Articles by time
2024. 04. (58)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Biológia Tanárnő.5.

Deleted user
2009. 07. 26. 00:02 | Published: 1686x
Biológia tanárnő.5.


Az előző részekből:
Zolit az érettségire készülő diákot Viktória fondorlatos úton arra kényszerítette, hogy legyen a szolgája. Zoli nem tudván mást tenni belement és Viktória a kegyetlen de tüzes Úrnő elkezdte átnevelni és szolgájává nevelni. Zoli sok kín és szenvedés megélése ellenére mégis vonzalmat és örömöt kezdett érezni Úrnője iránt.. lehet, hogy tetszik neki ez a világ…?



Másnap reggel Viktória Úrnő korábban kelt fel mint én. Távolból a zuhany halk csobogását hallottam, és halkan énekelgetett lágy hangon. Már- már kezdtem magamhoz térni amikor odalépett hozzám az ágy mellé… Gyönyörű bársonyos bőrén csak egy kis köntös volt, ami szinte semmit sem takart és a zuhanyzó páráját is magába zárta, így rátapadt Viktória testére. Én ahogy néztem a testét nem tudtam uralkodni magamon, egyből elkezdett meredezni a férfiasságom. Tudtam ez bűn, nem kaptam rá engedélyt, ez tiszteletlenség. De Viktória csak elmosolyodott. Odaült az ágy szélére, és kezébe fogta a farkam. Keresztbe tette a lábát és kalimpálni kezdett vele a levegőben, ez még jobban felizgatott, nagyon szép formás lábait szerettem imádni, mikor idáig megparancsolta bármikor, hogy imádjam az maga volt a megtestesült boldogság és jutalom. Szinte ügyet sem vetve rám, mint ha ott sem lettem volna, csak izgatott és verte a faszom, nem túl lassan, nem túl gyorsan, mintha csak rázna egy flakon tejszínhabot és közben nézné a tv-t. Rám sem hederített, csak verte- verte, próbáltam élvezni a dolgot, de nem ment annyira mint ahogy azt szerettem volna. Kezdtem kikészülni a 10. perc után, a testem feszítettem és dobáltam. A fejem az ágy párnájába csapkodtam, és üvöltöttem, hogy: KÉRLEK!!! KÉRLEK!!! Mint egy vadállat. De Viktória mintha meg sem hallott volna. Folytatta… majd elővett egy vibrátort az éjjeli szekrényből és az egyik kezével velem foglalkozott tovább, míg a másik kezével magát kezdte kényeztetni. Viktória ahogy közeledett a csúcs felé, egyre gyorsabban verte a faszom, éreztem közel a csúcs nekem is ha így folytatja. Már szinte éreztem előre a megkönnyebbülést. Viktória teste rángatódzott, halkan nyögött, élvezett hosszasan. Már nekem is csak másodperceim lehettek hátra, amikor hirtelen felpattant az ágyra, a szemembe nézett, gondoltam belém ül, hogy belé élvezhessek, hajolt fölém, a fejét a fejem felé húzta, 5 centire volt a szeme a szememtől, majd hirtelen a térdeivel tökön térdelt. Egyszer … felüvöltöttem, nem készültem rá, majd mégegyszer belém térdelt, ekkor szinte már nem láttam semmit, a könnyeim folytak, majd harmadszor újra belém térdelt, amitől zihálni és sírni kezdtem.

Csak nem képzeled…?
Ez itt nem holmi mennyország!!! Jöttek a szavak ördögi nevetésével együtt…

Elővette az erényövet és feltette rám.

Most menj zuhanyozni!

Ezzel eloldott és elküldött zuhanyozni.

Köszönöm Viktória Úrnő!

Hamar lezuhanyoztam.

Most menj haza, vegyél fel öltönyt, és utána találkozzunk a Csillaghegyi átjárónál. Esküvőbe megyünk vidékre, meghívtak engem és nincs kedvem egyedül menni, az unokatestvéremként leszel bemutatva. Igyekezz!

Értettem Viktória Úrnő!

Ezzel hamar hazamentem és tettem mindent a megbeszéltek alapján, öltönyt vettem, majd igyekeztem a megbeszélt helyszínre. Viktória pár percet késett, és utána elindultunk. Az út hosszú volt 3,5 óra. Jókat beszélgettünk, mesélte egy volt kollegája esküvőjére megyünk a szülőfalujába.

Megérkezés után be lett mindenki mindenkivel mutatva. Az esküvői szertartás és ebéd hamar lezajlott, ezen nem is történt semmi érdekes. Utána Viktóriával beszálltunk a kocsiba és elindultunk visszafelé a templomba, kérdeztem, hogy hova megyünk Viktória? Erre csak annyit mondott, hogy templomba gyónni…

Bementünk a templomba. Sehol nem volt senki..
Tudod itt nem zárják a templomot Zoli, nem úgy mint Pesten. Menjünk arra van a gyóntató fülke...

És ki fog gyóntatni kit? Kérdeztem naivan…

Hát én téged!!!

Ezzel benyitottunk a gyóntató fülkébe ami elég nagy volt. Nem hagyományos kis fülke elválasztó fallal mint ahogy a filmekben van, hanem egy szék, előtte egy térdeplő emelvény amin egy három fa lécből egy imádkozó pult volt, mint egy fordított u betű formát adott. A falon egy kereszt, valamint egy két apróbb emléktárgy.

Ez igazán felizgatja a fantáziámat Zoli… Ez tiltott hely, és tiltott dolgot teszünk majd itt az Isten házában… Ez már tényleg perverz, de ha hazamegyünk majd meggyónjuk egy papnak…

Biztos vagy a dolgodban Viktória Úrnő? Nem fog ránk nyitni senki?
Kérdeztem bátortalanul, nem repestem az örömtől, hogy itt tartogat nekem meglepetéseket. Azért ez nem az otthoni négy fal között szituáció…

Vetkőzz le!

Engedelmeskedtem…

Majd Viktória táskájából hamar előkerült két kötél. Rá kellett meztelenül térdelnem a gyóntató emelvényre. Majd a lábaimat a kezeimmel hátul jó szorosan összekötötte miközben térdeltem, a derekam az imaléchez kötötte, a maradék kötéllel pedig a heréimet rögzítette a léchez…

Viktória tekintete mindent elárult… önkívületi állapotban volt, mintha csak adrenalin lenne a vérében, semmi más. Üveges rideg szemei jégbe voltak fagyva, könyörtelen tekintete mégis tüzet ontottak magukból.

Most vallani fogsz Zoli!!! És utána megkapod a feloldozást egyből, majd vészjóslóan elővett egy ötven cm-es csapót ami tíz centi széles és max. egy cm vastag volt, erős gumis anyagból.

Sorold fel bűneid!!! És ha valamit kihagysz akkor dupla büntetést kapsz!!

Kezd!

De…de… most?

Ne szórakozz!

Tss…

Hatalmas pofont kaptam, csengett a fülem tőle, amitől egyből elkezdtem sorolni bűneimet.
Nem viselkedtem elég tisztelet tudóan. Engedetlen voltam és nyafogtam…

Ennyi?
Tsss….

Áuuu.. nem, nem, folytatom Viktória Úrnő.

Nem tettem meg mindent, hogy Úrnőm örömét lelje bennem. Nem viselkedtem mindig megfelelően. Engedély nélkül kívántam meg többször is Úrnőm gyönyörű testét…
Nem bírtam oly erővel a fájdalmakat amiket Úrnőm kiszabott rám, hogy büszke lehessen rám az elviselésükért. És még rengeteg bűnöm van Úrnőm, de buta fejemmel nem emlékszem mindre, kérem büntessen meg Úrnőm!!

Hmm???

Valóban? Azt szeretnéd, ha megbüntetnélek?

Igen Úrnőm, kérem legyen könyörületlen.

Tudtam, hogy Viktória így is úgy is meg akar majd büntetni, gondoltam ha elébe megyek kevesebbel is megúszom…

És ezért is kapsz büntetést Zoli!!!
Mert szórakozol velem, Te velem ne szórakozz, te féreg, azt hiszed ha büntetést kérsz majd könyörületes leszek?! Hmm?? Te ne akarj engem manipulálni, átlátok rajtad, olyan vagy mint az összes puhatestű!

A büntetésed az egész templomot betöltő muzsika lesz, hallani akarom a vízhagodat…

Ezzel Viktória elment és bezárta a templom ajtaját, majd visszajött és közölte, hogy 35 herecsapást kapok a paskolóval, öt másodpercenként fogok egy ütést kapni, addig amíg le nem megy a 35 ütés, vagy be nem szarok, vagy el nem ájulok… szóval nem lesz holmi sétagalopp.

Véremet ekkorra már elöntötte az adrenalin, és remegtem izgalmamban és félelmemben. Tudtam hiába könyörögnék…
Ezzel Viktória rácsapott először a heréimre, amitől én egyből felkiáltottam, hisz a heréim mint minden férfinak nagyon érzékenyek, és rettentően fájt, majd jött a 3. és 4. ütés, a könnyeim hamar elkezdtek folyni és a hangom is betöltötte a templomot. Rendesen, tüdőből kiáltoztam, rémisztő volt hallani a hangom ahogy vízhangzik és visszacsapódnak a templom falairól és a kúpszerű tetőről. Viktória kíméletlenül folytatta a kínzásomat, nem kegyelmezett, és nem is sajnált, szimplám élvezte, és tetszett neki a vergődésem. Egyre elviselhetetlenebb volt a kín, és úgy éreztem magam mint ha csak a pokolban lennék, hisz nem érzetem mást, vagy nem gondoltam másra mint az állandó erős fájdalomra. Önkívületi állapotban voltam, reszkettem, fájdalmasan fel- fel üvöltöttem kínomban, de kibírtam nagy nehezen a 35 csapást. A végére enyhe hányingerem is volt, a hasam is fájt, a combjaimba is kisugárzott a fájdalom, a heréim meg egyenesen luktettek és be voltak dagadva. Ki voltam készülve, de megköszöntem Viktória Úrnőnek, hogy jobb szolgává akar nevelni, hogy foglalkozik velem, és, hogy megbüntetett.

Viktória örült annak amit mondtam és nyomott egy puszit a homlokomra, majd eloldozott, és el is hagytuk a templomot. Hazafelé szótlan voltam, el- el bóbiskoltam néha. Majd késő este amikor megérkeztünk vettünk közösen egy fürdőt a kádban, amikor is ki kellett nyalnom Viktória Úrnő fenséges punciját úgy, hogy közben maszturbálnom kellett, de a legvégén nem élvezhettem el.

Este a ketrecben kellett aludnom megkötözve az ágy végében. Viktória annyit mondott mielőtt elaludtam volna, hogy holnap a saját akaratomat fogja meggyötörni, mert, hogy nőnek fog öltöztetni és ribanca leszek... Holnap vár egy embert aki 100 Ft-ért seggbe fog kúrni…

És még így is sokat ad értem, mert nem érek 100 Ft-ot sem.

Ettől teljesen megrémültem és undor fogott el, fújj na nem ezt nem hagyhatom, ezt nem is szeretném, ezt nem teheti meg velem, ez ellent mond minden józan észnek… Jártak a gondolatok a fejemben, majd lassan, de jó nagy gyomorgörccsel elaludtam.


Folyt. Köv.

Comments (0)

The comments are only available after login.