Téli kaland, a terv. (1)
2014. 01. 19. 17:16 | Published: 1362x
Nem régen egyik barátommal sétáltunk hazafelé hajnaltájt egy buliból. Sok mindenről beszélgettünk kezdetben, majd már arról mesélt, hogy van egy érdekes különc szokása, mely szerint úgy szeret síelni, hogy a síléceken, meleg sport zoknikon és természetesen a spéci sícipőkön kívül nincs más rajta. Nem csodálkoztam, mert már régebben hallottam e mániájáról, és akkor kitárgyaltuk, hogy szikrázó napsütésben, magaslati, ritkás levegőn még a lejtőkön lefelé száguldás közben sem fázhat meg az emberfia. Sífutásnál meg haladjon nyílt terepen s nem fák között. Vagyis a napon kell maradni és mindig mozogni. Ha pedig valamiért megáll, főleg hosszabb időre, akkor azonnal öltözni kell. Honnan? A hátizsákból!
Így nem a témafelvetés lepett meg, hanem a folytatása. Végre az interneten találkozott egy fazonnal, aki hasonló mániával bír, mint Ő. Ráadásul – lelkendezett - rendelkezik olyan búvóhellyel, ha nem is a Magas-, de a közelebbi Alacsony-Tátrában, ahol, amelynek közelében kiélhetőek, megélhetőek e vágyak.
Hamarosan az is kiderült az elbeszéléséből, hogy már jó ideje leveleznek. Kezdetben németül, majd már magyarul, mert kiderült, hogy a srác csallóközi, így természetesen a szlovák mellett tűrhetően beszél magyarul is.
A levélváltások során azt is tisztázták, hogy nem véletlenül találtak egymásra egy nemzetközi bdsm oldalon, mert a mániájuk mellett a fetisheik is egyezőek. Robi elbeszéléséből végre számomra is kiderült, hogy azért mesélte mindezeket el nekem pont most hazafelé, mert hamarosan, a jövő hét pénteki napján, elutazik a sráchoz és csak vasárnap estére tervezi a haza érkezését. Viszont nagyon szeretné, ha valaki – legalább én - pontosan tudnám hova ment, kihez és miért, mert ezt otthon nem mondhatja el.
Robi barátomnak megköszöntem a bizalmát és megígértem, hogy távolléte alatt naponta felhívom. Informálódom tőle, hogy minden rendben megy-e odakint. Javasoltam, hogy erre előre megbeszélt, kódolt szöveget használjunk, ha valami gond mégis lenne, akkor tudja jelezni részemre. Szintén előre egyeztetjük, hogy akkor mit és hogyan tegyek.
A barátom gyorsan megköszönte ezt, s kifejtette azonnal, hogy reméli, semmi baj nem történik, sőt nagyon fogja élvezni a három napot, de mégis fő az óvatosság. Egyetértettem. Megemlítettem, hogy nem egy vékony srác, megfelelően edzett, izmos testű is, az esze is a helyén van, nem iszik, így leitatni sem nagyon tudják, ezért aligha hiszem látatlanban, hogy a másik srác kárt tud, s főleg akar tenni benne. Robi megállt, elgondolkozott a hallottakon, majd elővette és megmutatta a mobilján a vendéglátója fényképeit. Ezeken egy hasonló testalkatú, normális, izmos srác volt látható. Bizalomgerjesztő volt a srác, nekem is tetszett, amit meg is említettem a barátomnak. Az nyugtázta, majd kis gondolkozási idő után azért elmondta, hogy nem is lenne benne félsz, ha csak ketten találkoznának. Majd újra hallgatott egy sort, végül azért kibökte felém fordulva:
- Tudod, úgy döntöttünk közösen, hogy a kellemest a hasznossal összekötjük. Vagyis lesz a dácsája közelében napközben mezítelen síelés, sífutás nekünk, kettőnknek, mert hiszen főleg ezért is találkozunk ott, és a terep erre alkalmas is, mint már említettem korábban. De utána este/éjjel lennének még más vendégek is rajtunk kívül a házban.
- Mások? Hányan? S miért? – csaptam le rá a kérdéseimmel izgatottan s éreztem, hogy a java csak most fog jönni. Így is lett.
- Pontosan nem tudom, mert Ő sem tudta még eddig. Azt beszéltük csak meg előzetesen, hogy a dácsában összesen 6-8 alvóhely van, de tudod „sok jó ember kis helyen is elfér” így szól a mondás. – idézte, majd elgondolkodva folytatta:
- A levelezőtársam, aki Jiri névre hallgat, azt szeretné, ha minél többen lennénk a közös bdsm játékhoz, mert úgy élvezetesebb. – írta le. – Biztosított azonban, hogy csak olyanok lesznek ott, a barátai, akiket már régóta ismer s tudja garantálni, hogy csak az történik, amit minden résztvevő akar, s amibe mindenki beleegyezik előre.
- Előre? Hogyan? Ezt is lelevelezitek? Ti? – szóltam közbe.
- Úgy gondolta, hogy megérkezéskor, a bemutatkozást követően, erről is részletesen beszélgetnénk mindannyian, közösen. Elmondanánk a tabuinkat, vágyainkat, szándékainkat és feltennénk a felmerülő kérdéseinket. Így történne az egyeztetés előtte, nem előre. – válaszolta a barátom. Kicsit megint elgondolkozott, majd folytatta:
- Küldött képeket a dácsájáról is, íme – szólt, s elővette megint a mobilját és azon mutatta meg a képeket, melyek kívülről is, de belülről is mutatták a rönkházát.
A ház emeletes volt a képeken. Egy domb alján feküdt, körülötte sík mező, csak távolabb voltak fák s mintha a távolban egy patak is látszott volna. A későbbi képeken látszott, hogy a házban felül két hálószoba (egy nagyobb s egy kisebb) található 4-6+2 hálóhellyel. Szinte másnak nincs is volt hely fent, az ágyakon kívül. Lent a földszinten található a konyha, fürdő, WC, valamint egy nagyobb nappali helyiség, ahol akár 8-10 fő is tartózkodhat. A nappaliban, az emeletre vezető lépcső alatt, egy kandalló is helyet kapott, így az adja a meleget. Kintről egy zárt előtérbe léphetünk, amivel a nappali összenyitható s akkor nagyobb lesz a tér lent. Innen lehet még megközelíteni a mellékhelyiségeket és a konyhát is. Érdekesség, hogy a ház teljesen alápincézett és az is kifűthető külön kályhával, ami lent van. Bár oda belülről nem, csak a házat megkerülve kívülről lehet lejutni, de úgy van berendezve, hogy egy nagy asztal áll a közepén és végig padok kétoldalt, de marad még szabad hely is. A bejárati ajtóval szemközti falat függöny takarta el, mögötte még van valami, akár tároló is lehet.
- Érdekes a hely, a ház és sok mindenre kihasználható, akár a pince is. – feleltem s eltöprengtem a látott képeken, majd folytattam:
- Tudod, elnézve a képeket, tényleg ideális a hely egy több napos bdsm játékhoz is, akár 24/7 formában. A sífutást is bele lehet kombinálni a játék részeként. – folytattam merengve, tervezgetve közben, majd megakadva, barátomra nézve megkérdeztem:
- Te mit mondtál magadról előzetesen? Sub, vagy Dom vagy?
Barátom kicsit tétovázott, majd nehezen kezdve ezt válaszolta:
- Te tudod, hogy én switch vagyok, tehát lehetek ez is, az is.
- Tudom, ezért is kérdeztem meg. Jirinek, azaz Gyurinak mit mondtál magadról? – sürgettem a válaszát.
- Hát, az igazat, de hozzátettem, hogy mindkét oldalt egyaránt szeretem, élvezem. – felelte vontatottan Robi.
- S Ő mi? Ezt tisztáztátok már a levelezésetekben? – kérdezgettem tovább a barátomat.
- Már, mint a Jiri? Ő Dom, egyértelműen az. – felelte határozottan. – Tudod a levelezés során az az érzésem támadt, hogy a barátainak többsége is az, vagyis domok.
- Ne már, hogy öt Dom legyen egy szolgára. – nevettem el magamat ezt hallva. – Ez szokatlan lenne, meg nem is életszerű. Ennyire hülyék nem lehetnek, hogy ezt így tervezzék. – jelentettem ki megrökönyödve a hallottakon.
- Nem, persze, hogy nem. Jiri biztosított, hogy legalább lesz még egy szolga közöttük, de iparkodik, hogy inkább kettő legyen. Azaz pariban legyünk s én elsősorban hozzá fogok tartozni, az ő személyes szolgája leszek csak. – hadarta el egy szuszra a választ.
- Mi fogunk aludni együtt a fenti, kisebb szobában is. – tette még hozzá nyomatékkal.
- De ezt ugye Te nem hitted el? Még magadban sem? – kérdeztem meg hitetlenkedve.
Látva barátom lehajtott fejét, elboruló tekintetét, tudtam, hogy pontosan célba találtam a kérdésemmel. Ezért vannak kételyei neki is. Tulajdonképpen azért is mesélte el nekem az egészet, még az elindulása előtt, hogy megossza ezt a terhét velem, kicsit csökkentse a felelősségét és nem utolsósorban tőlem várja a megoldást, amire ő nem jutott. Elnevettem magamat, mire végig gondolva, a végére jutottam. Barátom kicsit furcsán nézett rám, mi ebben olyan mulatságos? – gondolhatta s megtorpant. Én meg átfogtam a vállát s elindultam.
(folyt. köv.)
Comments (0)