Érdekes találkozás a Ligetben (2)

A Mcdonald’s-ban Gabival sok mindenről beszéltünk, majd végül már tegeződve abban állapodtunk meg:
- Akkor, amit csak így mondhatok el az az, hogy nem csak hím vagyok, de domináns hím is, mint megállapítottad az előbb. Viszont dominánsként sok mindent nem a megszokott módon teszek, szeretek. Viszont mindig úgy teszem, hogy a másiknak is kellemes, kéjes legyen. Mindaddig teszem így, míg nem tiltakozik, persze nem játékosan, hanem halálos komolyan, mert akkor megállok, s nem teszem tovább. Tehát jól meg kell gondolni, mikor van itt az ideje a halálosan komoly tiltakozásnak!
- Érdekes és meggondolandó az általad felvázolt szituáció. De, legyen. Benne vagyok! Mehetünk is! – jelentette ki Gabi.
Miközben felszedelőzködtünk, én elvittem a tálcákat, visszapillantva láttam, hogy Gabi diadalmasan odanézett a srácokra, akikkel bejövetelemkor csevegett. Magamban nevettem ezen. Azonban a folytatásra nem számítottam.
A két srác hirtelen felállt az asztaluknál, valamin vitatkoztak. Az egyik a karjánál fogva a másikat vissza akarta tartani valamitől, de az kitépte a karját a szorításból. Elém penderült s sziszegve megszólalt:
- Ribanc ez, nekem elhiheti. Jobbat nem talált Magának, mint ilyent felszedni?
Nem sokat gondolkoztam, hanem visszakézből szájon vágtam a srácot, majd csak ennyit mondtam neki:
- Bocsánat, túl széles volt a mozdulatom. Ha kérhetem, társaságomban lévőről jót, vagy semmit se mondjon! Köszönöm. Viszontlátásra! – szóltam s megfogva a lebénult Gabi karját, kiengedtem magam előtt – bár illetlenség, alapos, mégis most ez volt a célravezetőbb s utána magam is kiléptem a Mcdonald’s ajtaján. Nem jött utánunk senki. Visszanézve még láttuk, hogy az asztaltól odalép a másiksrác, újra lefogja, visszatartja a pofont kapót attól, hogy utánunk jöjjön.
Kint az utcán leintettem egy arra haladó taxit és bemondva a címemet, elhajtottunk a helyszínről. A taxiban nem beszéltünk az incidensről, csak mikor beléptünk a lakásom ajtaján, már belül fordult felém Gabi és kérdezte meg:
- Akkor is megvédtél volna a sráctól, ha azt tudod, hogy nem vagyok lány, fiú vagyok?
- Igen, akkor is. – feleltem. – Igen, akkor már nem csak éreztem, de tudtam is, hogy magad is srác vagy. Az érdekes, kívánatos, szép, feminin fajtából. A srác pedig megérdemelte, amit tőlem kapott, több okból is: egyrészt, egyszer már kifejtetted, megvilágítottad számára, számukra, hogy nem érdekelnek téged ők; másrészt ilyen pimasz, arrogáns módon megjegyzést tenni nyilvános helyen akkor sem ildomos, ha netán tán igaz is lenne, pláne nem, ha nincs igaza. Harmadszor meg, senki sem volt kíváncsi a véleményére, ami lehet neki, de tartsa meg magának!
- Köszönöm Félix. Igazi úr vagy. Kérj, tégy bármit, örömmel megteszem Neked. – szólt Gabi megindultan és a nyakamba borult, majd olyan hirtelen visszakozott is zavartan.
- Már baráti puszit sem kaphatok Tőled? Eddig tartott csak: a „Kérj, tégy bármit, örömmel megteszem Neked?” – incselkedtem most már én Gabival. Az csak legyintett, nyakamba borult és sírni kezdett, miközben csókolgatott és hagyta, hogy visszacsókoljam mindenhol. Így nem volt mit tenni, ölbe kaptam s úgy vittem be a szobába és tettem le a nagy füles fotelomba.
Ott elé térdeltem, kezembe, kezelésbe vettem a szép lábait. Simogattam, puszilgattam, majd kiléptettem a cipőjéből s zokniját levéve a lábujjait szopogattam végig egyenként, majd kettesével, kezemmel csiklandozva a talpait, de nem volt csiklandós. Örömmel és élvezettel nyugtázta a lábai kényeztetését. Jó ideig játszadoztunk így élvezve mindketten ezt, mikor halkan megszólalt Gabi:
- Még most is el tudnád képzelni, hogy Gabi lány?
- Igen, még mindig, de ha nem haragszol, nem vagyok kétségbe esve, hogy nem az!
- Miért? Nem szeretnél jobban egy csajszit?
- Tudod, erre több válasz is adható lenne, de az igazi az, hogy egy Subot jobban szeretek annál, mintha a Sub nő.
- Tessék? Hogy mondtad? Kit szeretsz jobban? Egy Subot? Miért, csak nem Subnak nézel engem? – kiáltott fel felháborodva Gabi.
- Emlékeztetlek: „Kérj, tégy bármit, örömmel megteszem Neked?” – mondtam nevetve Gabinak. – Igen, a Subom leszel, ma este!
- Fújj, csak azt nem! Nem alázkodom meg előtted, azt nem fogod tenni velem! Nem! – kiáltott fel Gabi újra felháborodottan.
- Várj, s ne kiabálj! Aki kiabál, annak soha sincs igaza! – figyelmeztettem halkan Gabit. – Inkább meséld el, hogy hol, mikor, kivel élted át azt az élményt, vagy élményeket, ami miatt tiltakozol a subság ellen!
Kis idő kellett, míg Gabi megnyugodott, lehiggadt. Újra már elengedte magát, elnyúlt a fotelban, de megkért, hogy simogassam tovább a lábait, talpait, majd lassan megszólalt:
- Tudod, volt olyan időszakom, mikor bárkivel elmentem, ha fizetett ezért nekem. Bármit, akkor sem tettem meg, de mégis egyszer előfordult, hogy egy még náladnál is idősebb pasi fizetett s ugyan csak abban maradtunk előre, hogy megfogdoshat itt-ott s leszophat engem,más nem történik. Mégis, mikor már nála voltunk, a lakásán, hirtelen bilincset csatolt a csuklóimra, majd térdre kényszerített, megszopatta és ki nyalatta magát velem, miközben folyamatosan parancsolt és Subnak szólított, vagy ami még rosszabb volt, szolgának. – kezdte Gabi az elbeszélését.
- Hallgatlak, folytasd!
- Kényszerített, hogy alázkodjak meg előtte, ütött-vert egy bottal, majd bőr korbáccsal is, hogy kék-zöld lett a testem, mire szabadultam tőle. Fel is pofozott, ha engedetlen voltam, hajamnál fogva húzott a szőnyegen és a végén rám térdelt, majd kiverte a lottyadt farkát az arcomra spriccelve. Brrrrr! – rázkódott meg a visszaemlékezésére, a történtek felidézésére.
- Szegény Gabi! – sóhajtottam fel, majd simogattam tovább a lábait, amit elhalmoztam csókjaimmal is.
Jó ideig egyikünk sem szólt egy szót sem. Hallgattunk, mindenki el volt a maga gondolataival foglalva. Hosszú idő után szólalt csak meg Gabi:
- Ugye, Te nem ilyen vagy? Nem ezt értetted Sub alatt?– kérdezte reménykedve.
- Tudod, Te egy szívtelen, rigolyás, érzéketlen öreg faszit fogtál ki Magadnak. Nem ez a jellemző és bár van ilyen is.
- Miért, hogyan lehet ezt másképpen tenni? – kérdezte meg már Gabi, de láthatóan érdeklődően, kíváncsian.
- Tudod, ezt elmondani nem lehet, ezt csak megmutatni, csinálni lehet, mert akkor megérzed a különbséget azonnal a régi, rossz, kellemetlen emléked s a kellemes között. Ehhez azonban az is kell, hogy kicsit elengedd Magadat! Lépj ki a megszokottból, hagyd Magad mögött a rutint, az előítéleteket, légy nyílt, kíváncsi és érdeklődő és bizakodó, azaz bízd Magadat arra, aki a vezetőd lesz ezen az úton.
- De nem könnyű bízni, bárkiben is, ha voltak rossz tapasztalataim már! – kiáltott fel hitetlenkedve Gabi.
- Így van. Bárkiben nem bízhatsz meg, de ha majd találsz valakit, akiben megbízol, akinek csukott szemmel is megengeded, hogy vezessen arra, amerre gondolja, hogy Neked is jó lesz, amit átélsz, akkor hunyd be a szemed, bízd rá Magadat! Indulj el arra, amerre vezet s hagyd vezetni, vezettetni Magadat! Bizalommal.
- Igen, az jó lesz. – szólt Gabi, majd kis gondolkozás után lehunyta a szemeit.
(folyt. köv.)