Articles by time
2024. 04. (58)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

álom volt talán?

Deleted user
2008. 07. 23. 20:19 | Published: 872x
Valahogy mindig is sejtettük egymásról, hogy vonzódunk a BDSM világához. Persze amikor Vikitől rákérdeztem finoman, kitérő választ adott. De ugyanakkor hagyott egy kis kaput nyitva, hogy a gondolat nyugovást ne hagyjon. Aztán egyszer egy portálon mintha beszélgettünk volna, úgy őszintén, tabuk nélkül, de akkor abban a pillanatban egyikünknek sem tűnt fel. Pár hétre rá azonban Vikinek összeállt a kép, és a tettek mezejére lépett.

Azt már régóta tudta, hogy szeretem a bőr holmikat. Gyakran említetem neki, hogy jól állna rajta egy bőrnadrág. Az ominózus napon felhívott, hogy ugorjak át kora délután hozzá, valamibe be szeretne avatni. Kb. 2 óra lehetett, amikor beléptem a társasház ajtaján. A harmadikon lakott, és persze a lift nem volt jó, ahogy a szokás. Amúgy egy 6 emeletes panellakásban lakott egymaga egy kétszobás kis lakásban. Gyors léptekkel felsiettem a lépcsőn. Csöngettem, de semmi. Majd kopogtam az ajtón, és erre motoszkálás zaja bentről, majd az ajtón a kisablak kinyílt. Ott állt Viki talpig feketében, bőrnadrágban és fekete pólóban. Haja finoman ölelte körbe arcát. Furcsán nézett rám, majd odaintett az ablak rácsához, és halkan a fülembe súgta:
- Vedd le a ruháidat!
- Itt most?
- Aha, persze, és dobd be az ablakon őket! - Miközben ezt súgta finoman mosolygott.

Jó volt látni, ahogy a szemében a vidámság és a pajkosság szikrája megcsillant. Gyorsan lehúztam a cipőm és a ruháim, csak a boxeremet hagytam magamon. De Viki még nem engedett be.

- Az alsót is.

Tetszett a dolog csak kissé meglepett.
- Meztelenre vetkőzzek itt a lépcsőház kellős közepén? Mi lesz, ha jön valaki?
- Mi lenne, majd beengedlek, csak vedd le a boxerod!

Gyorsan letoltam és bedobtam az ablakon. Viki összeszedte a ruháimat, és belefúrta az arcát. Mélyeket lélegzett, szívta magába illatomat. Aztán felnézett, közben elmosolyodott, és egy hirtelen mozdulattal becsukta az ajtót. Aztán hátat fordított az ajtónak és leült a tövébe. Én eközben a látványtól megdermedve álltam ruháimtól megfosztva a lépcsőház hideg betonján.

Aztán hirtelen hallom, ahogy lent két női hang belehasít a kongó ürességbe.
- Már megint rossz a lift most mehetünk gyalog. Hányszor mondtam a férjemnek anno, hogy adjuk el ezt a 4. emeleti lakást és költözzünk kertes házba.

Belém hasít a tudat, ezek itt fognak elmenni, és ha én még itt leszek az oltári ciki lesz. Vadul dörömbölni kezdtem, de Viki nem nyit ajtót. Hallom, ahogyan finoman kacarászik. Én meg egyre dühösebben de fojtott hangom mondom neki, hogy engedjen be, mert ez kezd kínos lenni. Hallom, ahogy a női hangok a lépcsőházban erősödik, egyre közelebb és közelebb érnek. Még egy emelet és itt vannak, már csak egy lépcsőforduló. Aztán nyílik az ajtó, Viki ott áll a közepén én meg tódulok befelé, menekülve a szégyen elöl. Épp veszem a levegőt, hogy beolvassak kedvesemnek, amikor határozott mozdulattal megragadja a farkamat, enyhe szorítással megállítja a pillanatot. Másik kezével a számat tapasztja be, és a falhoz szorít. Lábával belöki az ajtót, ami pont akkor csapódik be, amikor a kétcekkeres asszony elhalad a lakás előtt. szememben még mindig ott a rémület és a düh keveréke.

Viki tágra nyílt szemeiből az ártatlanság és a kedvesség sugároz. Fujtatok dühömben, de már kezd tovaszállni, mikor Viki hirtelen mozdulattal leveszi kezét a számról, és vadul csókolni kezd. Nyelve egész a torkomig kalandozik, de közben bal keze még mindig a lábam közt van, és nem enged a szorításból. Amikor mozdulnék felé, hogy rámásszak, határozott szorítással visszahőkölésre kényszerit. Hagyom magam. Jobb keze végig simítja testem majd az arcom, aztán a számba nyúl az ujjával.

- Szopogasd! - Súgja halkan a fülemébe. - Jobban, mélyebben!

Közben mélyeket sóhajt, aztán kiveszi számból az ujját és ismét ajkait tapasztja ajkaimra. Jobb keze lassan halad testemen hátrafelé. végig simítja hátamat, majd le egész a fenekemig. Aztán hirtelen és határozottan belém nyomja ama ujját, ami az imént még a számban a nyelvemmel játszott. szemeim kidülledtek, és fájdalom járta át ánuszom. menekülni akartam, de Viki ball keze maradásra kényszerített. Csak nyöszörögni tudtam, miközben csókolt. Hatalmas merevedésem lett. Aztán hirtelen eleresztett Viki, megszüntetve minden testi érintkezés, és hátralépett egy lépést, és mintha mi sem történt volna mosolygott rám. Én a meglepetéstől magamhoz sem tudtam térni.

- Na, mi van? Nem volt jó? Hisz erről álmodoztál. ha szeretnéd folytatni, akkor menj a szobába, ha nem akkor meg öltözz fel. azzal megfordult és otthagyott az előszoba közepén. ruháim ott hevertek előttem, és én csak bámultam. Aztán gyorsan összekaptam gondolataimat, és besiettem a szobába. Kisvártatva Viki is bejött utánam.

- Látom elhatároztad magad, de most még kimehetsz innen, aztán már nem. Nem táncolhatsz vissza, ha valami nem tetszik.
- Nem fogok, nem-nem. Folytassuk, légy szíves!
- Rendben. Élvezni fogod, meglátod- és kajánul rám kacsintott.

odatolt a falhoz, ahol kis karikák volt felerősítve. felemelte kezeimet és odabilincselt. minden lágyan és finoman zajlott. nem ellenkeztem , nem volt miért. Aztán a lábaimat is rögzítette a falhoz. majd ahogy ott guggolt előttem, egy pillanatra bevette szájába a farkam, és mélyen megszívta. Ahogy állt fel úgy csúszott kifelé belőle. Majd megcsókolt, és a fülembe súgta

- Ezt az érzést most jól jegyezd meg!

Hátat fordított és elsétált az éjjeli szekrényéhez. Figyeltem, ahogy domborodik feneke a nadrágban. Legszívesebben odaugrottam volna és belenyaltam volna, de a bilincsek nem engedtek. Viki vékony kötelet szedett elő és egy hurkapálcát, majd visszasétált hozzám. Rám nézet, figyelte a reakcióimat. Akkor még nyugodt voltam, és vártam mit fog csinálni velem. Élveztem a helyzetet. Aztán kezébe vette a farkam, ami mi tagadás, merev volt. Kicsit játszadozott vele, majd a hurkapálcát elkezdte közelíteni a húgycsövem felé. Ahogy érzékeltem Viki szándékát összerezzentem és megszűnt az arcomon a mosoly. Döbbenet ült ki rá és fokozódó félelem. Tudta jól, hogy rettegek az ilyen dolgoktól. Ball kezével erősebben megmarkolt jobbjában a pálcával kezdte böködni a péniszem, és közben rám-rám nézett. Egyre feszültebbé váltam.

- Viki, ugye ezt nem akarod, ezt nem gondolod komolyan? Hallod! Ne csináld már! Ugye csak viccelsz? Hallod? Neee! Légyszi’ neeee!

Odahajolt a fülemhez és lágyan gyengéden belesusogta:
- Nem tudok olyat tenni neked, amit ne szeretnél.

Finoman megcsókolta a fülem tövét és enyhén ráharapott a cimpámra, de közben nem engedett el. Minden ugyanúgy maradt. A hurkapálca is, és az én feszült állapotom is. Viki most már végig a szemeimet figyelte, én meg hol a szemébe néztem hol a pálcát figyeltem. Közben meg könyörögtem neki, hogy hagyja abba. Aztán egyszer csak megunta és ismét az éjjeli szekrényéhez ment. Elővett egy kis gumilabdát, ami egy szíjra volt erősítve. Odajött és rám csatolta.

Csak a hangos fújtatásomat lehetett hallani. Aztán Viki letérdelt elém, és a már odakészített vékony kötéllel elkezdte megkötözni a farkam. Jó szorosra húzta. Kezdett egyre jobban bedagadni. Már kékült a makkom. Én meg csak nagy levegőket vettem és tűrtem a kiszolgáltatott helyzetemet. Aztán Viki hozott egy széket é leült elém, majd elkezdett hadonászni a hurkapálcával, majd rácsapott a makkomra. Iszonyatos fájdalom hasított bele. Csípőmet próbáltam hátrafelé fordítani, de a fal nem engedte. Aztán ismét rácsapott. Kegyetlenül fájt. Szemeim tágra nyíltak, de hiába kerestem vele Viki tekintetét, ő csak a farkamat nézte, és mosolygott. Suhant ismét a pálca, és testem már rándult össze várva a fájdalmat, de nem jött. Csak mellé suhintott, aztán megint mellé, és megint. A következő pillanatban ismét az az égő lüktető fájdalom. Majd megint rácsapott, és megint. Úgy görnyedezett a testem, mint a gyík farka, amikor letörik.


II. Rész.
(Feltöltve 2008.07.20-án, vasárnap.)


A következő pillanatban Viki a pálcát mereven tartja ball kezében, és jobb keze mutatóujjával feszíteni kezdi hátrafelé, majd céloz. Közben fel-felpillant, finoman nyitva hagyja száját, még a fogit is látom. Kéjes élvezet tükröződik arcán, és elengedi az ujja a pálcát. Testem ismét táncol a kíntól. A szenvedéstől a könnyeim is kicsordulnak. Vadul veszem a levegőt, zihálok. Viki felegyenesedik, szemem benéz, és figyel. Kezei lassan emelkednek és tekintetünk keresztezésében a pálcát kettétöri, mint a halálraítéltnek szokták a nyílvesszejét. Majd a földre ejti és a nyakamba borul, vadul csókolni kezdi a labdát. Keze keresi a csatot, hogy levegye rólam.

A következő pillanatban már a földön is van, és nyelve az enyémmel lejt vad táncot. Vadul dörgölődik hozzám, és közben egyre erősebben karmol. Szántja a bőrömet a körmeivel. Erősödő szisszenésemre abbahagyja és gyorsan visszacsatolja a gumilabdát a számra. Ellép tőlem, majd megfordul. Lassan kicsatolja a nadrágszíját és finoman, óvatosan tolni kezdi lefelé a nadrágját. Közben formás fenekét felém tartja erősen pucsítva. csodálatos látvány.

A piros tanga kiemeli a feneke vonalát. Kilép a nadrágból, és az ágyra heveredik. Háttal nekem, simogatni kezdi magát. Aztán felugrik, és ismét elővesz egy eszközt a szekrényéből. Odajön hozzám és drótokat kezd rám aggatni. A farkamat visszafeszíti a combjaim köz és elé egy csupasz drótot húz keresztbe. - Jobban jársz, ha szólsz a kis "haverodnak", hogy lanyhuljon el egy kicsit! - miközben rám tette a drótokat, erősen koncentráltam, hogy ne legyen merevedésem. Kemény munka volt mire elértem, de sikerült. Miután minden drót a helyére került, az egészet egy telephez erősítette. Abszolult nem tudtam mi ez az egész. mielőtt még Viki visszament volna az ágyhoz egy vibrátort dugott fel a fenekembe, ami épp a prosztatámnál masszírozott. egyből kezdtem merevedni. hamar rájöttem mik ezek a drótok. Ahogy farkam meredni kezdett, a drótok összeértek, és áram kezdte átjárni a testem. Mennél nagyobb volt a merevedésem annál erősebb áram jutott belém. Ugyanakkor intenzívebb lett a vibrátor is. ismételtem el kellett érnem, hogy lelankadjak. Közben Viki leült az ágyra és figyelt. Nézte a kínjaimat, és mint eddig is, csak mosolygott. Kb. negyedóra múlva jutottam el odáig hogy teljesen kontroláltam magamat. ezalatt izzadság cseppek gyöngyöztek homlokomon, és mélyeket lélegeztem. Viki csak bámult majd akcióba lépett. Simogatni kezdte magát. végig az egész testén. Benyúlt a bugyijába, majd egy határozott mozdulattal ledobta magáról. elheveredett az ágyon, és a párnája alól egy fekete segédeszközt húzott elő, majd azzal simogatta magát. Dörzsölte a szeméremajkait, és látszott, hogy kezd nedvesedni. majd a szájába vette a vibrátort és szopogatni kezdte. Aztán a fenekénél simogatta vele magát, és magába döfte. finoman nyögni kezdett. Sokáig nem tartotta magában. Nekem meg eközben minden erőfeszítésem ellenére egyre jobban kezdett égnek állni a farkam. Fokozván ezzel az áram erejét és a vibrátorom intenzitását. egyre nehezebben viseltem el. De Viki nem figyelt rám, csak magával törődött. A vibrátort, amit az imént kihúzott popsijából, határozott mozdulattal a puncijába tolt és vadul kezdte benne jártatni. Közben teste is ritmusosan kezdett ringani. én már ezt látván teljesen szétestem fejben. Farkam teljes nagyságában állt ezzel maximális áramerősséget vezetve testembe. ordítottam volna, ha hang jött volna ki a torkomon. Viki eközben még mindig vadul döfte magába a fekete műszerszámot. combjait néha össze - összeszorítva, hirtelen rándulásokkal élvezett folyamatosan. Ez volt az utolsó pillanat, amire emlékszem, aztán filmszakadás. elájultam. Amikor magamhoz tértem, a földön találtam magam. Felemeltem a fejem, körbepillantottam, és az ágy mellett fekszem a földön. A disz lámpa fénye mellett nézek körbe, keresem a testemen a drótokat, a falon a kis karikákat, de sehol semmi. Viki ott pihegve alszik az ágy másik oldalán félmeztelenül derékig betakarózva. most is mosolyog. de akkor mi is történt? Álmodtam csak az egészet?

Comments (0)

The comments are only available after login.