Articles by time
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

GVízió

Deleted user
2009. 06. 27. 08:06 | Published: 767x
Meleg nyári este volt....szaporán szedtem a lábaimat, hogy el ne késsem a megbeszélt találkozóról. A kiskockaköveken minduntalan meg-megbotlott a bokám a tűsarkú cipőben. Ideges voltam, noha mindenre felkészültem, mégis...tökéletesnek kell lennie, nem találhat bennem semmi kivetnivalót...nem akarom, hogy csalódjon bennem. . Viharosan becsaptam magam mögött a taxiajtót, a sofőrrel közöltem a címet, és próbáltam a gondolataimat csak hozzá terelni...hozzá, a GAZDÁMhoz.
Az autó kis tükrében zavartan igazítottam még egyet a sminkemen, majd szinte visszaszámlálásszerűen hajtottam az időt amíg oda nem értünk. Fizettem, majd egy ügyetlen próbálkozást tettem az autó elhagyására, de a ki nem csatolt biztonságiöv visszatartó erőnek bizonyult, kényszeredett mosollyal konstatáltam, hogy a taxi bondage-ba kerültem. Laza szabadulási kisérlet, és végre a ház irányába vehettem az utamat.

Az ajtónál állva jeleztem a megbeszéltek szerint, majd magam mögött tudtam az utcát. Félhomály fogadott a lakásban, nem láttam Őt, de éreztem a jelenlétét, a sötétben úgy viselekedik az ember teste, mint egy detektor, képes érezni a hőt, a hangokat vmi egész más perspektívában dolgozza fel, minden idegszála kiélezetten vár arra, hogy vmi ingert csalogasson a közelébe, Prédaérzés, mint amikor a vad támadni készül...mégis kéjjel telítő, és saját testet igába hajtó.
-Vetkőzz, mutasd magad!-szólalt meg hirtelen a félhomály jótékony takarásából az ismerős hang, hidegen csengett, ellentmondást nem tűrően, mégis biztonságot jelentett, gyűlölöm a csendet, a magányt jelenti számomra.
Kapkodó ujjakkal húztam le a leheletnyi felsőmet, majd a kis bőrszoknyám a bokáimnál landolt, s kecsesen kilépve belőle ott álltam a fekete harisnyatartó fogságában, enyhén remegő térdekkel, lesütött szemekkel.
A Magáé vagyok Uram!- préseltem ki az ajkaim közül, majd engedelmesen térdre ereszkedtem, és vártam a további utasításokat. -Hmm.......nem nézhetsz rám! -mondta lassan, szinte elmélázva- -Nyúlj előre vakon, és az odakészített fekete kendővel kösd be a szemed!
Finoman tapogatózva kerestem meg a fekete selyemkendőt, majd szorosan a megfelelő helyre kötöttem. Hallottam, amint megreccsen a parketta Gazdám léptei alatt, és felém közeledik. Szeretem ezt a fajta bizonytalanságot...amikor nem tudom honnét, és mi ér...amikor a valószinüség sugara mindenfelől átjárja a testemet, és az első érintkezési ponttól koncentrikus körökben szaladnak szét rajtam a libabőrök. Hihetetlen súllyal nehezedett rám az érzés, ahogyan a szabadon hagyott tarkómat megfogta. Éles nyakörvként záródtak az ujjai az érzékeny bőrön. A testemben vad orgiákat keltett a vágy, ahogyan a szorítás erősödött...a padlóig nyomott le ezzel a mozdulattal. Imádtam érte.....letaglózva lenni, a porban mocsokban feküdni...noha csak asszociációs képként ugrott be az élmény, de a testem már is látható jelét adta a személye felé irányuló éhségemnek.
-Tégy a semmivel egyenlővé!-könyörögtem szaggatott ütemben kiejtett szavakkal, és közben folyamatosan belső orgazmusok riogattak a levegőhiány okozta enyhe melankóliától...... Hirtelen hatalmasat csapott a szabad kezével a felkínálkozó hátsómra, ezzel mintegy kirebbentve a féleufórikus állapotból. Az ápolt ujjaival keményen a pinácskámba nyúlt, hogy ellenőrizze, megfelelő-e az általa kiváltott hatás.
A szoba csendjét szinte felszaggatta a belőlem kitörő sóhaj.....-Most öltözz fel, és menj haza, ennyi idő jutott ma rád, alázatos ribancom!-s már csak az eltávolodó lépteket hallottam. Zihálva kapkodtam magamra a ruháimat, és valami különös hiánnyal a lelkelmben távoztam a lakásból. Arcul vágott a felismerés.....nem az hiányzott, hogy befejezze amit elkezdett, hanem a tudat, hogy velem van. Függőséget okoz....lerombolhatatlant.


Comments (1)

The comments are only available after login.