél és néztél.
Majd hátra fordultam megfogtál és az asztalra döntöttél hanyatt, de ekkor felültem magamtól és te már ki is húztad a lábaim a cipőmből, szenvedtél mint egy kutya, hogy nem bírod a farkad a cipőmbe dugni.
Bele szippantottál jó mélyen, majd letetted és felálltál, az asztal végéhez húztál és mint aki belém nyomja a farkát úgy kezdted el lassan mozgatni a csípőd.
Ekkor a lábaim a nyakadba raktam és az arcocskád kezdtem el birizgálni a lábujjaimmal, mosolyogtam rád és mondtam, hogy még nem jött el a nap, mikor megszabadulsz az övtől.
Tudod, hogy még 5 nap van hátra.
Aztán abba hagytad, mert nagyon bele dagadt a farkad, nem is próbálkoztál a további napokban, még nem eltelt az 5 nap és még a munkahelyemen voltam, mikor beállítottál és megvártad még össze pakolom a cuccaim.
De amikor a székből felálltam, a székemre tetted a kabátod és elgurítottad a falhoz, az asztalra ültettél , a nyakamból kivetted a kulcsot és levetted az övet, a nadrágom cipzárát lassan húztad le, a melleim elővetted a melltartóból és a pulóver kivágását két oldalra toltad. Először csak bekaptad a mellbimbóim majd nyalogatni kezdted.
Miközben a melleim izgattad, közben előhúztad a nadrágod rejtekéből a farkad kis zárkáját és kinyitottad, lehúztad rólam a nadrágot, hátra döntöttél, az erényövet levetted magadról, megsimogattad a farkad, ami erősen meg volt duzzadva, a ketrec szépen mélyet hagyott a farkadon, nagyon eres volt, a zacsid is kő kemény..
A puncim nézted még a kő kemény farkad szabadítását intézted, nem ellenkezdtem, vágytam rá.
Aztán felhúztál és hozzá dörzsölted a csiklómhoz a makkod, de mivel nem voltunk egyedül kicsit féltem, a szoba ajtaja végül is be volt csukva és ablak nem volt rajta..
Ekkor újra hátra döntöttél, de akkor eszméltél fel, hogy bilincset zártam a csuklóidra.
Rád néztem.
- Na mi van, nem akarod betenni a puncimba a farkad.
Rám mosolyogtál és küzdöttél, hogy a csípőd úgy igazítsd, hogy betedd a kemény hím tagod, nem jött össze csak nagy nehezen, nagyon nedves voltam és csúszkált a farkad.
Minden erődön azon voltál, hogy sikerüljön berakni, mikor megvolt picit hagytam, hogy azt lásd könnyen megadom magam.
Majd hátrébb toltam a fenekem az asztalon és a lábacskáim a nyakadba tettem, a csiklómmal kezdtem el játszadozni.
- Ennyi volt, csak ennyire szerettél volna a puncimba lenni..
Felnyögtél és:
- Elmész te a picsába, megkaplak csak szabaduljak.
- Hogy beszélsz velem?
- Ahogy akarok..
-
Felnevettem és:
- Sose szereted, ha ellenkeznek veled! Sose szereted, ha nem úgy történnek a dolgok ahogy szeretnéd.
- De be voltam zárva övbe, addig még szeretted volna..
- Az mindegy, de hálatlan dög voltál velem mindig is..
-
Csak nevettem és te meg szenvedtél. Majd elfordultam, mert úgy sem tudtad betenni és négykézlábra helyeztetem, a fejem az asztal lapján volt, a kezeim pedig a lábaim között, az egyikkel széthúztam a puncim, hogy lásd, hova kellett volna céloznod, a másikkal pedig izgattam a nedvességem.
Hallottad ahogy cuppog, lépteket hallottunk, de csak a lépcsőn mentek fel.
Oda sem figyeltünk rá, miközben te a fenekem kezdted el harapdálni, én pedig nyomtam a fejedhez a popsim, de nem zavart téged, de hátrálni kezdtél.
Elvetted a fejed és én pedig elhúztam a feneked, az asztalra ültem.
- Úgy látom, hogy ennyi szabadságot érdemelsz.
Lehuppantam, felhúztam a nadrágom és megigazítottam a felsőm, a tükröm elő vettem a táskából és a hajam is megigazítottam.
- Akkor vissza zárlak, a rövidebb távtartó és a kisebb gyűrű lesz rajtad, drágaságom.
- Micsoda, nem..
- Nem vitázol.
Azzal vissza zártalak az övbe és felhúztam a nadrágod, megigazítottalak, a kabátot a hátadra terítettem amit a székem háttámlájára tettél, majd így vezettelek ki és csak a kocsinál vettem le az egyik karperecet.
Szenvedtél mint egy kutya, csak azt nem láttad, hogy a kulcsot a fiókomba tettem, péntek lévén csak hétfőn tudsz szabadulni.
Ezzel pedig otthon szembesültél és csalódottan az ölembe hajtottad a fejed, a kanapén.
A hétvégét igen csak végig szenvedted.
Comments (4)