Beszámoló a II. Pixie Sportnapról (2)

A spéci úszóverseny negyedik formája tapsra indult. Egy-egy felkiáltás, hangos szisszenés jelezte, mikor a párok nem együtt mozogtak, de a végére belejöttünk és teljesítettük a medencében a távot. Nem mi nyertünk, de az ezüstöt azért megszereztük. A rendező srác megdicsért minket és megköszönte a segítségünket az alap-idő megállapításához.
Ha már úgy is a medencében voltunk, akkor a vízilabdát is kipróbáltuk. Elsőre a nagyobb méretű labdával játszottunk, de hamar elfáradtunk, ezért áttértünk a kisebb kapura lövésre. Igen sok volt a kapufa, no és a sikeres védés a kapus részéről a kisebb kapuban a nagyobb labdával. Ezért ezeket a módokat hamarosan, mint nem érdekest, közfelkiáltással elvetettük.
Másodiknak a félszem letakarással történő vízilabda játékot próbáltuk ki. Ez már a résztvevőknek is élvezetesebb volt, de a nézők is jókat derültek közben. Ezért a nehezítés következett a két társ lábának bokáknál összekapcsolása. Először nehezen sikerült. Majd nehezen alakult ki a játék is. Viszont nagyon arra kellett koncentrálni, hogy egymásra figyeljünk, így a játék öröme, élvezete elsikkadt. Ezért ezt is elvetettük, mint versenyszámot.
Mivel a félszem letakarásos játékrész élvezetesnek bizonyult, így ezt Domina – Sub(fi); de Dom - subrina csapat esetén is megvalósíthatónak találtuk. Akár úgy is, hogy a Dom – subrina csapat esetén a Domok egyik szeme kerüljön letakarásra (!). Mivel alaposan kilubickoltok magunkat a vízben, ezért kis napfürdőzés után már szárazon és felöltözve kerültünk vissza a bárba, a megbeszélés folytatásához. A rendező srác beszámolt az alap-idő mérésről, annak eredményéről. S mi, akik a vízilabdát is kipróbáltuk, ismertettük tapasztalatainkat. Elfogadásra került az, hogy mi legyen, s mi ne legyen megrendezve.
Továbbiakban már a különleges versenyszámokról esett szó, azok lebonyolításáról:
Kezdve a zsákban futásról és az összekapcsolt lábakkal futásról. A résztvevőkről hamar megegyeztünk (tiszta Sub, tiszta subrina és vegyes indulók), a játékszabályról is: minden esetben a mozgás a lábakra zsák felhúzásával és annak rögzítésével nehezített. Mindkét formációban kell futniuk a versenyzőknek: először maguknak kell a kezeikkel tartaniuk a zsákjaikat futásuk közben; majd másodszorra a Suboknál a farkukhoz, subrináknál a mellükhöz rögzítik azokat csipesszel, pertlivel. Ha „elveszítik” a zsákot, az a fájdalmon túl, egyben a kizárásukat is jelenti a verseny folytatásából. A vegyes csapatnál pedig egy Sub és subrina összekapcsolását az jelenti, hogy egy-egy lábuknak kell a közös zsákban lenniük és azt kézzel közösen tartaniuk; a második résznél a farkukra és mellükre lesz csipeszelve a zsák.
Ezután az agár”-verseny szabályainak megbeszélésére tértünk át. Úgy tűnik ez lesz az egyik legnagyobb létszámot vonzó verseny a jelentkezések összesítése szerint. Az agár szépségversenyről túl sok szó nem esett, csak a zsűrit jelöltük ki (Suboknál Dominák, subrinák esetén Domokat választva) és arról is döntöttünk, hogy a páros mozgás szépségének és együttmozgás koordináltságának elbírálását is a zsűrire bízzuk. Az értékelés szempontjait majd a zsűritagok maguk között megbeszélik előtte, döntöttünk. Minden esetben pedig a „közönség” szavazataira is lesz lehetőség, ők is választhatnak „agárt”, vagy „agár-szukát”.
Maga a verseny persze páros verseny, a gazdi és agár kettőssel. Sok különleges feladat végrehajtása közül választottunk. A szavazatok szerinti sorrend így alakult:
• Akadályverseny, ahol különféle akadályok (alatta, felette kúszás, mászás, közben futás stb.) leküzdése a cél időre és minél kevesebb hibaponttal,
• Hozd, keresd- típusú versenyek párosban, vagy csak az agár egyedül, időre,
• Agarak részére kispályás focimeccs, ahol orral kell a labdát lökni a kapuba, gólokra.
Minden versenyrésznél a gazdi és agár között alapvetően a nyakpánt és póráz kapcsolat szükséges, de akadály esetén lecsatolható, majd az akadály leküzdése utána vissza kell csatolni azt. Esetenként sípszóra, rövidebb távon, másutt is „csatolandó” a póráz vége, mint pl. farokra, mell-bimbóra, golyók bőrére kerülve.
Legnagyobb vita a terep agár versenyről, annak szabályairól kerekedett. Mivel ennek során, hegyen-völgyön tartana a verseny, a területen lévő patakot is beleszámítva, többször is érintve azt a tervezett útvonallal. Megállapodás szerint végig „kutya-módon” kellene az agaraknak zömmel közlekedniük, de helyenként két lábon futás is megengedhető lenne. Sok minden hangzott el pro és kontra érv, így abban maradtunk, hogy ki kell próbálni, miközben az útvonalat kitűzzük, megjelöljük. Két pár (Dom- Sub, Domina- Subja) jelentkezett erre.
Abban maradtunk, hogy mivel a „róka”-vadászat terepen is hasonló gondokat jelzett előre, így az útvonal kitűzése és agár-verseny próbája közben ennek szimulációjára is sort kerítünk. A róka szerepére Mester6van javasolta a Subját, amit mi örömmel elfogadtunk, de a Subján látszott, hogy nem nagyon örül ennek a „szereplésnek”, mivel előre vetítette azt is, hogy sikeres próba esetén neki kell majd a hétvégi versenyen is eljátszania a róka szerepét.
Még itt a bárban a „róka” mozgásának nehezítéséről is szó esett. A bokabilincset elvetettük, mert nagyon akadályozná a rókát a „menekülésében”, az elrejtőzésében. Viszont a farok-golyók szoros megkötését, súlyokkal nehezítését megszavaztuk, és ezért csak a rókának engedélyeztük tanga viselését a versenyre, hogy ne akadjon azokkal tereptárgyakba. A mellbimbók összekapcsolását, a farok-golyók vágaton és háton át nyakörvhöz csatolását és rögzítését viszont elvetettük, mert túlzottan balesetveszélyesnek éreztük, főleg terepen ágak-bokrok között. Ekkor merült fel az az ötlet is, hogy mivel a róka mozgásában a farok-golyók megkötésével és súlyokkal nehezített, ezért az üldöző agarak is kapjanak nehezítést, azaz a rókánál elvetett mellbimbók összekapcsolását, a farok-golyók vágaton és háton át nyakörvhöz csatolását és rögzítését ne csak engedélyezzük, de valamelyiket, a gazdi döntése alapján, tegyük is kötelezővé az agaraknál a verseny során. Ezt megszavaztuk.
Viszont hosszas vita után végül, kis szavazat-többséggel nem engedélyeztük, hogy a róka és gazdája között legyen mobilkapcsolat, így a gazda nem segítheti a rókáját a verseny során.
Már csak pár versenyszámról kellett döntenünk még, mint a speciálisan nehezített kerékpározás, melyet elvetettünk, mert spéci eszköz kell hozzá és nem valószínű, hogy ilyent hoznak magukkal a résztvevők.
A spéci asztalitenisz, tenisz megbolondítva és billiárd különleges szabályokkal és - módon versenyeket pedig már az elején spontán szervezésre utaltuk, a szabad időkben játszva.
Már csak a terep agár-verseny és róka-vadászat próbáját kellett megtartanunk. Kitűzni a terepfutáshoz valamint az agár versenyhez a pályát és behatárolnunk a róka-vadászat körzetét.
A terepre történő kimenetel előtt kis szünetet tartottunk kávézással, frissítéssel, de műszaki szünettel is tarkítva. Mikor újra összegyűltünk még azt kértük Mester6van-tól, hogy itt előttünk „szerszámozza” fel a rókáját a feladatra. Mint kiderült már lehozták azokat a szobájukból, így ennek nem volt akadálya. A Sub kirakta az egyik asztalra a sporttáskából a lehetséges eszközöket, majd középre állt, már mezítelenül. A jelenlévők tippeket adtunk Mester6van-nak a „felszerszámozására”, amit elvégzett. Majd kicsit helyben futtatta és asztalok alatt kúszatta a Subját, hogy lássuk, mennyire akadályozza a mozgásában az éppen fent lévő súly, eszköz, megkötés. Több variációt is végig próbáltunk, mire a véglegest kialakítottuk. Ezt mindenki elfogadta. Így a Sub felhúzhatta a tangáját is.
Már éppen indultunk volna, mikor a róka valamit súgott Mesterének, aki a homlokára csapott és megszólalt: - Bizony igaza van a rókámnak Mégis csak ő a „ravaszdi” közöttünk. Valamit elfelejtettünk még megtenni, itt! – folytatta és körbenézett, de senki sem kapcsolt.
- Mit? Hogyan? Mi a gond? – jöttek a kérdések a többiektől. Mester6van elmosolyodott:
- Mindenki, az „agarak” is, végignézték a rókám „feldíszítését”, így hát talán neki is járna ennyi „élvezet” viszont. Ő is végignézhesse az agarak „feldíszítését”. – szólt.
Az „agarak” gazdáinak itt a bárban kellett megválasztaniuk a felteendő eszközöket. Más-más eszközt választottak szerencsére. Így a próba eredményes és sikeres lesz. - gondoltuk.
(folyt. köv.)