Női vágy-fantázia (1)

Az egyik társkeresőn láttam a hirdetését: „Szia, Irénkeres vagyok, közel a negyvenhez nőies nő, lakhelyem Budapest, a BDSM negyedébe költöztem be. Hölgyeket és urakat keresek. Adataim: 175/60, 85/60/90 méretekkel. Hosszú szőke hajam van és barna a szemem. Vágyam: Tapasztalt Dom partnerem keresem Budapest és max agglomerációban. 40 alatt semmiképp. Domináns párok barátsága is szóba jöhet kölcsönös szimpátia esetén. Szóló lányt nem keresek, mert úgy sincs!” A képen nagyon csinos, szexis hölgy, kicsit messzebbről látszott. Gondoltam nincs veszteni valóm, így chatre hívtam, amit el is fogadott. Meglepetésemre jól elbeszélgettünk. Közben megemlítette, hogy nem lenne baj, ha többen is lennénk domok, mert szereti, ha egyszerre többen kényeztetik. Megígértem, hogy megszervezem és jelentkezem.
Jó pár nap után levelet írtam, hogy sikerült a szervezés és pár napon belül – Neki is alkalmas időben – nálam összejöhetünk. Mi hárman leszünk férfiak, ketten domok, a harmadik dom is, de sub is lehet, mint Ő. Ekkor jött a meglepetés Tőle. Leírta, hogy örül ennek, ott lesz, de! DE: azért keres domot, mert szereti, mikor a domok azt teszik, csak azt és úgy, ahogy Ő akarja, de akkor minden mehet utasításai szerint. Elképedtem, ezt olvasva. Kellett idő, míg magamhoz tértem, amit észre is vett. Közölte: hívjam vissza, ha a többiekkel is megbeszéltem a dolgot, de csak az Ő játékszabályai szerint játszhatunk! Még aznap újra jelentkeztem Nála. A többiekkel is megbeszéltem, bár mindannyian furcsállottuk a feltételeit, de látva képeit mégis igent mondtunk, ráálltunk a dologra. Viszont nem a pesti lakásba szerveztük már meg a találkozót, hanem balatoni nyaralónkba, ahova természetesen Őt is levisszük kocsival. (Mester-társam tíz, míg a mester-sub társam húsz évvel fiatalabb nálam, így igencsak izgatta – nem csak a fantáziájukat (!) – a lehetőség.) Megbeszéltem a részleteket Irénnel és pár nap múlva a megbeszélt helyen felvettük. A kocsi halkan suhant a nyaraló felé.
Leérve és beállva a nyaralóba látszott, hogy meglepi, ahova érkeztünk s talán kicsit el is bizonytalanodott, de hamarosan újra a régi magabiztossággal jött-ment a nyaralóban. Kis falatozás és koccintás után, már a kerti medencében is megmártóztunk volna, mi fiúk, mert mihamarabb szerettük volna bikiniben látni Őt, de átlátott a szitánkon, javaslatunkon . A javaslatot ugyan nem utasította el, de közölte, hogy innentől kezdve azt tehetjük csak, amit Ő akar, amire utasít. Még közölte Irén, hogy akkor büntet és úgy, amikor és ahogyan akar. Hümmögve, izgatottan, de beleegyeztünk.
Ekkor kényelembe helyezkedett a terasz egyik árnyékban lévő napozóágyán és utasított minket, hogy hozzunk neki italt, majd vetkőzzünk s be a medence vizébe, tíz hosszt leúszni. Nem teketóriáztunk. Én hoztam az italt, addig a fiatalabbak lekapkodták volna a rajtuk lévőt, de megállította Őket azzal, hogy lassan, egyenként és erotikus vetkőzést akar látni mindannyiunktól. Rámutatott a legfiatalabbra: - Te kezded Zsombor! – utasította.
Ő lassan kigombolta az ingét, majd hátrafelé leejtette a földre. Utána megfordult és jól előre hajolva a földig – kidomborodó fenékkel, amit kicsit megmozgatott is – kibogozta a cipőit, kilépett azokból, de még lehúzta a zoknijait. Felegyenesedett és lassan kioldotta a derékövét, kicsit megriszálta a derekát. Hagyta leesni a rövidnadrágját is magáról. Megint felegyenesedett s most a boxerét fogta meg oldalt, két kézzel s lassan húzta át a popóján. Majd mikor már a feneke alá ért annak gumija, akkor előre dőlt és úgy emelte át a mereven álló farkán elől a boxer gumiját és kis riszálás után a boxer is a földön végezte, igaz ehhez kellett páraz ugrálnia is helyben. Ekkor megakadt, nem tudta, hogyan tovább. Ezt látva Irén elmosolyodott. - Lassan fordulj felém! – utasította. Mikor már teljesen felé fordult, újra megszólalt: - Kezeidet tarkóra! – dörrent a hangja. Zsombor pedig, nem volt mit tennie, feltette a tarkójára a kezeit és hagyta meredező farkát láttatni. Irén lefitymálóan nézett rá, a farkára, majd oda-vissza és kijelentette: - Ezt akarod használni? Ezt a löttyedt bőrmaradványt bennem? – kérdezte olyan hangsúllyal, hogy nem csak Zsombor, de mi is belevörösödtünk.
– Sipirc, a vízbe és tíz hosszt ússz!- szólt rá, majd már nem rá, hanem Zimányra nézett.
Ő a mester-társam, negyvenes évei közepén jár, kisportolt, izmos alakkal, mert versenyszerűen sportol most is. – Mire vársz, felkérésre? – kérdezte meg Tőle undokul. Zimány megrándította a vállát ezt hallva és egy mozdulattal fején át lehúzta a pólóját, majd bedugva kezeit a sportnadrágja derékgumija alá egy mozdulattal tolta azt le és ott állt előtte mezítelenül, mert soha sem hord a sportnadrág alatt semmit. Még kilépett a cipőiből és lehajolva a zoknijait is lehúzta. Kis terpeszbe állt, egyik lábával előrébb is lépett, kihúzta magát. Kidagadtak az izmai mindenhol, jól látszott a kockás hasa és mereven álló dákója Irénre meredt. (Csak meg nem szólalt: - Most mit szólsz? Ugye elakadt a szavad erre?)
Irén nézte egy darabig, majd unottan megszólalt: - Ússz, Zsomborral, míg Félixt is megnézem! – szólt s már rám nézett. – Vetkőzz Te is, lássam, hogy ügyesebb és erotikusabb vagy Náluk! – hangzott és mutatott a már vízbe csobbant Zimány és Zsombor felé. Én is lassan levetkőztem, bár alakom messze elmaradt a fiúkétól, de azért szégyent nem vallottam, mert nekem is állt, mint a cövek már. Irén végig mért, majd a poharáért nyúlt s csak kézzel intett a medence felé, így én is csobbantam.
Sorban teljesítettük a kiadott távot és ott könyököltünk a medence végi falon, mikor végre Irén felállt, kinyújtózkodott, majd levette a topját és a szoknyáját is. Kibújt a cipőiből és a rajta lévő alig bikiniben mellénk, pontosabban fölöttünk áthasítva a levegőt ért a vízbe és úszta le a távot. Az utolsó táv előtt, mellénk érve odasziszegte: - Mars ki a vízből, törülközzetek meg, majd öltözzetek vissza abba, amit levettetek és mire ide érek, legyen részemre egy fürdőköpeny és törülköző nálatok! – hallottuk, majd a bukóforduló után eltávozott tőlünk. Kiugráltuk, kapkodtunk, Zsombor szaladt a törülközőért és köpenyért, így is alig lettünk készen mire újra rácsapott a medencefalra. Kiemeltük, majd Zsombor odanyújtotta a törülközőt, de Irén megszólalt: - Te a karjaimat törülheted meg, Zimány a lábaimat, Félix pedig a hátamat, majd kérem a köpenyemet feladni rám! Megtettük. Mikor már a köpeny is rajta volt, akkor odamutatott a napozóágyakra és ennyit mondott: - Oldalról odatámaszkodtok az ágyaknak és fekvőtámaszoztok, míg jövök. Nem csaltok! – fejezte be és bement a házba.
Már közel ötvennél jártunk, mikor kijött. Olyan csodás, szexis bőr domina-öltözék volt rajta, hogy elámultunk és bevertük az orrunkat az ágyakba a meglepetéstől. Feszes, kis rafinált ráncos szoknya, felül bőr-lánc mellény, magas szárú csizma, hosszú kesztyűk és kis sapka a fejen. Kezében lovaglópálca, amit használatba is vett, mert mindanyiukra sózott nagyokat azzal. – Mondtam, hogy abbahagyhatjátok? – kérdezte meg lekicsinylően s egyben vészt jóslóan. Így iparkodtunk tovább fekvőtámaszozni, bár egy-egy lopva pillantást vetettünk rá oldalról, alulról. – Állj, felállás! – hangzott a parancs Iréntől. Mikor felálltunk, körbejárt minket, majd nevetve megjegyezte a nem éppen dudorodó farkunkra ütve:
- Ez Nektek állás?  Majd teszek róla, hogy álljatok, de nagyon! – volt a befejezés.
- Pólókat le, az nem kell rajtatok! – jött az újabb utasítás s már kaptuk is le azokat magunkról.
- Kis terpeszállás, kezek tarkón! – utasított minket, majd elénk állt, közel és Zsomborra mutatott:
- Megcsókolhatsz, de csak éppen a nyelveddel érhetsz hozzám! – szólt és tartotta, míg Zsombor lassan előre dőlt, majd a nyelvével az egyik cicijét próbálta elérni a bőr-lánc mellény közben. Nem sok sikerrel, így hátralökte, majd a lovaglópálca csattant a lógó farkán. – Ügyetlen! – hallatszott.
- Most Te! – mutatott Zimányra. Ő már több sikerrel járt, ezért pálcacsapás helyett kis érzéki pofon lett a jutalma a cicire adott pusziért, vagy nyalintásért.
- Te következel! – mutatott rám. Én jobban előre dőltem és a köldökét megcélozva oda helyeztem el a nyalintásomat, ami olyan jól sikerült, hogy lúdbőrös lett ettől.
- Nagyon jó volt! Ezt vártam Tőled. – dicsért meg és én is kaptam egy édes pofont Iréntől.
(folyt. köv.)