Articles by time
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Szolgaságom I.

Deleted user
2009. 07. 10. 05:58 | Published: 741x
Az én történetem egy semmit mondó chattes beszélgetések vette kezdetét. Egyik közösségi portál BDSM szobájában megszólítottam egy semmire nem utaló személyt. Kiderült egy Dominához volt szerencsém, ki éppen akkor unatkozott, így lesüllyedt az én szintemre és beszélgetésbe kezdtünk. Tudtam az én tudásom, a vágyálmaimból állnak, így inkább merészkedtem kérdésekkel zaklatni. Eddigi tapasztalataim ellenére nem hajtott a francba, hanem próbált válaszolni, majd megadta az e-mail címét is. El sem akartam hinni, így nem is fordítottam Neki jelentőséget, hisz ezt is egy lepattintásnak vettem, de mikor pár napra írtam egy levelet rá kellett döbbennem, hogy nem kamu cím volt és másnap talán már választ is kaptam. Parancsait a vágyaimhoz alakította és képekkel kellett igazolnom. Mivel elmeséltette velem, hogy hetero pasi létemre vonzanak a női fehérnemű, szívesen járnék abba, sőt régebben nőnek öltözve egy erdei úton prostit is játszottam, a feladatom, hogy munkában női harisnyában legyek. Számomra ez nem bünti volt, hanem jutalom. Így képekkel bizonyítottam a feladat végrehajtását. Több levélváltás után kiderült én a BDSM lightosabb formáját szeretem, így a Dominám levette rólam a kezem és mint mentorom próbált csiszolgatni, mint egy frissen szerzett gyémántot. Persze tudta az én vágyam a fóliázás, a nyakig földbe temetés. Ez mind azért, hogy magatehetetlen lehessek, hogy érezzem, nem tudok mozdulni. Ildi, hisz már nem a Dominám volt, így tegezhettem is, próbált erről lebeszélni, de én engedetlen voltam. Hosszas levelezés után, mikben kölcsönösen írtunk vágyainkról, elképzeléseinkről, eddigi tetteinkről, jött egy érdeklődés mit furcsálltam
is.
" István! Melyik nap tudsz elszabadulni a munkádból, a menyemasszonyodtól? Jó lenne reggeltől késő estig tartó kimenő."

Én egyeztettem a munkahelyemen a főnök asszonyommal, majd a menyasszonyomnak előadtam egy elég hihető fedő sztorit és mikor mindkettőtől pozitív volt az engedély megírtam:

" Kedves Ildi! Hosszas intézés után 3 nap múlva
tudnám megoldani a függetlenségem!"

Szinte azonnal jött a válasz, melyben kaptam egy GPS koordinátát és azt, hogy reggel nyolcra legyek ott. Pest közelébe volt a hely amit kaptam, így több órás autókázás állt előttem.

A megnevezett nap előtti este már 8 után feküdtem, de aludni nem bírtam az izgalomtól. Nem tudtam elképzelni Ildi miért ily titokzatos, hiába kérdezgettem, csak a mosoly jelek jöttek vissza. Hajnalban indultam, hogy biztos ott lehessek. Egy parkoló volt a megadott helyen. Pár kamion állt bent, egy két munkásokat szállító személykocsi és egy ezüst szürke Lagúna. Mivel nem tudtam mit keressek megálltam a Toyotámmal és vártam. Pár pillanat múlva a lagúna reflektorai kacsintottak felém. Lassan elindultam és leparkoltam mellé. Egy csinos hölgyike napszemüveggel a szemén, kendővel a fején mely sálként folytatódott szólt ki csengő hangon.
-Szia Istvánka! Késtél két percet! -mondta
kedvesen, de szemeivel ölni tudott volna.- Zárd le a kocsid és ülj át a hátsó
ülésre.
-Szia Ildi! Bo..
-Csend!-ripakodott rám már idegesebben.
Teljesen elfelejtettem, hogy tud szigorú is lenni a virtualitáson belül is és ez a megnyilvánulása zavart, hisz azt hittem a levelezésünkkel szoros barátság alakult ki, Erre tessék leoszt. Nem baj gondoltam, ennyit az én ember ismeretemről. Gondolat megfutott az agyamba ezzel a bunkó nővel minek akarok én bár mit is. Indítani kéne és menni a dolgomra, de valami ismeretlen bizsergés nem engedte beindítani az autót , inkább kivettem a kulcsot kiszálltam, bezártam az autóm átültem az Ő kocsija hátsó ülésére. Egy szatyor volt a földön és hihetetlen kényelmes volt az egész hátsó ülés. Elhelyezkedtem, bekapcsoltam az övem és dicsérni akartam az autót:
-Te Ildi ez roppant kény....
-Csend!- csattant a szava, majd lággyá válva folytatta.- István fiam ha kérhetlek akkor szólj ha kérdezlek.
Köszönöm.
Ekkor indított és nő létére egy sportos rajtot vett. Az autó roppantul feküdte az utat, ringott alattunk és eszement tempóban közeledett az M3-as autópálya felé. Mikor felhajtottunk Miskolc irányába a
tempómattot 160 km/h -ra állította és a tükörbe nézve, először mióta beültem, hátra szólt.
-A szatyorba van egy csukja húzd a fejedre és feküdj el az ülésen.
Én szótlanul kikapcsoltam az övem, fejemre húztam a csuklyát min nem volt csak egy nyílás a számnál és ahogy kérte lefeküdtem. Figyeltem a sötétben egyre kifinomultabb érzékeimmel és éreztem a tempó
egyenletességét. Tán 15-20 perc elteltével hirtelen lassítás, kemény fordulók, melyből tudtam lehajtottunk a pályáról és ismét gyorsulás, majd egy település lehetett, mert kanyarogtunk, erős gyorsítás- fékezés, mint egy ralli verseny részese, éreztem magamon a terhelést, míg nem lassú tempó, talán hegymenet és föld út a kocsi helyzetéből és ringásából. A légkondi kellemes suhallata nem éreztette a kinti levegőt, csak mikor Ildi kinyitotta az ajtaját csapott meg a már reggeli hőhullám is. Kinyílt az én ajtóm is és Ildi keményebb hangon
szólt!
-István! Fejedről ne vedd le a csukját, szállj ki fogd a vállam és kövess.
Tűzött, égetett a nap. Csend volt körülöttem, talán távolból hallható volt az emberiség zaja, de ez a hallucinációm is lehetett, majd hirtelen a csendet egy számomra régen hallott kakukk hangja törte meg. Közben kulcs csörgés, lánc csapódás, rozsdás kapu nyikorgás, majd robbanásként a becsapódása és ismét a csend. 20 métert is mehettünk földön, homokon mikor is a nap égetése megszűnt, de a szellő játszott a csupaszon marad testrészemmel, mint a lelkek kik suhannak az emberek között. Ezen merengésem Ildi szavai törték meg.
-Csukja marad, vetkőzz meztelenre és ereszkedj térdre.....
-Na de... -kezdtem volna mikor a karomon kicsi szúrást éreztem majd egy rettenetes rándulást a karom izmaiban.
-Nincs de! Emlékszel mit meséltem... ez egy sokkoló a legkisebbre állítva, de most csavartam a maximumra, ne akard, hogy megérezd milyen az, nem a rég áhított tehetetlenség jön, hanem a kín amit Te nem
szeretsz. Tehát vetkőzz, én itt vagyok egy nyomásnyira.
Vergődtek a gondolataim, éreztem a sokkoló hatását és parázni kezdtem. Jól tettem, hogy egy pszichopata társaságát választottam? Nem időztem, mert tudtam erről a nőről nem ismer kegyelmet, hisz mindig mondta
nem neki fáj, így rettentő kegyetlen tud lenni. Kigomboltam az ingem, letoltam a nadrágom, közben hallottam, Ő is talán vetkőzik, de az nem lehet, hisz arra tanított a Domina nem mutatja testét a subjának és azt hiszem a barátságunk az Ő kívánságai felé rohan.
-A kis gatyát is mielőtt hátul megjelenik a vonalkód a seggedből....
Nincs apelláta, hisz felszisszent a sokkoló, de már hangosan, vagy a közelség, vagy a nagy feszültség miatt. Ugrottam a gatyámból, kezem a farkam elé tettem és álltam. Hallottam Ő még serénykedik mikor eszembe
jutott, térdelnem kell. A térdemen az anyaföldet éreztem. Kezdtem félni, hisz hallottam a ruháim elvette, a kulcs kiesett a nadrágból, mire Ildi motyogott valamit és egy asztalra, székre dobta. Valami ismeretlen hangok közeledtek, talán lépések, mikor a karomon a latex puhaságát éreztem, majd a hátamon is
végig siklott az a valami mi nagyon izgalmas volt. Éreztem nem bírok magammal, nincs önuralom, mozog a farkam.
-Látom tetszett az ötlet a kopasz farokról. Így nekem is jobban tetszik. De tudod mit Istvánka vedd le a csukját.- jött a hang már a hátam mögül. Mikor levettem a szemem szinte beszűkült oly fájdalmas volt a
fény, semmit sem láttam, de nem is volt esélyem, hisz egy selyem kendő már tekeredett is a szemem köré.
-Szépen állj négykézláb..... Úgy.... fejed közelítsd lassan a föld felé.... ELÉG.... nyújtsd ki a nyelved és nyald. -az undor kerülgetett, mit kell nyalnom mikor megéreztem a latexet. Allelúja ez egy latex cipő, csizma.... Nyaltam felfelé és már nem is támaszkodtam, mikor elértem a térdet amit még mindig latex fedett, majd nyelvemmel megéreztem a harisnyát. Ekkor a fejem kesztyűs kéz fogta meg az arcomon, egyenesített fel és
valami tündéri hang suttogta.
-Szoríts össze a szemed roszcsontka, leveszem a kendőt, majd szogd a fényt......

Comments (0)

The comments are only available after login.